Tverdota György az Editről: A szöveg nem József Attilától származik

Hamisítványnak nevezte az Edit című verset Tverdota György irodalomtörténész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében. A Számvetéstől az Editig, avagy hogyan gyártsunk remekműből selejtet címmel írta meg, hogyan dolgozhatott a hamisító és milyen károkat okozott.

fk | 2021. április 12. |

Korábban már mi is beszámoltunk az „Edit-ügyről”, azaz arról a József Attilának tulajdonított kéziratról, amely heves vita tárgya volt az elmúlt hónapokban. A nyolcsoros írás még februárban került elő, a kéziratról Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész számolt be, aki azt vallotta, a felfedezés ugyan nem változtatja meg a József Attila költészetéről eddig gondoltakat, de mégis egy kultikus költőnek bukkant fel teljesen váratlanul a szövege. A József Attila Társaság elnöke, Tverdota György irodalomtörténész is véleményezte akkor a kéziratot, aki úgy vélte, nem egy kész versről, hanem egy verscsíráról van szó, egy olyan fogalmazványról, amely egy készülő vershez írt első nekifutásnak tekinthető. A Népszavának Bókay Antal irodalomtörténész pedig azt nyilatkozta, hogy meglátása szerint abszolút kicsi a kézirat jelentősége.

Később azonban felmerült, lehetséges, hogy a kézirat hamisítvány. Sárközi Éva a Prae.hu-n azt írta, szerinte a kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez, maga a mű azonban nem vall József Attilára. „A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna.” Úgy fogalmazott, kijelenthető, hogy a kéziraton szereplő sorok nem tekinthetők József Attila versnek. A viták miatt az Antikvarium.hu végül visszavonta a kéziratot az aukcióról és további vizsgálatok következtek.

A napokban Tverdota György az Élet és Irodalomban hosszú cikkben fejtette ki, hogy mire jutott a kéziratot illetően. Azt írta, a hamisításról szóló viták tudnak szórakoztatóak lenni, de legbenső tartalmuk végtelenül sivár és lehangoló. 

Egy kézirat hamisítása pedig „rosszhiszemű és gyakran nem is önzetlen játszadozás más személyek szellemi tulajdonával”.

A cikkben hangsúlyozta, most már nem fér hozzá kétség, hogy a szöveg nem József Attilától származik. Ám ez nem jelenti azt, hogy a korábbi állapot visszaállítható, mintha mi sem történt volna, mert a hamisítás révén egy olyan szöveg került elénk, amely hiteltelenítette vagy legalábbis megkérdőjelezte azt a képet, amely a költőről eddig kialakult. 

Kiemelte azt is, hogy József Attilának vannak fogalmazványai, töredékei, amelyek, attól függetlenül, hogy a költő nem publikálta őket, magukon viselik szerzőjük zsenialitásának bélyegét, az Edit azonban nem tartozik közéjük. Az irodalomtörténész arra jutott, hogy a hamisító valószínűleg az életrajz fehér foltjait használta ki, amikor és ahogyan a nyolcsoros „verset” papírra vetette. Például azt, hogy Gyömrői Edit és József Attila kapcsolatáról kevés információ maradt fenn. „Ellenőrzés nélkül lehet erre az időszakra datálni egy, de akár tíz váratlanul előkerült dokumentumot is, és azt „odaajándékozni” valakinek, akire ráfoghatjuk, hogy ő közvetítette az utókor számára. Ügyes.”

Az irodalomtörténész érvelt amellett is, hogy milyen problémák merülnek fel a feltételezéssel, hogy Barta István elkobzott noteszében lehetett a kézirat, és hogy miért nem lehet az Editet teljes értékű versnek tekinteni. Elemzése során pedig arra is kitért, hogy miért nem a Számvetés újraírása a szöveg. „A két szöveg összefüggése laposan materiális jellegű. Egy felületi, könnyen hozzáférhető tudással jól felvértezett, de a mélyebb rétegekbe bepillantani nem tudó hamisító a Számvetés kéziratát használta föl arra, hogy alkotóelemeiből létrehozzon egy József Attilának tulajdonított kompozíciót.”

Az irodalomtörténész tehát amellett tette le a voksát, hogy az Edit hamisítvány, amelyben a címen kívül csak olyan szavakat találunk, amelyek a Számvetésben is megtalálhatók. A szöveg pedig azért lett ilyen „idétlen”, mert a hamisítás így sikerült. 

Tverdota György teljes cikke ITT olvasható. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Lehet, hogy hamisítvány az újonnan előkerült József Attila-kézirat?

Újabb fordulat jött a frissen előkerült Edit című nyolcsoros írás. Sárközi Éva szerint hamisítvány lehet a József Attilának tulajdonított kézirat. 

...
Hírek

Verscsíra lehet az előkerült József Attila-kézirat, a jelentősége nem nagy, állítják irodalomtörténészek

Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke reagált az előkerült kéziratra, kérdéseket vet fel a szöveggel és a szerelemmel kapcsolatban is.

...
Hírek

Egyelőre visszavonják az aukcióról a József Attilának tulajdonított verset

Fordulat fordulatot követ a frissen előkerült Edit című nyolcsoros vers ügyében. A kéziratot Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész József Attilának tulajdonította, amit mások vitattak. Az Antikvárium.hu egyelőre visszavonja a tételt.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.