Vonnegut karanténban – Maradj otthon #10

Vonnegut karanténban – Maradj otthon #10

A karanténban töltött idő néha nagyon széttöredezik, máskor végtelenül elnyúlik, holott Az ötös számú vágóhíd óta tudjuk, hogy az idő nem csinál semmit - egyszerűen VAN.

Ruff Orsolya | 2020. március 28. |

A karantén egyik legfurcsább és leginkább megmagyarázhatatlan mellékhatása a hajnali ötórai spontán ébredés. Azzal vigasztalom magam, hogy legalább van idő írni meg olvasni, a rendelkezésre álló órák (percek, tízpercek) száma viszont csak látszólag több, hiszen a jellemzően külső tevékenységek (úgymint tanulás, kikapcsolódás, munka) és ezek aktorai (családtagok) mind ugyanarra a meghatározott négyzetméterű területre korlátozódnak, párhuzamos cselekvéseik egymásba folynak, még inkább telepednek, egyik a másiktól veszi el az időt.

Maradj otthon
Hetek óta készülünk arra, hogy a COVID-19 vírus miatt megváltozik az életünk. Néztük a vuhani és az olasz eseményeket, majd megérkezett hozzánk is a koronavírus. Felelősen egy dolgot tehetünk, otthon maradunk. Ez az új rovat vagy játszótér is azért indul el, mert az otthonmaradás nem jelentheti azt, hogy az életnek meg kell állnia. A sorozatunkban elmeséljük, mi miket csinálunk otthon kultúafogyasztás címén: könyvekről, filmekről, zenékről, kiállításokról, cikkekről. Itt találod meg a rovat cikkeit>>

Pedig, ha Vonnegutra hallgatunk, akkor az időt nem lehet elvenni, hiszen az idő VAN. Oké, most egy kicsit csalok, hiszen ezt a tralfamadoriak mondják, miután elrabolták szegény Billy Pilgrimet Az ötös számú vágóhídban. Vonnegut nagyon fontos íróm volt egy időben, aztán valahogy elsodorta sok másik, szintén hasonlóan fontos és izgalmas író, most pedig egy hurokkal visszatérek hozzá és Pilgrimhez, aki úgy jár ki-be az időben, mint más a lezárt lakása üresen kongó szobái között.

Ön vett volna autót Kurt Vonneguttól? - Könyves magazin

Az írónak mindig úgy kell rendelkeznie egy idegen idejével, hogy az ne érezze feleslegesnek az olvasásra szánt órákat, vallotta Kurt Vonnegut. Életműve november elején az eddig kiadatlan Éden a folyónál című kötettel gyarapodott, amelyben hat korai novellával, egy Kolumbusz Kristófról szóló esszével és egy fiókban maradt, különös szövegtöredékkel üthetjük el az időnket.

Billy Pilgrimet a sztori szerint valamikor a hatvanas évek végén rabolja el egy repülő csészealj, akkor kezdődik különös kalandja, amiben az a legkülönösebb, hogy sosem tudja, múltjának melyik életszakaszában – második világháborús hadifogolyként, tehetős látszerészként vagy csecsemőként – köt ki éppen. Kicsit így vagyunk mi is, karanténba kényszerült hatalmas kérdőjelek, várjuk, éppen hová dob ki minket az időhurok, ahogy azt is, mikor jön el az a pont, amikor ezt az egészet

egyetlen, lezárt végű narratívaként

olvashatjuk és mesélhetjük újra és újra és újra. A regénybeli tralfamadoriak mindenesetre mindig a maguk teljességében látják az időt (ezért is mondják, hogy az idő nem változik, nem figyelmeztet és magyaráz, hanem egész egyszerűen van), ez azonban a földlakók számára mindig csak az események lezárultával lehetséges – addig mindannyian Billy Pilgrimek vagyunk, a tralfamadori definíció szerint a pillanat borostyánjába ragadt bogarak,

zárványok.

Így aztán nincs mit tenni, megpróbáljuk a lehető legjobban eltölteni ezt az élethelyzettől függően nagyon széttöredezett vagy végtelenül elnyúló időt. Most reggel olvasom azt is, hogy bezárnak a Líra és Libri könyvesboltok, nem mondok nagyot, ha ezek után az online források és tartalmak talán még az eddigieknél is fontosabbak lesznek. Ezekben a napokban viszont még printkiadványt olvasok, Marcel Beyer Kaltenburg című regényét, ami a hét könyve lesz vasárnap, ezért nem is írok róla egyelőre többet. Viszont történetesen ennek a regénynek is az egyik legmegrázóbb jelenete Drezda bombázáshoz kapcsolódik (vö. Az ötös számú vágóhíd):

„Most azonban hangosan beszélve bolyongtam a városban, és ha csöndben maradok, talán senkinek sem tűnök fel, következésképpen talán senki sem foglalkozott volna velem, végtére is azon a hamvazószerdán számtalan ember járta látszólag céltalanul, hozzátartozóit vagy otthonát keresve Drezda utcáit.”

Érdekes megfigyelni, ahogy egymástól látszólag távol eső könyvek elkezdenek kiadni egy külön univerzumot. Otthon a legtöbben abc-rendben vagy műfajok szerint pakolgatják a könyveiket, a nagyon elvetemültek színskála szerint, de közben a fejünkben olyan tematikus blokkok jönnek létre, amelyek igazán csak olvasás közben realizálódnak – így kerülhetnek például egy képzeletbeli kalapba John le Carré és Albert Camus művei is. Fun fact: tudtátok, hogy Camus „Pestisnek” és „Kolerának” becézte az ikreit? Bár egy e heti cikkünk szerint A Galaxis útikalauz stopposoknak lehet 2020 könyve, a számok szerint A pestis lesz az, amiből a Guardian cikke szerint tavaly februárban 226 darabot adtak el Nagy-Britanniában, idén februárban 371-et, március első három hetében pedig már 2156 darabot.

Hogy egy másik klasszikust idézzünk:

„Így megy ez.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

...

10 könyv arról, hogyan működik a társadalom járvány idején

Hogy a koronavírusról születik-e regény, azt egyelőre nem tudni, viszont az biztos, hogy az írók már jó pár könyvet szántak az elmúlt évszázadokban a járványok témájának. 

...

Ha járvány van, a betegséget mindenki a szívében hordja

Albert Camus A pestis című regényéből Olaszországban triplájára emelkedtek az eladások, Franciaországban egy hét alatt több, mint 1600 fogyott. A koronavírus miatt újraolvastuk.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

Hírek
...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása