Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

És micsoda tánc volt, idézi Majkát Vida Kamilla első verseskötetének mottójában, amire rögtön rátolja a dropot, Gyurcsány Ferencet, aki nem tudja megígérni, hogy minden rendben lesz, majd a két mottót egy Esterházy-idézettel zárja. Épp csak kinyitottam a Konstruktív bizalmatlansági indítvány (KBI) című verseskötetet, és már elveszítettem minden kapaszkodót. A trash találkozik a cinizmussal? Vagy ez csak irónia? Hogy kerülhet ez a három, a maga területén szimbolikus szerepet betöltő férfi egy lapra? Nincs miért nosztalgiázni.

Valuska László | 2021. május 11. |
Vida Kamilla
Konstruktív bizalmatlansági indítvány
Magvető, 2021, 72 oldal

Vida Kamilla 1997-ben született, amikor elindult a kereskedelmi tévézés Magyarországon, ötéves volt, amikor az ózdi rapper beköltözött a villába, hogy mesebeli karrierjét elindítsa, kilenc, amikor Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde lángba borította a közéletet, amely lángokban megszületett az Ördög és vele egy új mítosz. Ezeket magamnak is elsoroltam, amikor a verseskötet olvasásába belekezdtem, mert 

Vida egy másik világ, egy másik nagy narratíva szülötte, a Fülkeforradalom örök harcban edzett gyermeke, aki csak családja elbeszéléseiből ismerheti azt a már-már viccesen bibliainak tűnő világot, amikor a politika nem ült le a vasárnapi ebédhez.

 A jobboldal és a kereskedelmi tévék új mitológiákat gyártottak, a médiának megszűnt az ellenőrző szerepe, eszköz lett (ld. megváltozott médiafogyasztási szokások), fegyver. Ezért nem meglepő, ha a lírai helyzet Vietnamban találja az olvasót a sztárrabló Ambrus Attilával és a Berki Herevasaló Krisztiánnal. A tévében és a közösségi médiában az ő történeteik lettek a mi történeteink, mert az új nyilvánosságban már ők és én is csak történetek vagyunk, ezerféleképp elbeszélhetőek, ezért valójában semmilyenek - vagyis elbeszéléstől függően jó vagy rossz történetek.  

Ki írja majd meg a nagy járványverset? - Könyves magazin

Vida Kamilla első verseskönyve friss és fanyar olvasmány. A fiatal költők nemzedékének egyik legizgalmasabb hangja a személyes és a közösségi megszólalások lehetőségeit keresi vitriolos öniróniával. A versek szokatlan témái közt ott van a gyermekként megélt kétezres évek, a Harry Potter-könyvek hatása vagy épp a hallgatói önkormányzatok pályázatai. Leszámolás mindazokkal, akik leszámoltak az illúzióinkkal.

Az egyik versben felmerül, hogy ez közéleti líra, de nagyon remélem, hogy nem így olvassák majd a kötetet, mert félrevisz: egyszerűen Vida ebben a világban nőtt fel, ami súlyosan polarizált, és nincs nyelve, mert kisajátították és kiüresítették. Vida Kamilla élete 24 évéből 19-et valamelyik Orbán-kormány alatt élt, és hát az élete másik öt éve se egy komolyan vehető alternatíváról szólt. A költészetet nem lehet elképzelni a körülöttünk lévő társadalmi, politikai vagy gazdasági környezet nélküli, egyfelől minden mindennel összefügg, másfelől meg alakítja a gondolkodásunkat és a nyelvünket is. 

Vida Kamilla lírapolitikája egy olyan közbeszédben edződött, ami felszámolta a nyilvánosságot: a totálissá váló médiauralom, a bábszínházzá váló demokratikus intézmények, a Facebook-politizálás és a fake news korában csoda, hogy a költő az új mitológia előtti világ lerombolt tájait térképezi fel. 

