A létezése magától értetődő, mégis, ha valaki ahelyett, hogy „Mennyi az idő?”, azt kérdezné tőled, „Mi az idő?”, hirtelen talán meg sem tudnál mukkanni. Az időt lehet nyerni, vesztegetni és húzni. Az idő ingyen van, ám időnként megfizethetetlen. Ha túl sok, az unalmas, ha nem elég, az tiszta stressz.
Az időt nem lehet megfogni, ízlelni vagy szagolni, viszont tapasztaljuk, hogy múlik. És bár minden perc, óra és nap pontosan ugyanolyan hosszú, érzésre mégis változó gyorsasággal telnek.
Miért mutat mást az óra a világ különböző részein? Hogyan lehet az idő meghatározásával megfejteni a múltat? Hogyan változott az időről alkotott képünk az idők folyamán? Mikor kezdődött az idő? Vége lesz-e valaha? Az állatok is úgy érzékelik, mint mi? Az idő más bolygókon is ugyanaz? Miért vannak notórius késők? Mi az idő legkisebb egysége? Lehetséges az időutazás? Melyik a legnagyobb óra? meddig tartott egy év a dinoszauruszok korában?
Clive Gifford: Az idő könyve (részlet)
Illusztrálta: Teo Georgiev
Tudják az állatok az időt?
Egy kutya sem tudja megválaszolni, mennyi a pontos idő, a macskádnak pedig fogalma sincs arról, hogy kedd van, és épp elkésel az iskolából. De ez nem jelenti azt, hogy az élőlények jelentős része ne érezné és mérné az időt, a maga módján.
Pontos egérkék
Az állatok képesek lehetnek megbecsülni rövid időszakokat. Egy 2018-as tanulmány szerint a kutatók 6 másodpercig váratták az egereket, mielőtt egy kis ajtó kinyílt volna, hogy továbbmehessenek a jutalomfalatért. Később az ajtót eltávolították, de az egerek továbbra is megálltak a helyén, és csak pontosan 6 másodperc ácsorgás után szaladtak tovább.
Ez azt mutatja, hogy az agyuk egy része, amely összeköttetésben áll a memóriával, képes megbecsülni egy adott időhosszt.
Belső óra
Az emberhez hasonlóan az állatoknak is van biológiai órájuk (ld. 60. o.), és a testükben zajló kémiai változások jelzik, hogy mikor egyenek vagy aludjanak. Az amerikai énekeskabócák belső órája még ennél is többet tud. A petéből kikelő lárva beássa magát a földbe, és 17 (más fajoknál 13) éven át ott is marad. Majd előbújik, és kifejlett rovarként él még néhány röpke hétig. A tudósok máig nem értik, hogy a kabócák hogyan tartják számon az éveket.
Gyorsan múlik, lassan múlik
A kicsi élőlények általában fürgébben mozognak, ténykednek és gondolkodnak, mert rövidebb időegységeket tapasztalnak meg, mint a nagyobbak. Emiatt az idő hatása számukra lelassul. A legyet azért nehéz lecsapni, mert a szeme rettentő gyorsan küldi az agyának a vizuálisinformációt. Egy légy sokkal több különálló képkockát érzékel egy másodperc alatt, mint mi (kb. 250-et, mi csak kb. 60-at). Emiatt az ő szemében a dolgok szuperlassított felvételben mozognak ahhoz képest, amit mi tapasztalunk.
Már el is röppent!
A szitakötő 300 képkockát lát másodpercenként, még a légynél is többet. Ezért olyan kitűnő vadász! Amit kiszemel magának, annak 95 százalékát el is kapja.
Időmérő árapály
A tengeri ászkarák az apály és a dagály alapján méri az időt. Tudja, mikor kell beásnia magát mélyen a homokba, hogy ne sodorják el a hullámok, és mikor jöhet nyugodtan elő táplálékot keresni.
Az osztrigák bizonyos holdfázisokkal szinkronban nyitják és zárják a héjukat. A tudósok szerint ez az osztrigák által fogyasztott plankton mozgásával függhet össze.
