Látványos kötet mutatja be Budapest különleges bérházait

Látványos kötet mutatja be Budapest különleges bérházait

Ha azt mondjuk valakinek, hogy gangos budapesti bérház, akkor az illető valószínűleg pontosan tudja, hogy miről van szó, hiszen ezek a jellegzetes, zárt udvaros, körfolyosós épületek szinte összeforrtak a fővárossal. Ám ha azt mondjuk, hogy franciaudvaros bérház, már kevesebben tudják, hogy miről is beszélünk, pedig ez a speciális építési forma is elterjedt Budapesten, és ha nyitott szemmel járunk, akkor biztosan találkoztunk vele, csak nem tudtuk, hogy így hívják. Mártonffy Melinda művészettörténész éveken át kutatta ezeket a speciális társasházakat, amiket végül a 2020-ban megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten című kötetben mutatott be. Az azóta többszörösen kitüntetett kötetbe azonban nem férhetett bele minden érintett épület, és megszületett a Franciaudvaros bérházak Budapesten II.

Fotó: Schmal Fülöp

Benedek Márton | 2022. február 28. |
Mártonffy Melinda
Franciaudvaros bérházak Budapesten II.
Artem Books, 2021, 430 oldal
-

Amióta egy antikvárius azt mondta nekem, hogy tíz év alatt ő is csak egyszer fogta kezébe a Buda építészete a két világháború között című kötetet, azóta egyrészről nem érzem magam annyira felkészült budainak, mint korábban, másrészről ha azóta megjelenik egy Buda építészetét érintő könyv, akkor arra lecsapok, ha olyan. Márpedig a Franciaudvaros bérházak Budapesten I. olyan volt, hiszen benne van az az utca, ahol felnőttem, de az is, ahol gimnáziumba jártam.

Ami nekem elég, az még kevés lenne ahhoz, hogy a II. kötet a hét könyve legyen, de ahogy az első rész, úgy a folytatás sem csak számomra kedves budai helyszínekről szól, hanem az egész városról (eleve pedig inkább Pestről), és annak is egy különleges épülettípusát mutatja be.

-

Kép forrása: budapestdesignweek.hu

Na de mi is az a franciaudvar? A cour d’honneur, azaz a díszes előudvar a francia reneszánsz kastélyépítészetben jelent meg először, de már a barokk korában születtek meg leggazdagabb mintái. A franciaudvar eredetileg megnyitotta az utat az érkezés irányából a kastély védett főbejáratához. Az első kötet hosszabb áttekintéséből az is kiderül, hogy a franciaudvaros megoldások a kastélyépítészetből hogyan szivárogtak be a városi paloták és később a bérházak építési megoldásaiba. A kiemelt példák mind olyan városokból származnak (Bécs, Berlin, Párizs), ahova rendszeresen jártak a magyar építészhallgatók, hogy “az akkor még igencsak hiányos” oktatásukat kiegészítsék. A közvetlen tapasztalatok és az építészeti sokszínűség

a budapesti bérházépítésre is nagy hatással volt. 

Az első budapesti franciaudvaros bérházak az 1870-es években jelentek meg, kialakulásuk története egybeesik a városegyesítés időszakával (1873), amikor a városvezetés tudatosan igyekezett formálni a főváros építészeti arculatát. A típus egyik első megjelenését talán mindenki ismeri: az akkoriban kiépült Sugárúton (mai Andrássy út) található Körönd (mai Kodály körönd) bérpalotái Petschacher Gusztáv koncepciója alapján lettek előudvarosak. A beépítés mintája általánosan is hatott hatott a kisebb, szűkösebb utcák képére is: lehetőség nyílt a merev, zárt tervek fellazítására. 

-

A franciaudvaros megoldások különböző formákban aztán városszerte elterjedtek a századfordulós bérházpiacon, de a típus igazán az I. világháborút követően vált népszerűvé, amikor a “lakásépítés területén elementáris igény ébredt arra, hogy az elavult, sötét és rossz levegőjű, körülépített udvaros bérházak helyett egyenletesen jó minőségű lakásokat tartalmazó házak épüljenek”. Az élhetőbb körülmények miatt tehát a körülépített gangos házak helyett új formák jelentek meg, és ezek nagy hatással voltak az előudvaros megoldások alakulására. 

A Franciaudvaros bérházak Budapesten első része Mártonffy Melinda művészettörténész hétéves kutatásának eredményét foglalja össze és 2020 végén jelent meg. A nagyobb történeti áttekintés mellett a kötetben 33 kiemelt épületen keresztül mutatta be az előudvaros megoldásokat és a házak tervezőinek és tulajdonosainak történeteit. A Magyar Formatervezési Díjjal is kitüntetett köteten Mártonffy mellett Bárdy Anna grafikus és Schmal Fülöp dolgozott, lektorként pedig az a Ferkai András működött közre, aki többek között a már korábban említett Buda építészete a két világháború között szerzője is. (Aminek amúgy van pesti része is, nehogy elfogultsággal vádoljanak - és az még könnyen megszerezhető!) A tavaly év végén megjelent folytatásban további 45 épületet ismerhetünk meg, kerületekre lebontva, alaprajzokkal, jelen- és korabeli fotókkal, drónfelvételekkel, tervekkel illusztrálva.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Egymást érik benne a’ czifraságokkal tömött boltok” - Mindennapi élet a reformkori Pest-Budán

Milyen volt a reformkori Pest-Buda? Hová jártak kikapcsolódni az akkori városlakók, mi okozta a legnagyobb problémát a mindennapokban, mi volt a pesti színházak egyik legnagyobb vonzereje, és ki az a kószáló? Irodalom és várostörténet találkozása a PIM és a FUGA közös előadásán.

...
Hírek

Less be ebbe a gyönyörű kínai „könyvházba”!

Kína egyik új könyvtára, a Pingtan Book House világos, otthonos és rejtélyes épület lett, ahol a látogatók bátran bolyonghatnak majd a könyvek között. 

...
Nagy

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” – Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár

„Nem találunk szavakat” – többek közt ez az idézet is olvasható az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban, amelyet tegnap délután, a magyar kultúra napja alkalmából avattak fel. A megnyitón Esterházy könyvei, szövegei, valamint a neki szóló dedikációk voltak a fókuszban, és persze maga a könyvtár, amely fontos találkozási pont lesz a jövőben. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.