Munkásosztály nélkül melodrámázik a Vidéki ballada az Amerikai Álomért

Munkásosztály nélkül melodrámázik a Vidéki ballada az Amerikai Álomért

J. D. Vance az azonos című önéletrajzi regényében saját diszfunkcionális családjának történetén keresztül az amerikai munkásosztály hanyatlását vetette papírra. Az Amerikai Álmot az esetek többségében a determinált családi örökség fojtja meg, amely vonalzóval húz életutat generációkon át. A nihilbe süppedés, a gazdasági szorongás és az elégedetlenségből fakadó düh nemzedékekre bebetonozza a rosszul beidegződött családmodelleket, amelyekből nagyon nehéz kitörni. Mint a sebesen száguldó vonat, amely könnyebben siklik az előre lefektetett sínpáron, minthogy új nyomtávot járjon ki magának. Hogy mennyire nehéz is ez, arról J. D. Vance mesél nekünk papíron és képernyőn.

Bányász Attila | 2020. november 24. |
J.D. VANCE
Vidéki ballada az Amerikai Álomról
Ford.: Varró Attila, Gabo, 2020, 318 oldal

Vance mélyen személyes memoárja látlelet a kétkezi munkát végzők Amerikájáról, amely sokak szerint válaszokkal szolgál a 2016. évi amerikai választások után felmerült „hogyan” és „miért” kezdetű kérdésekre is. Így nem akármilyen várakozás előzte meg a mozgóképes adaptációját, miután a Netflix 45 millió dolláros összegért jutott hozzá a történet megfilmesítési jogaihoz. A rendezői székben a két Oscar-díjas Ron Howard foglalt helyet, a könyvet A víz érintésével a csúcsra ért Vanessa Taylor adaptálta, a női főszerepekre pedig két, az Oscar-szobrocskát már régóta kiérdemelt nagyágyút, Glenn Close-t és Amy Adamst szerződtették. A Vidéki ballada az Amerikai Álomról a Netflix részéről egyértelműen ráfordulás az Oscar-díjra, kérdés, a kiemelkedő stáb mit hoz ki az egyedülálló alapanyagból.

Glenn Close és Amy Adams egymásnak feszül az amerikai munkásosztály alkonyán - Könyves magazin

J.D. Vance Hillbilly Elegy: A Memoir of a Family and Culture In Crisis című emlékirataiból az Oscar-díjas rendező, Ron Howard forgatott a Netflixnek filmet. A Vidéki ballada az amerikai álomról előzetese alapján úgy tűnik, hogy a hétszeres Oscar-jelölt Glenn Close és a hatszorosan jelölt Amy Adams számára ezúttal nagyon érik az az arany szobrocska.

Van a filmben egy jelenet, amelyben a leendő ügyvédbojtárok részt vesznek egy formális vacsorán, ahol jobban megismerhetik őket a potenciális munkáltatók. Itt szembesítik Vance-t a származásával (proli gyerek), és a lekezelő fölényeskedésre kirobban belőle az indulat. Ennél közelebb sajnos nem jutunk a filmben a munkásosztályhoz, nem számítva azt a néhány beállított utcaképet, amikor Vance hazaérkezik.

Howardéknak pont azt a társadalmi mondanivalót sikerült kilúgozniuk a történetből – talán nem véletlenül –, amiért a könyv megdobogtatta az olvasók szívét. Ami visszamarad, az a melodráma:

Vance édesanyjának szenvedélybetegsége hogyan forgácsol szét egy alapjaiban hibás, a nagymamától megöröklött családmodellt, illetve hogyan próbálja Mamó erőn felül helyre tenni a dolgokat, hogy az unokáját kimenekítse a nihilből.

A Yale Egyetemen jogot hallgató Vance hiába próbálja maga mögött hagyni a múltját, az két kézzel nyúl utána: már az egyetemet is alig bírja fizetni a három állásban megfeszítve dolgozó fiú, így amikor nővére telefonja utoléri – a szakmai gyakorlat megpályázása közben – édesanyja heroin túladagolásáról, súlyos döntést kell hoznia. A család az első! Ezt már annak idején Dom Torettótól megtanultuk, aki halálos iramban előzi be a józan észt és a fizika alaptörvényeit a családi egység kedvéért.