Változó idő
A kardhal képes változtatni az időérzékelésén. Alapállapotban sokkal kevesebb képkockát fog fel másodpercenként, mint az ember (ötödannyit), úgyhogy az ideje színleg gyorsan pereg. Ám amikor vadászni indul, több vért pumpál a szemébe, és egy speciális izom segítségével 10-15 °C-kal melegebbre fűti. A felhevített szem sokkal gyorsabban küldi az impulzusokat az agynak. Emiatt az idő látszólag lelassul, és a kardhal jobban észreveszi a gyorsan cikázó zsákmányt.
Időbe telik
A legrövidebb menetrend szerinti repülőjáraton épp csak meg tudnál hallgatni egy számot, és már meg is érkeznél. Két skót sziget, Westray és Papa Westray között ugyanis 90 másodpercig tart az út. Röpke idő! Lássunk még néhány meghökkentő összevetést.
A Wright Flyer, az első motoros repülőgép mindössze 12 másodpercet töltött a levegőben. De ez még mindig négyszer annyi, mint ameddig Robert Goddard első folyékony hajtóanyagú rakétája szállt 1926-ban (2,5 másodperc), és háromszor annyi, mint ameddig egy top fuel dragster verseny tart (4 másodperc).
Annyi idő alatt, amíg John Isner és Nicolas Mahut lejátszotta a valaha volt leghosszabb profi teniszmérkőzést (11 óra és 5 perc), Lhakpa Gelu serpa megmászta a Csomolungmát, és még maradt is 8 perce. Ezzel 2003 óta tartja a rekordot.
A leghosszabb világbajnoki sakkjátszma (az 1984-85-ös Karpov–Kaszparov meccs) 159 napot emésztett fel.
Ez 2 és félszer annyi, mint amennyi idő alatt a svéd Markus Persson megalkotta a népszerű számítógépes játék, a Minecraft első verzióját.
A Ferdinand Magellan vezette első sikeres világkörüli utazás 1519-ben indult, és 1082 napig tartott. Ennyi idő alatt Jurij Gagarin, az első ember az űrben, Vosztok–1 űrhajójában 14 426-szor kerülhette volna meg a Földet. Gagarin bolygó körüli útja 1 óra 48 percig tartott.
A hajad két hónap alatt nagyjából 2,5 centimétert nő. Egy kékbálna-bébi ezalatt 5400 kilogrammot is hízhat, ami több, mint egy monster truck tömege.
Sok jelentős esemény meglepően rövid ideig tart. Az 1906-os San Franciscó-i földrengés 60 másodperce alatt 500 háztömb összedőlt, és a város lakosságának fele hontalanná vált. Egy gepárd feleennyi idő alatt álló helyzetből több mint 80 km/h-ra gyorsít, sőt prédájához közel érve már el is kezdett lassítani. A gepárd ritkán sprintel teljes sebességgel 20-30 másodpercnél tovább.
A világ legrövidebb színdarabja Samuel Beckett 1969-ben bemutatott Lélegzet című műve. Mindössze 30 másodpercig tart – de ez is elég ahhoz, hogy tizennégyszer egymás után megnézd a világ legrégebbi fennmaradt filmjét. A francia feltaláló, Louis Le Prince 1888-as filmje, a Roundhayi kerti jelenet mindössze 2,11 másodperces.
A híres New York-i felhőkarcolót, az Empire State Buildinget mindössze 1 év 45 nap alatt húzták fel.
Voltak időszakok, amikor egyetlen hét alatt öt emelete megépült! Ezt vesd össze a pisai ferde toronnyal, ami 197 évig épült. Az építkezést több háború és sok-sok fejvakargatás akasztotta meg, miután észrevették, hogy a torony vészesen dőlni kezdett.
A leghosszabb megszakítás nélküli űrutazás rekordját Valerij Poljakov tartja, aki 437 nap 17 órát töltött a szűkös Mir űrállomáson. Mark Beaumont 2017-ben ez idő ötöde alatt körbebicikliztea Földet. Nem egészen 79 nap alatt 16 országon keresztül több mint 29 000 kilométert kerekezett.
(X)
