Tverdota György az Editről: A szöveg nem József Attilától származik

Hamisítványnak nevezte az Edit című verset Tverdota György irodalomtörténész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében. A Számvetéstől az Editig, avagy hogyan gyártsunk remekműből selejtet címmel írta meg, hogyan dolgozhatott a hamisító és milyen károkat okozott.

fk | 2021. április 12. |

Korábban már mi is beszámoltunk az „Edit-ügyről”, azaz arról a József Attilának tulajdonított kéziratról, amely heves vita tárgya volt az elmúlt hónapokban. A nyolcsoros írás még februárban került elő, a kéziratról Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész számolt be, aki azt vallotta, a felfedezés ugyan nem változtatja meg a József Attila költészetéről eddig gondoltakat, de mégis egy kultikus költőnek bukkant fel teljesen váratlanul a szövege. A József Attila Társaság elnöke, Tverdota György irodalomtörténész is véleményezte akkor a kéziratot, aki úgy vélte, nem egy kész versről, hanem egy verscsíráról van szó, egy olyan fogalmazványról, amely egy készülő vershez írt első nekifutásnak tekinthető. A Népszavának Bókay Antal irodalomtörténész pedig azt nyilatkozta, hogy meglátása szerint abszolút kicsi a kézirat jelentősége.

Később azonban felmerült, lehetséges, hogy a kézirat hamisítvány. Sárközi Éva a Prae.hu-n azt írta, szerinte a kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez, maga a mű azonban nem vall József Attilára. „A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna.” Úgy fogalmazott, kijelenthető, hogy a kéziraton szereplő sorok nem tekinthetők József Attila versnek. A viták miatt az Antikvarium.hu végül visszavonta a kéziratot az aukcióról és további vizsgálatok következtek.

A napokban Tverdota György az Élet és Irodalomban hosszú cikkben fejtette ki, hogy mire jutott a kéziratot illetően. Azt írta, a hamisításról szóló viták tudnak szórakoztatóak lenni, de legbenső tartalmuk végtelenül sivár és lehangoló. 

Egy kézirat hamisítása pedig „rosszhiszemű és gyakran nem is önzetlen játszadozás más személyek szellemi tulajdonával”.

A cikkben hangsúlyozta, most már nem fér hozzá kétség, hogy a szöveg nem József Attilától származik. Ám ez nem jelenti azt, hogy a korábbi állapot visszaállítható, mintha mi sem történt volna, mert a hamisítás révén egy olyan szöveg került elénk, amely hiteltelenítette vagy legalábbis megkérdőjelezte azt a képet, amely a költőről eddig kialakult. 

Kiemelte azt is, hogy József Attilának vannak fogalmazványai, töredékei, amelyek, attól függetlenül, hogy a költő nem publikálta őket, magukon viselik szerzőjük zsenialitásának bélyegét, az Edit azonban nem tartozik közéjük. Az irodalomtörténész arra jutott, hogy a hamisító valószínűleg az életrajz fehér foltjait használta ki, amikor és ahogyan a nyolcsoros „verset” papírra vetette. Például azt, hogy Gyömrői Edit és József Attila kapcsolatáról kevés információ maradt fenn. „Ellenőrzés nélkül lehet erre az időszakra datálni egy, de akár tíz váratlanul előkerült dokumentumot is, és azt „odaajándékozni” valakinek, akire ráfoghatjuk, hogy ő közvetítette az utókor számára. Ügyes.”

Az irodalomtörténész érvelt amellett is, hogy milyen problémák merülnek fel a feltételezéssel, hogy Barta István elkobzott noteszében lehetett a kézirat, és hogy miért nem lehet az Editet teljes értékű versnek tekinteni. Elemzése során pedig arra is kitért, hogy miért nem a Számvetés újraírása a szöveg. „A két szöveg összefüggése laposan materiális jellegű. Egy felületi, könnyen hozzáférhető tudással jól felvértezett, de a mélyebb rétegekbe bepillantani nem tudó hamisító a Számvetés kéziratát használta föl arra, hogy alkotóelemeiből létrehozzon egy József Attilának tulajdonított kompozíciót.”

Az irodalomtörténész tehát amellett tette le a voksát, hogy az Edit hamisítvány, amelyben a címen kívül csak olyan szavakat találunk, amelyek a Számvetésben is megtalálhatók. A szöveg pedig azért lett ilyen „idétlen”, mert a hamisítás így sikerült. 

Tverdota György teljes cikke ITT olvasható. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Lehet, hogy hamisítvány az újonnan előkerült József Attila-kézirat?

Újabb fordulat jött a frissen előkerült Edit című nyolcsoros írás. Sárközi Éva szerint hamisítvány lehet a József Attilának tulajdonított kézirat. 

...
Hírek

Verscsíra lehet az előkerült József Attila-kézirat, a jelentősége nem nagy, állítják irodalomtörténészek

Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke reagált az előkerült kéziratra, kérdéseket vet fel a szöveggel és a szerelemmel kapcsolatban is.

...
Hírek

Egyelőre visszavonják az aukcióról a József Attilának tulajdonított verset

Fordulat fordulatot követ a frissen előkerült Edit című nyolcsoros vers ügyében. A kéziratot Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész József Attilának tulajdonította, amit mások vitattak. Az Antikvárium.hu egyelőre visszavonja a tételt.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Nagy

Hegyi Ede: Az edzőtábor (2.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart. 

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál. 

A hét könyve
Kritika
Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára
...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Zavarba ejtő és megkapó személyesség az online színházi térben

...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A Mátrixot, Beethovent és Fatboy Slimet is megidézi a kolozsvári mesevilág

Szabó Róbert Csaba második mesekötete Kolozsvárra vezet, ahol szokatlan események veszik kezdetüket. De hogyan kerül a Vajon Nagyi és a száguldó városba egy 1999-es filmklasszikus, és mit szól egy mesehős, ha szembetalálkozik a róla szóló mesekönyvvel? U18.

...
Gyerekirodalom

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.