Munkásosztály nélkül melodrámázik a Vidéki ballada az Amerikai Álomért

Munkásosztály nélkül melodrámázik a Vidéki ballada az Amerikai Álomért

J. D. Vance az azonos című önéletrajzi regényében saját diszfunkcionális családjának történetén keresztül az amerikai munkásosztály hanyatlását vetette papírra. Az Amerikai Álmot az esetek többségében a determinált családi örökség fojtja meg, amely vonalzóval húz életutat generációkon át. A nihilbe süppedés, a gazdasági szorongás és az elégedetlenségből fakadó düh nemzedékekre bebetonozza a rosszul beidegződött családmodelleket, amelyekből nagyon nehéz kitörni. Mint a sebesen száguldó vonat, amely könnyebben siklik az előre lefektetett sínpáron, minthogy új nyomtávot járjon ki magának. Hogy mennyire nehéz is ez, arról J. D. Vance mesél nekünk papíron és képernyőn.

Bányász Attila | 2020. november 24. |
J.D. VANCE
Vidéki ballada az Amerikai Álomról
Ford.: Varró Attila, Gabo, 2020, 318 oldal

Vance mélyen személyes memoárja látlelet a kétkezi munkát végzők Amerikájáról, amely sokak szerint válaszokkal szolgál a 2016. évi amerikai választások után felmerült „hogyan” és „miért” kezdetű kérdésekre is. Így nem akármilyen várakozás előzte meg a mozgóképes adaptációját, miután a Netflix 45 millió dolláros összegért jutott hozzá a történet megfilmesítési jogaihoz. A rendezői székben a két Oscar-díjas Ron Howard foglalt helyet, a könyvet A víz érintésével a csúcsra ért Vanessa Taylor adaptálta, a női főszerepekre pedig két, az Oscar-szobrocskát már régóta kiérdemelt nagyágyút, Glenn Close-t és Amy Adamst szerződtették. A Vidéki ballada az Amerikai Álomról a Netflix részéről egyértelműen ráfordulás az Oscar-díjra, kérdés, a kiemelkedő stáb mit hoz ki az egyedülálló alapanyagból.

Glenn Close és Amy Adams egymásnak feszül az amerikai munkásosztály alkonyán - Könyves magazin

J.D. Vance Hillbilly Elegy: A Memoir of a Family and Culture In Crisis című emlékirataiból az Oscar-díjas rendező, Ron Howard forgatott a Netflixnek filmet. A Vidéki ballada az amerikai álomról előzetese alapján úgy tűnik, hogy a hétszeres Oscar-jelölt Glenn Close és a hatszorosan jelölt Amy Adams számára ezúttal nagyon érik az az arany szobrocska.

Van a filmben egy jelenet, amelyben a leendő ügyvédbojtárok részt vesznek egy formális vacsorán, ahol jobban megismerhetik őket a potenciális munkáltatók. Itt szembesítik Vance-t a származásával (proli gyerek), és a lekezelő fölényeskedésre kirobban belőle az indulat. Ennél közelebb sajnos nem jutunk a filmben a munkásosztályhoz, nem számítva azt a néhány beállított utcaképet, amikor Vance hazaérkezik.

Howardéknak pont azt a társadalmi mondanivalót sikerült kilúgozniuk a történetből – talán nem véletlenül –, amiért a könyv megdobogtatta az olvasók szívét. Ami visszamarad, az a melodráma:

Vance édesanyjának szenvedélybetegsége hogyan forgácsol szét egy alapjaiban hibás, a nagymamától megöröklött családmodellt, illetve hogyan próbálja Mamó erőn felül helyre tenni a dolgokat, hogy az unokáját kimenekítse a nihilből.

A Yale Egyetemen jogot hallgató Vance hiába próbálja maga mögött hagyni a múltját, az két kézzel nyúl utána: már az egyetemet is alig bírja fizetni a három állásban megfeszítve dolgozó fiú, így amikor nővére telefonja utoléri – a szakmai gyakorlat megpályázása közben – édesanyja heroin túladagolásáról, súlyos döntést kell hoznia. A család az első! Ezt már annak idején Dom Torettótól megtanultuk, aki halálos iramban előzi be a józan észt és a fizika alaptörvényeit a családi egység kedvéért.

Amy Adams figurája két lábon járó, nitroglicerinnel színültig töltött palack, akinél sosem tudni, hogy mikor szakad el a cérna. A színésznő átváltozása félelmetes, ám az alakítását túltolva teljesen hiteltelenné válik; ez abban a jelenetben figyelhető meg igazán, amikor a gyerekek kiskutyát kapnak. Ott érezhető a leginkább, hogy nincs súlya az indulatának (ráadásul a jelenet híján van minden feszültségnek). Glenn Close pedig mintha csak a film második felére térne magához, amikor katonai kiképzőtiszteket megszégyenítő verbális kegyetlenséggel rángatja vissza megtévedt unokáját a szakadék széléről. Addig a csörtéi a lányát alakító Adamsszel nem többek, mint óbégatásig fajuló cicaharcok; hiányzik belőlük a szembenálló generációk egymást felemésztő tüze.

