Tverdota György az Editről: A szöveg nem József Attilától származik

Hamisítványnak nevezte az Edit című verset Tverdota György irodalomtörténész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében. A Számvetéstől az Editig, avagy hogyan gyártsunk remekműből selejtet címmel írta meg, hogyan dolgozhatott a hamisító és milyen károkat okozott.

fk | 2021. április 12. |

Korábban már mi is beszámoltunk az „Edit-ügyről”, azaz arról a József Attilának tulajdonított kéziratról, amely heves vita tárgya volt az elmúlt hónapokban. A nyolcsoros írás még februárban került elő, a kéziratról Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész számolt be, aki azt vallotta, a felfedezés ugyan nem változtatja meg a József Attila költészetéről eddig gondoltakat, de mégis egy kultikus költőnek bukkant fel teljesen váratlanul a szövege. A József Attila Társaság elnöke, Tverdota György irodalomtörténész is véleményezte akkor a kéziratot, aki úgy vélte, nem egy kész versről, hanem egy verscsíráról van szó, egy olyan fogalmazványról, amely egy készülő vershez írt első nekifutásnak tekinthető. A Népszavának Bókay Antal irodalomtörténész pedig azt nyilatkozta, hogy meglátása szerint abszolút kicsi a kézirat jelentősége.

Később azonban felmerült, lehetséges, hogy a kézirat hamisítvány. Sárközi Éva a Prae.hu-n azt írta, szerinte a kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez, maga a mű azonban nem vall József Attilára. „A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna.” Úgy fogalmazott, kijelenthető, hogy a kéziraton szereplő sorok nem tekinthetők József Attila versnek. A viták miatt az Antikvarium.hu végül visszavonta a kéziratot az aukcióról és további vizsgálatok következtek.

A napokban Tverdota György az Élet és Irodalomban hosszú cikkben fejtette ki, hogy mire jutott a kéziratot illetően. Azt írta, a hamisításról szóló viták tudnak szórakoztatóak lenni, de legbenső tartalmuk végtelenül sivár és lehangoló. 

Egy kézirat hamisítása pedig „rosszhiszemű és gyakran nem is önzetlen játszadozás más személyek szellemi tulajdonával”.

A cikkben hangsúlyozta, most már nem fér hozzá kétség, hogy a szöveg nem József Attilától származik. Ám ez nem jelenti azt, hogy a korábbi állapot visszaállítható, mintha mi sem történt volna, mert a hamisítás révén egy olyan szöveg került elénk, amely hiteltelenítette vagy legalábbis megkérdőjelezte azt a képet, amely a költőről eddig kialakult. 

Kiemelte azt is, hogy József Attilának vannak fogalmazványai, töredékei, amelyek, attól függetlenül, hogy a költő nem publikálta őket, magukon viselik szerzőjük zsenialitásának bélyegét, az Edit azonban nem tartozik közéjük. Az irodalomtörténész arra jutott, hogy a hamisító valószínűleg az életrajz fehér foltjait használta ki, amikor és ahogyan a nyolcsoros „verset” papírra vetette. Például azt, hogy Gyömrői Edit és József Attila kapcsolatáról kevés információ maradt fenn. „Ellenőrzés nélkül lehet erre az időszakra datálni egy, de akár tíz váratlanul előkerült dokumentumot is, és azt „odaajándékozni” valakinek, akire ráfoghatjuk, hogy ő közvetítette az utókor számára. Ügyes.”

Az irodalomtörténész érvelt amellett is, hogy milyen problémák merülnek fel a feltételezéssel, hogy Barta István elkobzott noteszében lehetett a kézirat, és hogy miért nem lehet az Editet teljes értékű versnek tekinteni. Elemzése során pedig arra is kitért, hogy miért nem a Számvetés újraírása a szöveg. „A két szöveg összefüggése laposan materiális jellegű. Egy felületi, könnyen hozzáférhető tudással jól felvértezett, de a mélyebb rétegekbe bepillantani nem tudó hamisító a Számvetés kéziratát használta föl arra, hogy alkotóelemeiből létrehozzon egy József Attilának tulajdonított kompozíciót.”

Az irodalomtörténész tehát amellett tette le a voksát, hogy az Edit hamisítvány, amelyben a címen kívül csak olyan szavakat találunk, amelyek a Számvetésben is megtalálhatók. A szöveg pedig azért lett ilyen „idétlen”, mert a hamisítás így sikerült. 

Tverdota György teljes cikke ITT olvasható. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Lehet, hogy hamisítvány az újonnan előkerült József Attila-kézirat?

Újabb fordulat jött a frissen előkerült Edit című nyolcsoros írás. Sárközi Éva szerint hamisítvány lehet a József Attilának tulajdonított kézirat. 

...
Hírek

Verscsíra lehet az előkerült József Attila-kézirat, a jelentősége nem nagy, állítják irodalomtörténészek

Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke reagált az előkerült kéziratra, kérdéseket vet fel a szöveggel és a szerelemmel kapcsolatban is.

...
Hírek

Egyelőre visszavonják az aukcióról a József Attilának tulajdonított verset

Fordulat fordulatot követ a frissen előkerült Edit című nyolcsoros vers ügyében. A kéziratot Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész József Attilának tulajdonította, amit mások vitattak. Az Antikvárium.hu egyelőre visszavonja a tételt.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.