Április 21-én átadták a magyar sci-fi legjelentősebb alakjáról elnevezett Zsoldos Péter-díjakat. A legjobb regény díját Marabu Animátum című könyve nyerte (olvass bele itt!), a legjobb novelláért Kispál Mártont, a legjobb fordításért Veress Katát díjazták, sőt idén rekordszámú szavazattal nyerte el a közönségdíjat Gabriella Eld A Félhold Társaság testamentuma című könyve.
Az idén 96 éve született Zsoldos Péter életműve a hazai és nemzetközi sci-fi irodalomban is jelentős, a korabeli kritikák Isaac Asimov és Stanislaw Lem mellett emlegették, itthon több százezer példányban keltek el könyvei. Tiszteletére minden évben a legjobb fantasztikus irodalmi alkotásokat jutalmazzák. Tavaly Moskát Anita, Sepsi László és Patonai Anikó Ágnes vehette át a díjakat.
A szerző szerint sok olyan magyar regény és sok olyan szerző van, aki megállná a helyét angolszász piacon is.
A 2026-os év díjazottjai:
- Regény kategória – Marabu: Animátum (Ciceró Kiadó)
- Novella kategória – Kispál Márton: Tükör az Almrauschkogel alatt (Az év magyar science-fiction és fantasynovellái 2025, GABO Könyvkiadó)
- Fordításban megjelent mű kategória – Fríđa Ísberg: A jelölés (ford. Veress Kata, Európa Könyvkiadó)
- Közönségdíjas – Gabriella Eld: A Félhold Társaság testamentuma (Fumax Kiadó)
Antropomorf macskalány, black mirror és testképzavar
„Ha ennyi érdekes, izgalmas, vicces, tanulságos és meglepő kisebb sztori követi egymást, vissza-visszatérő szereplőkkel, akik közül többet meg is kedvel az ember, szívesen elolvas egy ilyen vaskosabb kötetet is. Mert megéri” – írta Domokos Gábor zsűritag laudációjában az Animátum c. regényről, majd így folytatta:
Egy remek, fordulatos, izgalmas és szórakoztató regény került ki Marabu keze alól – ami megérdemli, hogy idén Zsoldos-díjjal jutalmazzák.”
O. Réti Zsófia, a fordítások egyik zsűritagja így nyilatkozott Veress Kata győztes fordításáról: „Friđa Ísberg: A jelölés című regénye talán leginkább a Black Mirror antológiasorozat hagyományaira építő társadalmi-politikai-technológiai gondolatkísérletnek tekinthető. Egy tematikus gócpont a műfaji sokféleség ellenére is adódik. A tavalyi év jelöltjeihez hasonlóan a legtöbb szöveg idén is számolt a mesterséges intelligencia világformáló hatásával, de ennél is fontosabb, hogy kivétel nélkül valamennyi cím bizonyos tekintetben az empátia imperatívusza, lehetősége, lehetetlensége körül forgott.”
De Kispál Márton nyertes novellája is említésre került, Benczik Vera irodalmár a mű tematikájának fontosságát emelte ki: „A novella korunk nemcsak olyan fontos témáit jeleníti meg, mint a nárcisztikus önimádat vagy a függőség, hanem fókuszba kerül a szövegben a női identitás és a női ágencia kérdésköre is, és ennek részeként akár a testképzavar problematikája is felsejlik a háttérben.
A novella nem ad egyszerű vagy egyértelmű válaszokat ezekre a kérdésekre, helyette elgondolkodtat, és Ada a novella vége után is sokáig az olvasóval marad.”
Fotó: 4K Media Studio
