Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó – Világhírű magyar tudósok állambiztonsági megfigyelése
A Kádár-korszak titkosszolgálata által megfigyelt, az Egyesült Államokban dolgozó magyar tudósok között kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A magyar állambiztonság dossziék sokaságát állította össze róluk, hiszen a hidegháború versenyfutásában az ő tudásuk felbecsülhetetlen volt. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint és szovjet kontroll alatt tartották szemmel. Szekér Nóra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze, kötete pedig az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede („Kárász”) és Szilárd Leó („Törő”), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes („Carter”) és Szent-Györgyi Albert („Bogarász”) állambiztonsági megfigyelésére fókuszál.
Dulai Péter: Amiért halál járt – Utolsó kivégzettek a Kádár-korszakban
Dulai Péter újságíró, kriminológus második true crime-kötetében is megmaradt a Kádár-kornál: ezúttal 19 olyan köztörvényes, a körülmények és indíték szempontjából változatos, de minden esetben megrázó bűnügyet mutat be, amelyek halálbüntetéssel zárultak. Az előzményektől a nyomozáson át a bizonyítási procedúráig olyan gyilkossági eseteket ismerhetünk meg, amelyek elkövetőire a Kádár-korszak bírái kimondták a lehető legsúlyosabb ítéletet, és ezt végre is hajtották.
A második világháború nagykönyve – Minden, amit tudni érdemes
Melyik csata hozott meghatározó fordulatot a szövetségesek számára a II. világháború végső kimenetelét illetően? Hogyan járult hozzá a háború az európai nagyhatalmak meggyengüléséhez, és miképp teremtett lehetőségeket új erőközpontok kialakulásához? A kötet közérthető, gördülékeny stílusban ad szakszerű válaszokat számos hasonló kérdésre, sokoldalúan rávilágítva az események politikai, stratégiai és technológiai hátterére. A vizuálisan is megragadó, lényegre törő kiadvány képek, grafikonok és egyéb ábrák segítségével mutatja be a világtörténet ezen időszakát, hogy átfogó képet kapjunk arról, hol, mikor, mi, miért és hogyan történt.
Krász Lilla: Születés és anyaság a régi Magyarországon
Hogyan élték meg az elmúlt évszázadok asszonyai a fogantatás, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás-táplálás elementáris élményeit? Milyen konkrét és titokzatos jeleket, testi változásokat észleltek, hogyan értelmezték ezeket? Miképpen és milyen körülmények között hozták világra gyermeküket? Mit jelentett a mindennapi gyakorlatban a „hagyományos” szülészet? Hogyan vált a szülés testi-lelki támaszt nyújtó közösségi eseményből kórházakban zajló, orvosok és technikai eszközök által felügyelt „programmá”? Krász Lilla újkor-történész mintegy négyszáz évet áttekintve mutatja be a meddőség, a születésszabályozás kérdéseit, a várandósságot, a szülést, a megszületett gyermek földi világba érkezésének első napjait, heteit, az anyaság és anyai érzelmek alakulását övező mindenkori rend és autoritatív tudás történeti változásait. A különböző források segítségével kibontakoznak a születést övező egyéni és közösségi eseményekhez kapcsolódó, az egyéni és kollektív emlékezet által őrzött, az antik görög-római és a zsidó-keresztény kultúrkörben gyökerező, de specifikusan a történeti Magyarországra jellemző hagyományok és szokások, társadalmi és kulturális konfliktusok, amelyek megváltozott formában és megváltozott tartalommal, de elemeiben tovább élnek napjainkban is.
Egill Bjarnason: A megkerülhetetlen Izland – Hogyan változtatta meg egy kis sziget a világ történelmét
Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal, hogy az izlandiak (nem Kolumbusz) fedezték fel először Amerikát, de túl szerények ahhoz, hogy beszéljenek róla. Ha nincs Izland, az ember nem tette volna a lábát a Holdra, és Tolkien sem írta volna meg A Gyűrűk Urát. Ez a könyv történelmi körútra vezeti az olvasókat, bemutatva, hogy Izland milyen döntő szerepet játszott olyan változatos eseményekben, mint a francia forradalom, Izrael állam megalapítása vagy a női egyenjogúság kivívása. Ez a kis nép újra meg újra a történelmi események frontvonalában találta magát és formálta az általunk ismert világot.