A kötet egészét tekintve a család is úgy képződik meg, mintha egy másik világban éltek volna - és ez így is van, Vida verseiben próbálja ezeket a generációk közötti tér- és időugrásokat megoldani: a szülők tapasztalata már nem sokat ér.

“Amióta nagyvárosban élek, tudom, / hogy minden lehet igaz, és ugyanannak az ellenkezője is, / és bevallható, hogy ez nagy kísértés. / A történeteket, amiket elmeséltem másoknak rólad, és amik nem is rólad, hanem másoknak szóltak, / szeretném végleg elfelejteni. És hogy apám mit gondol / erről az egészről, és hogy anyám közben mit éget / oda a konyhában, nemhogy rátok, rám sem tartozik”.

-

A KBI más nyelven beszél, más világot ír le és hoz létre, hatásmechanizmusait más eszközökkel éri el, mint bármely más verseskötet. Szórakoztató, okos és cinikus kötet, amelyben simán tematizálódik, hogy az ELTE támogatásával készült a vers, de az ösztöndíjat "bérletre, cigarettára, könyvekre / és új fürdőruhára költöttem", majd rögtön ezután, mert az ismétlős poénok a legjobbak, kiderül, hogy elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. Ez utóbbiban szerepel az üzenet értékű zárlat: "Ne aggódj, ez nem egy vers, / nem lehet összevissza hazudozni".

A költészet nagy témái ügyesen leplezve kerülnek csak elő, mert a költészet egzisztenciális kérdésekkel foglalkozik, és mi más lehetne fontosabb, mint a borzasztó közérzet? A punk attitűdre jó példa, hogy két vers is foglalkozik a verseskötet borítójával, vagyis mikrotörténetekké is összeállnak a versek. A Csigaház című versben még csak az a vágy hangzik el, hogy egy barátnő fotója szerepeljen a borítón, majd a kötet vége felé a kiadó maga is a vers tárgya lesz, ráadásul egy tök fontos és értékes sorozatával, az Időmértékkel, amelynek részeként a KBI is megjelent: 

"Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal, / mondta jelentőségteljesen, mielőtt az összeizzadt fotelből / visszakérdeztem volna, hogy ez mégis mi a faszt jelent"

A vers egyébként azzal a plakátkampányra is tökéletes mondattal zárul, hogy "Ez a könyv rólam szól, nem rólatok". Azt nem tudom, Vida számára mennyire játék a lírai én szerepfelfogása, de nem is különösebben foglalkoztat, mert lehengerlő lendülettel fogalmaz meg kérdéseket és problémákat, amelyek sokak számára kérdések és problémák. Vida fenti verse például alapvetően azt a helyzetet járja körbe, hogy egy nagy hagyományokkal rendelkező kiadónál megjelenni se nem kezdet, se nem vég, nem az a fontos, hogy megkapja a közéleti költészet címkét, csak az, hogy a kimondás, az én színrevitele által lesz egyre erősebb és erősebb. 

Richard Rorty szerint az irónia segít megszabadulni az idejétmúlt metaforáktól, segít újra és újra megújulni, kreatívvá tesz és képessé tesz minket a szabadságra. Miközben sok mindent tagad, nem nosztalgikus. Vida Kamilla verseinek nyelve és sztilója ironikus és cinikus, a Nagy járványversben elhangzik, hogy egy generáció menekült a cinizmusba, belátva saját korlátait: 

"Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze. Majd a túlvilágon / elég időnk lesz komolykodni. / Egy világjárvány második hónapjában járunk, / nem tudok írni, se olvasni. Sorozat, fifa, szorongás, / és nem nyugtat, hogy ti is majdnem mind így szorongtok, / hogy ki írja majd meg a nagy járványverset, / ki mondja meg, ki diktál, / na: ez a költészet, erről szól az élet" (Nagy járványvers). 