Csalódást keltő produkció született, közepes melodráma, amiből pont a lényeg maradt ki. Nem tudom, hogy a forgatókönyv sorai közt, rendezés közben vagy a vágóasztalon veszett-e el az érdemi rész. Howard most alaposan mellé nyúlt. Még Vance figurája a legemberibb Gabriel Basso megformálásában: ahogy ugratják egymást a barátnőjével vagy amilyen elveszetté válik egy-egy lehetetlen döntéshelyzetben, az megkapó, viszont nem hiszek neki, amikor dühös lesz. A legjobb Haley Bennett időtlen alakítása (tinilányként vagy asszonyként, egyre megy), aki képtelen kitörni a saját közegéből, és kénytelen felvállalni édesanyja felügyeletét is – igazi tragikus hősnő, akinek osztályrésze a bukás, mégis beleáll a dolgokba, és zokszó nélkül játssza el a szerepét. Vance nővérének karaktere így százszorta érdekesebb, de képtelen kitörni a munkásosztályból katapultáló öccse árnyékából – hiába, ez nem az ő története.

Marad tehát az édesanya szenvedélybetegsége, és az idővel elharapódzó családon belüli erőszak:

Adams karaktere mind mélyebbre süllyed az önsajnálat pöcegödrében, ahol persze mindig más a hibás. A bűntudat tettekre sarkall, a gyenge embernél ez azt jelenti, hogy gyakran eljár a keze és a szája – az egyik fájdalmasabb sebet ejt, mint a másik.

A legrosszabb, amikor a körülötte lévőket is magával rántja, például amikor az anya a drogtesztjéhez a gyereket kéri fel vizeletmintát produkálni. Egy pillanatra átláthatunk a szociális háló foltozatlan lyukain is, amikor a beteg édesanyát kirakják a kórházból az utcára, vagy a hosszas várólisták miatt nem találnak neki helyet egy otthonban sem. Ismerős? A szegény embert, szülessen határon innen vagy tengeren túl, az ág is húzza.

Vance számtalan alkalommal táncol a pengeélen, amikor egyszerűbb és simább lenne feladni a dolgokat, küzdelem nélkül hátradőlve belehullani a semmibe. Végigcsoszogni a neki rendeltetett sárgaköves életúton, beállni a sorba, ahogy azt sokan meg is teszik szerte a világon. Belemenekülni egy passzív-agresszív létállapotba, amelynek alapelve mások hibáztatása. Az Amerikai Álom a küzdelem szinonimája, ami azonban nem valami vagy mások ellen irányul, csak saját magunkat kell legyőznünk: a félelmeinket, a gátlásainkat, a berögzült szokásainkat és a generációkon átívelő attitűdeinket. Vance-nek végül sikerül elfogadni a múltját, együtt élni vele a jelenben, és megalapozni általa a jövőjét. Az álmok nem véletlenül tűnnek olyan valóságosnak: belőlünk követelnek egy darabot, hogy végleg azzá legyenek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Glenn Close és Amy Adams egymásnak feszül az amerikai munkásosztály alkonyán

Indul az Oscar-szezon: J.D. Vance bestseller emlékirataiból készült családi drámája a vörös szőnyegig repítheti a két színésznőt, Glenn Close-t és Amy Adams-et.

...
Kritika

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

Az 1909-ben megjelent Martin Eden című, önéletrajzi ihletésű Jack London-regény már számos megfilmesítésen van túl, de Pietro Marcello rendező egészen új szemszögből talál fogást rajta. 

...
Kritika

Az amerikai álom romjai

Hírek
...
Hírek

Rossz olvasási módszer miatt perlik a szülők az iskolát

...
Hírek

Simon Márton: Ez a város egy elhagyott pornóforgatókönyv (videó!)

...
Hírek

Láng Zsolt Mészöly Miklós-díjat kap

...
Promóció

Könyvek, melyek segíthetnek kellő motivációt adni a testmozgáshoz

...
Hírek

„Rémes diák voltam" – árulta el Murakami a díszdoktorrá avatásán

...
Promóció

Hogyan válasszunk tökéletes mesekönyvet?

Polc

Edith Eva Eger a testen keresztül meséli el a holokauszt borzalmait

...

Jón Kalman Stefánssonnak a Beatles segít a gyász feldolgozásában

...

Sally Rooney új regénye megindító történet a gyászról, nem csak milleniáloknak

...

Kurva nagy kert Magyarország, nem győzi a személyzet – magyarságtrip Cserna-Szabó Andrással

...