Látványos kötet mutatja be Budapest különleges bérházait

Látványos kötet mutatja be Budapest különleges bérházait

Ha azt mondjuk valakinek, hogy gangos budapesti bérház, akkor az illető valószínűleg pontosan tudja, hogy miről van szó, hiszen ezek a jellegzetes, zárt udvaros, körfolyosós épületek szinte összeforrtak a fővárossal. Ám ha azt mondjuk, hogy franciaudvaros bérház, már kevesebben tudják, hogy miről is beszélünk, pedig ez a speciális építési forma is elterjedt Budapesten, és ha nyitott szemmel járunk, akkor biztosan találkoztunk vele, csak nem tudtuk, hogy így hívják. Mártonffy Melinda művészettörténész éveken át kutatta ezeket a speciális társasházakat, amiket végül a 2020-ban megjelent Franciaudvaros bérházak Budapesten című kötetben mutatott be. Az azóta többszörösen kitüntetett kötetbe azonban nem férhetett bele minden érintett épület, és megszületett a Franciaudvaros bérházak Budapesten II.

Fotó: Schmal Fülöp

Benedek Márton | 2022. február 28. |
Mártonffy Melinda
Franciaudvaros bérházak Budapesten II.
Artem Books, 2021, 430 oldal
-

Amióta egy antikvárius azt mondta nekem, hogy tíz év alatt ő is csak egyszer fogta kezébe a Buda építészete a két világháború között című kötetet, azóta egyrészről nem érzem magam annyira felkészült budainak, mint korábban, másrészről ha azóta megjelenik egy Buda építészetét érintő könyv, akkor arra lecsapok, ha olyan. Márpedig a Franciaudvaros bérházak Budapesten I. olyan volt, hiszen benne van az az utca, ahol felnőttem, de az is, ahol gimnáziumba jártam.

Ami nekem elég, az még kevés lenne ahhoz, hogy a II. kötet a hét könyve legyen, de ahogy az első rész, úgy a folytatás sem csak számomra kedves budai helyszínekről szól, hanem az egész városról (eleve pedig inkább Pestről), és annak is egy különleges épülettípusát mutatja be.

-

Kép forrása: budapestdesignweek.hu

Na de mi is az a franciaudvar? A cour d’honneur, azaz a díszes előudvar a francia reneszánsz kastélyépítészetben jelent meg először, de már a barokk korában születtek meg leggazdagabb mintái. A franciaudvar eredetileg megnyitotta az utat az érkezés irányából a kastély védett főbejáratához. Az első kötet hosszabb áttekintéséből az is kiderül, hogy a franciaudvaros megoldások a kastélyépítészetből hogyan szivárogtak be a városi paloták és később a bérházak építési megoldásaiba. A kiemelt példák mind olyan városokból származnak (Bécs, Berlin, Párizs), ahova rendszeresen jártak a magyar építészhallgatók, hogy “az akkor még igencsak hiányos” oktatásukat kiegészítsék. A közvetlen tapasztalatok és az építészeti sokszínűség

a budapesti bérházépítésre is nagy hatással volt. 

Az első budapesti franciaudvaros bérházak az 1870-es években jelentek meg, kialakulásuk története egybeesik a városegyesítés időszakával (1873), amikor a városvezetés tudatosan igyekezett formálni a főváros építészeti arculatát. A típus egyik első megjelenését talán mindenki ismeri: az akkoriban kiépült Sugárúton (mai Andrássy út) található Körönd (mai Kodály körönd) bérpalotái Petschacher Gusztáv koncepciója alapján lettek előudvarosak. A beépítés mintája általánosan is hatott hatott a kisebb, szűkösebb utcák képére is: lehetőség nyílt a merev, zárt tervek fellazítására. 

-

A franciaudvaros megoldások különböző formákban aztán városszerte elterjedtek a századfordulós bérházpiacon, de a típus igazán az I. világháborút követően vált népszerűvé, amikor a “lakásépítés területén elementáris igény ébredt arra, hogy az elavult, sötét és rossz levegőjű, körülépített udvaros bérházak helyett egyenletesen jó minőségű lakásokat tartalmazó házak épüljenek”. Az élhetőbb körülmények miatt tehát a körülépített gangos házak helyett új formák jelentek meg, és ezek nagy hatással voltak az előudvaros megoldások alakulására. 

A Franciaudvaros bérházak Budapesten első része Mártonffy Melinda művészettörténész hétéves kutatásának eredményét foglalja össze és 2020 végén jelent meg. A nagyobb történeti áttekintés mellett a kötetben 33 kiemelt épületen keresztül mutatta be az előudvaros megoldásokat és a házak tervezőinek és tulajdonosainak történeteit. A Magyar Formatervezési Díjjal is kitüntetett köteten Mártonffy mellett Bárdy Anna grafikus és Schmal Fülöp dolgozott, lektorként pedig az a Ferkai András működött közre, aki többek között a már korábban említett Buda építészete a két világháború között szerzője is. (Aminek amúgy van pesti része is, nehogy elfogultsággal vádoljanak - és az még könnyen megszerezhető!) A tavaly év végén megjelent folytatásban további 45 épületet ismerhetünk meg, kerületekre lebontva, alaprajzokkal, jelen- és korabeli fotókkal, drónfelvételekkel, tervekkel illusztrálva.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Egymást érik benne a’ czifraságokkal tömött boltok” - Mindennapi élet a reformkori Pest-Budán

Milyen volt a reformkori Pest-Buda? Hová jártak kikapcsolódni az akkori városlakók, mi okozta a legnagyobb problémát a mindennapokban, mi volt a pesti színházak egyik legnagyobb vonzereje, és ki az a kószáló? Irodalom és várostörténet találkozása a PIM és a FUGA közös előadásán.

...
Hírek

Less be ebbe a gyönyörű kínai „könyvházba”!

Kína egyik új könyvtára, a Pingtan Book House világos, otthonos és rejtélyes épület lett, ahol a látogatók bátran bolyonghatnak majd a könyvek között. 

...
Nagy

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” – Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár

„Nem találunk szavakat” – többek közt ez az idézet is olvasható az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban, amelyet tegnap délután, a magyar kultúra napja alkalmából avattak fel. A megnyitón Esterházy könyvei, szövegei, valamint a neki szóló dedikációk voltak a fókuszban, és persze maga a könyvtár, amely fontos találkozási pont lesz a jövőben. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.