Amy Adams figurája két lábon járó, nitroglicerinnel színültig töltött palack, akinél sosem tudni, hogy mikor szakad el a cérna. A színésznő átváltozása félelmetes, ám az alakítását túltolva teljesen hiteltelenné válik; ez abban a jelenetben figyelhető meg igazán, amikor a gyerekek kiskutyát kapnak. Ott érezhető a leginkább, hogy nincs súlya az indulatának (ráadásul a jelenet híján van minden feszültségnek). Glenn Close pedig mintha csak a film második felére térne magához, amikor katonai kiképzőtiszteket megszégyenítő verbális kegyetlenséggel rángatja vissza megtévedt unokáját a szakadék széléről. Addig a csörtéi a lányát alakító Adamsszel nem többek, mint óbégatásig fajuló cicaharcok; hiányzik belőlük a szembenálló generációk egymást felemésztő tüze.

Csalódást keltő produkció született, közepes melodráma, amiből pont a lényeg maradt ki. Nem tudom, hogy a forgatókönyv sorai közt, rendezés közben vagy a vágóasztalon veszett-e el az érdemi rész. Howard most alaposan mellé nyúlt. Még Vance figurája a legemberibb Gabriel Basso megformálásában: ahogy ugratják egymást a barátnőjével vagy amilyen elveszetté válik egy-egy lehetetlen döntéshelyzetben, az megkapó, viszont nem hiszek neki, amikor dühös lesz. A legjobb Haley Bennett időtlen alakítása (tinilányként vagy asszonyként, egyre megy), aki képtelen kitörni a saját közegéből, és kénytelen felvállalni édesanyja felügyeletét is – igazi tragikus hősnő, akinek osztályrésze a bukás, mégis beleáll a dolgokba, és zokszó nélkül játssza el a szerepét. Vance nővérének karaktere így százszorta érdekesebb, de képtelen kitörni a munkásosztályból katapultáló öccse árnyékából – hiába, ez nem az ő története.

Marad tehát az édesanya szenvedélybetegsége, és az idővel elharapódzó családon belüli erőszak:

Adams karaktere mind mélyebbre süllyed az önsajnálat pöcegödrében, ahol persze mindig más a hibás. A bűntudat tettekre sarkall, a gyenge embernél ez azt jelenti, hogy gyakran eljár a keze és a szája – az egyik fájdalmasabb sebet ejt, mint a másik.

A legrosszabb, amikor a körülötte lévőket is magával rántja, például amikor az anya a drogtesztjéhez a gyereket kéri fel vizeletmintát produkálni. Egy pillanatra átláthatunk a szociális háló foltozatlan lyukain is, amikor a beteg édesanyát kirakják a kórházból az utcára, vagy a hosszas várólisták miatt nem találnak neki helyet egy otthonban sem. Ismerős? A szegény embert, szülessen határon innen vagy tengeren túl, az ág is húzza.

Vance számtalan alkalommal táncol a pengeélen, amikor egyszerűbb és simább lenne feladni a dolgokat, küzdelem nélkül hátradőlve belehullani a semmibe. Végigcsoszogni a neki rendeltetett sárgaköves életúton, beállni a sorba, ahogy azt sokan meg is teszik szerte a világon. Belemenekülni egy passzív-agresszív létállapotba, amelynek alapelve mások hibáztatása. Az Amerikai Álom a küzdelem szinonimája, ami azonban nem valami vagy mások ellen irányul, csak saját magunkat kell legyőznünk: a félelmeinket, a gátlásainkat, a berögzült szokásainkat és a generációkon átívelő attitűdeinket. Vance-nek végül sikerül elfogadni a múltját, együtt élni vele a jelenben, és megalapozni általa a jövőjét. Az álmok nem véletlenül tűnnek olyan valóságosnak: belőlünk követelnek egy darabot, hogy végleg azzá legyenek.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Glenn Close és Amy Adams egymásnak feszül az amerikai munkásosztály alkonyán

Indul az Oscar-szezon: J.D. Vance bestseller emlékirataiból készült családi drámája a vörös szőnyegig repítheti a két színésznőt, Glenn Close-t és Amy Adams-et.

...
Kritika

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

Az 1909-ben megjelent Martin Eden című, önéletrajzi ihletésű Jack London-regény már számos megfilmesítésen van túl, de Pietro Marcello rendező egészen új szemszögből talál fogást rajta. 

...
Kritika

Az amerikai álom romjai

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...