Látványos kötet mutatja be Budapest különleges bérházait

Látványos kötet mutatja be Budapest különleges bérházait

Ha azt mondjuk valakinek, hogy gangos budapesti bérház, akkor az illető valószínűleg pontosan tudja, hogy miről van szó, hiszen ezek a jellegzetes, zárt udvaros, körfolyosós épületek szinte összeforrtak a fővárossal. Ám ha azt mondjuk, hogy franciaudvaros bérház, már kevesebben tudják, hogy miről is beszélünk, pedig ez a speciális építési forma is elterjedt Budapesten, és ha nyitott szemmel járunk, akkor biztosan találkoztunk vele, csak nem tudtuk, hogy így hívják. Mártonffy Melinda művészettörténész éveken át kutatta ezeket a speciális társasházakat, amiket végül a 2020-ban megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten című kötetben mutatott be. Az azóta többszörösen kitüntetett kötetbe azonban nem férhetett bele minden érintett épület, és megszületett a Franciaudvaros bérházak Budapesten II.

Fotó: Schmal Fülöp

Benedek Márton | 2022. február 28. |
Mártonffy Melinda
Franciaudvaros bérházak Budapesten II.
Artem Books, 2021, 430 oldal
-

Amióta egy antikvárius azt mondta nekem, hogy tíz év alatt ő is csak egyszer fogta kezébe a Buda építészete a két világháború között című kötetet, azóta egyrészről nem érzem magam annyira felkészült budainak, mint korábban, másrészről ha azóta megjelenik egy Buda építészetét érintő könyv, akkor arra lecsapok, ha olyan. Márpedig a Franciaudvaros bérházak Budapesten I. olyan volt, hiszen benne van az az utca, ahol felnőttem, de az is, ahol gimnáziumba jártam.

Ami nekem elég, az még kevés lenne ahhoz, hogy a II. kötet a hét könyve legyen, de ahogy az első rész, úgy a folytatás sem csak számomra kedves budai helyszínekről szól, hanem az egész városról (eleve pedig inkább Pestről), és annak is egy különleges épülettípusát mutatja be.

-

Kép forrása: budapestdesignweek.hu

Na de mi is az a franciaudvar? A cour d’honneur, azaz a díszes előudvar a francia reneszánsz kastélyépítészetben jelent meg először, de már a barokk korában születtek meg leggazdagabb mintái. A franciaudvar eredetileg megnyitotta az utat az érkezés irányából a kastély védett főbejáratához. Az első kötet hosszabb áttekintéséből az is kiderül, hogy a franciaudvaros megoldások a kastélyépítészetből hogyan szivárogtak be a városi paloták és később a bérházak építési megoldásaiba. A kiemelt példák mind olyan városokból származnak (Bécs, Berlin, Párizs), ahova rendszeresen jártak a magyar építészhallgatók, hogy “az akkor még igencsak hiányos” oktatásukat kiegészítsék. A közvetlen tapasztalatok és az építészeti sokszínűség

a budapesti bérházépítésre is nagy hatással volt. 

Az első budapesti franciaudvaros bérházak az 1870-es években jelentek meg, kialakulásuk története egybeesik a városegyesítés időszakával (1873), amikor a városvezetés tudatosan igyekezett formálni a főváros építészeti arculatát. A típus egyik első megjelenését talán mindenki ismeri: az akkoriban kiépült Sugárúton (mai Andrássy út) található Körönd (mai Kodály körönd) bérpalotái Petschacher Gusztáv koncepciója alapján lettek előudvarosak. A beépítés mintája általánosan is hatott hatott a kisebb, szűkösebb utcák képére is: lehetőség nyílt a merev, zárt tervek fellazítására. 

-

A franciaudvaros megoldások különböző formákban aztán városszerte elterjedtek a századfordulós bérházpiacon, de a típus igazán az I. világháborút követően vált népszerűvé, amikor a “lakásépítés területén elementáris igény ébredt arra, hogy az elavult, sötét és rossz levegőjű, körülépített udvaros bérházak helyett egyenletesen jó minőségű lakásokat tartalmazó házak épüljenek”. Az élhetőbb körülmények miatt tehát a körülépített gangos házak helyett új formák jelentek meg, és ezek nagy hatással voltak az előudvaros megoldások alakulására. 

A Franciaudvaros bérházak Budapesten első része Mártonffy Melinda művészettörténész hétéves kutatásának eredményét foglalja össze és 2020 végén jelent meg. A nagyobb történeti áttekintés mellett a kötetben 33 kiemelt épületen keresztül mutatta be az előudvaros megoldásokat és a házak tervezőinek és tulajdonosainak történeteit. A Magyar Formatervezési Díjjal is kitüntetett köteten Mártonffy mellett Bárdy Anna grafikus és Schmal Fülöp dolgozott, lektorként pedig az a Ferkai András működött közre, aki többek között a már korábban említett Buda építészete a két világháború között szerzője is. (Aminek amúgy van pesti része is, nehogy elfogultsággal vádoljanak - és az még könnyen megszerezhető!) A tavaly év végén megjelent folytatásban további 45 épületet ismerhetünk meg, kerületekre lebontva, alaprajzokkal, jelen- és korabeli fotókkal, drónfelvételekkel, tervekkel illusztrálva.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Egymást érik benne a’ czifraságokkal tömött boltok” - Mindennapi élet a reformkori Pest-Budán

Milyen volt a reformkori Pest-Buda? Hová jártak kikapcsolódni az akkori városlakók, mi okozta a legnagyobb problémát a mindennapokban, mi volt a pesti színházak egyik legnagyobb vonzereje, és ki az a kószáló? Irodalom és várostörténet találkozása a PIM és a FUGA közös előadásán.

...
Hírek

Less be ebbe a gyönyörű kínai „könyvházba”!

Kína egyik új könyvtára, a Pingtan Book House világos, otthonos és rejtélyes épület lett, ahol a látogatók bátran bolyonghatnak majd a könyvek között. 

...
Nagy

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” – Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár

„Nem találunk szavakat” – többek közt ez az idézet is olvasható az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban, amelyet tegnap délután, a magyar kultúra napja alkalmából avattak fel. A megnyitón Esterházy könyvei, szövegei, valamint a neki szóló dedikációk voltak a fókuszban, és persze maga a könyvtár, amely fontos találkozási pont lesz a jövőben. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.