Jonathan J. Moore: Kémek, titkok, árulók – A hírszerzés története
A gazdagon illusztrált kötet bemutatja a kémkedés és a kémelhárítás történetét az ókortól napjainkig. Felidézi a történelem legérdekesebb, legvakmerőbb, legizgalmasabb hírszerző műveleteit, megvilágítja hátterüket és nemzetközi következményeiket. Bemutatja minden idők legnagyszerűbb mesterkémeinek titokzatos és ravasz akcióit, de bepillantást enged a polgári és katonai titkosszolgálatok működésének szürke, ám éppannyira rejtett mindennapjaiba is. Moore arról is ír, hogyan vezettek sikerre hadvezéreket, uralkodókat, diktátorokat kémeik és hírszerző hálózataik, és azok milyen embertelen módszereket vagy cseles technikai eszközöket alkalmaztak céljaik elérése érdekében, de elgondolkodtatja az olvasót a hírszerzés jövőjét illetően is.
Stephen W. Sears: Gettysburg
Az amerikai történelem rajongói végre magyarul is kézbe vehetik Sears méltán népszerű, olvasmányos, mégis alapos könyvét a gettysburgi csatáról. 1863. július 1-3-án a pennsylvaniai Gettysburgnél a szemben álló északi és déli államok az akkor már két éve zajló amerikai polgárháború egyik legnagyobb és utólag a legtöbbet emlegetett csatáját vívták egymással. Ez az ütközet fordulópontot jelentett a Dél kapitulációjához vezető úton. A kötet a nagy egészet mindvégig szem előtt tartó történetként meséli a sok szálon futó eseményeket, melyeket emberi döntések és választások sorozataként mutat be. Sok mindent megtudunk az északi-déli szembenállás mélyebb, kulturális-társadalmi vonatkozásairól is. Ez a nagyszabású könyv egyaránt jó olvasmány a témában járatosak számára és azoknak is, akik keveset tudnak róla. Az olvasó tájékozódását közel száz korabeli fénykép és rajz, valamint tizenkilenc térkép segíti.
Tom Shippey: Kacagva halok meg – Élet és halál viking módra
Sötét humorral fűszerezett utolsó szavak, haláldalok és emberáldozatok, valkűrök, alakváltók, elesett hősök a Valhalla hatalmas csarnokában, elpusztuló istenek a Ragnarök végső összecsapása során. Felperzselt földek, kifosztott városok, félelmet és irgalmat nem ismerő harcosok. A vikingekkel kapcsolatos közkeletű képek sokunk számára ismerősek. De vajon milyennek látták saját magukat? Hogyan szemlélték a világot, és miért vonzódtak úgy a hősi tettekhez és a hősies halál gesztusaihoz? Miképpen hidalható át az a távolság, amely az ő gondolkodásmódjuk és a mi modern szemléletünk között feszül? Tom Shippey neves középkorkutató a vikingek sajátos életszemléletét igyekszik megfejteni, melynek segítségével évszázadokig páratlan sikereket értek el. Remek útikalauz azok számára, akiket a viking világ mozgatórugói érdekelnek.
Matt Clough: 6:3 – A meccs, amely örökre megváltoztatta a futballt
1953. november 25-én a Wembley-stadionban a futball addig legfontosabb csapata, Anglia fogadta az évtized legizgalmasabb válogatottjának számító Magyarországot. Az angolok felé óriási volt az elvárás, hiszen addig még soha nem kaptak ki hazai pályán. A magyar játékosok pedig tudták, nagy lehetőség előtt állnak, ugyanakkor a szovjet vezetés részéről rájuk is hatalmas nyomás nehezedett: kizárólag a győzelem számított elfogadható eredménynek. Az újságok már előre „Az évszázad mérkőzésének” kiáltották ki a meccset, a találkozó végére pedig beigazolódott, hogy a megnevezés egyáltalán nem túlzás. Ma a meccsnek a futballpályán messze túlmutató, szimbolikus jelentősége is van. A 6:3 annak a találkozónak a részletes története, amely a játék alapjait megrengető következményekkel járt és örökre megváltoztatta a focit.