Viszont ez a cinizmus nemcsak szórakoztató, hanem kegyetlen is, mert az esetek többségében így tudja színre vinni a sebezhetőséget. A versek zárlatai mutatják meg, hogy mindenféle arcoskodás mögött megbújik valami régóta rögzült szorongás:

"Valahogy élni kell, mondjátok. / Így altattatok el, ezt tanítottátok, / ha hazád nincs, hát otthonodnak légy híve rendületlenül." (Csigaház)

"De Boka János csak akkor lehetek, ha inkább én nyújtom / a kezem, és ez a hideg, idegen békejobb old fel / gyerekkorom összes, rémisztő tévedésében." (Lázadok,)

"A visszapillantóban látom a szemén, / hogy szépen öregedett: magát gyűlöli, / nem másokat, nem a körülményeket." (Fájlcsere)

"Csak azt nem akarom, hogy ilyen legyen akkor is, / amikor tényleg vége." (Nagy járványvers)

"Sok idő eltelt, azt hittem, hogy szabadulok, / de ahogy az ágyban heverek, / még mindig érzem azt a csomót a hátamban." (Tiszta)

A három nagyobb egységből álló kötet első blokkja az Eszter hagyatéka. A Lakosság című vers arról szól, milyen megérkezni egy családba, ahol a politika napi kérdés, az MDF-es nagypapa beszéde közben ("A lakosság érdeke") leesik az unoka a mászókáról. Mintha a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmben lennénk. Később 1956 50. évfordulójára maketteket készítenek, de hiába a történelem és a hagyomány, az mégis érthetetlen és megközelíthetetlen, akármilyen személyes (családi) módokat találnak ki. Mintha ezek a versek azáltal, hogy a politikát, de legalábbis a politikai hagyományt tematizálják, fel is számolnák azt: nem szabad ezekbe a nagy narratívákba automatikusan, reflexiók nélkül belépni. Persze az is kérdés, hogy egyáltalán van-e honnan belépni, hiszen a hatalomtechnika célja, hogy mindig benne legyünk. Vida Kamilla személyes hangú versei, ahogy az előbb említett VAN című film is, pont a radikális személyességükön keresztül válhatnak közösségi tapasztalattá, amiben kifejezetten fontos a generációs élmény, hogy nincs valódi vagy politikai hatásunk az életünkre, vagyis idegenek és kiszolgáltatottak vagyunk. 

Ez a közösségi tapasztalat, amit a KBI úgy fogalmaz meg, hogy nem enged teret a nosztalgiának, mert nézőpontja megkérdőjelezi a nagy történeteket, személyeseket, családiakat és közösségieket is, és akkor nem marad semmi, csak az Én, akinek nagy történetek hiányában a mikrotörténetekben kell identitásképző elemeket találnia. A mottóban és egy versben is megidézett Majka Vida korszakának szimbolikus hőse , aki Ózdról indulva egy reality shown át jutott el a popslágerekig, majd a műsorvezetőségig. A mindenki táncol című dalt 56 millión nézték meg, ironikusan meséli el saját felnövéstörténetét a zenei stílusokon keresztül, de attól válik cinikussá, hogy közben mégis csak újraépíti a nosztalgiát.

"Mi, akik a 2000-es évek elején voltunk általános iskolások, / nem hagyhatjuk abba a táncot, folyamatosan kell csinálnunk, / hogy ne uralkodjon el rajtunk az apáinktól örökölt / másnapos szorongás, / amit azért a kőbányai görbe estéért érzünk, / és hogy soha többé ne jusson eszünkbe nosztalgiázni / a felnövésünk történetén."

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Olvasd el Tandori hagyatékban fennmaradt versét!

tandori light a címe annak a versnek, amelyet a Műút publikált. A mű Tandori Dezső irodalmi hagyatékában maradt fenn.

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Kritika

A verset nem kell slaggal verni, hogy megértsük

Tizenhat kötetből áll Billy Collins életműve, Kőrizs Imre fordításában jelent meg az Az a baj a költészettel címen egy nagyszabású válogatás, ami késéssel, de a hét könyve lett. Verseken keresztül igyekszünk utakat mutatni egy csodálatos életműhöz. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.