Sung Yoon-Lee: Észak-Korea hercegnője – Kim Dzsongun húgának története
A Covid-19 megjelenése egybeesett Észak-Koreában a Kim Jodzsong nevű fiatal nő drámai felbukkanásával. Kim Dzsongun legfelsőbb vezető húgaként, gyilkos rezsimjének fő propagandistájaként, belső adminisztrátoraként és külpolitikai döntéshozóként a legbefolyásosabb nő Észak-Korea történetében. Csinos, szerénynek tűnik, de könyörtelen és hihetetlenül veszélyes. Született hercegnőként nagy elvárásokat támaszt rémséges királyságával szemben, és úgy nevelték, hogy elhiggye, legfőbb küldetése újra egyesíteni Észak- és Dél-Koreát. Emlékezetes, hogy „érzéketlen söpredéknek” nevezte a dél-koreai védelmi minisztert, majd nyomorúságos sorsot ígért Dél-Koreának – „teljes pusztulást és tönkremenetelt”. Sung-Yoon Lee a koreai és kelet-ázsiai tanulmányok professzora, Észak-Korea szakértője, aki az Egyesült Államok képviselőházának is tanácsadója a témában. Lenyűgöző, hiteles beszámolót írt Észak-Korea titokzatos világáról és az uralkodó dinasztiáról - egy családról, amely megkínozza népét, megöli a másként gondolkodókat és nukleáris háborúval fenyeget.
Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig
Honnan érkeztek az első földművelők a Kárpát-medencébe, és hogyan festettek a modern várostervezés kezdetei Magyarországon? Mikor szerepelt Magyarországon kiadott világtérképen először az amerikai kontinens, miként terjedt el az Újvilágból származó paprika? Kik szürcsöltek elsőként kávét kínai porcelánból Budán, és milyen szerepet játszott az Amerika leigázásából származó arany a magyarországi törökellenes háborúkban? Miért okozta egy indonéz vulkánkitörés a nyár elmaradását Magyarországon? E könyv nagyszabású kísérlet Magyarország történetének újragondolására. Szerzői – több mint 80 történész, geológus, régész, nyelvész, irodalmár és más tudományágak képviselői – az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Évezredek meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteit elemzik tudományos színvonalon, de közérthető módon. Bemutatják, hogy Magyarország az elmúlt évezred során milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, de nagyon is integráns része, és kapcsolatai idővel miként hálózták be bolygónkat. A könyvnek egyébként megjelent az 1868 és 2022 közti időszakot feldolgozó második része is.
Bárkányi Noémi: Ciao, Velence! – Velence legpikánsabb évszázada
Az 1700-as évek Velencéjében számtalan színes, érdekes, megbotránkoztató dolog történt. Milyen érdekességekről adtak hírt – akár vicces vagy épp fontoskodó hangnemben – a Köztársaság kémei? Mivel kúrálta magát Casanova? Miért szorultak ki végül a főtérről a korábban ott lévő pici hotelek, a húspiac, a kis mozgóárusok és a latrinák? Nem maradhat el a kaszinók bemutatása sem, ahol a szerencsejáték mellett az önfeledt szexuális élmények, titkos légyottok is fontos szerepet játszottak. A kíváncsi olvasó beleveszhet a karneváli forgatagba, de arra is fény derül, hogy a ciao, mint köszönés, szintén velencei gyökerekkel bír. Ikonikus festőművészeket, furcsa sorsú paloták történeteit, a színházi világ változásait és a kasztráltak szárnyaló dalnoki népszerűségét is megidézi a könyv. Bepillanthatunk az Arzenálba, ahol a Köztársaság kecses gályái készültek, hogy aztán a legkülönfélébb egzotikus fűszerekkel, drágakövekkel, kelmékkel, teákkal és más specialitásokkal megrakva térjenek haza Velencébe. S akinek még ez sem elég, az beleshet a divat és a parókák korabeli világába, vagy a 300 éves múltra visszatekintő, népszerű kávéházba, a Caffe Florianba is.
Fotó: Madara Parma / Unsplash
