Tverdota György az Editről: A szöveg nem József Attilától származik

Hamisítványnak nevezte az Edit című verset Tverdota György irodalomtörténész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében. A Számvetéstől az Editig, avagy hogyan gyártsunk remekműből selejtet címmel írta meg, hogyan dolgozhatott a hamisító és milyen károkat okozott.

fk | 2021. április 12. |

Korábban már mi is beszámoltunk az „Edit-ügyről”, azaz arról a József Attilának tulajdonított kéziratról, amely heves vita tárgya volt az elmúlt hónapokban. A nyolcsoros írás még februárban került elő, a kéziratról Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész számolt be, aki azt vallotta, a felfedezés ugyan nem változtatja meg a József Attila költészetéről eddig gondoltakat, de mégis egy kultikus költőnek bukkant fel teljesen váratlanul a szövege. A József Attila Társaság elnöke, Tverdota György irodalomtörténész is véleményezte akkor a kéziratot, aki úgy vélte, nem egy kész versről, hanem egy verscsíráról van szó, egy olyan fogalmazványról, amely egy készülő vershez írt első nekifutásnak tekinthető. A Népszavának Bókay Antal irodalomtörténész pedig azt nyilatkozta, hogy meglátása szerint abszolút kicsi a kézirat jelentősége.

Később azonban felmerült, lehetséges, hogy a kézirat hamisítvány. Sárközi Éva a Prae.hu-n azt írta, szerinte a kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez, maga a mű azonban nem vall József Attilára. „A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna.” Úgy fogalmazott, kijelenthető, hogy a kéziraton szereplő sorok nem tekinthetők József Attila versnek. A viták miatt az Antikvarium.hu végül visszavonta a kéziratot az aukcióról és további vizsgálatok következtek.

A napokban Tverdota György az Élet és Irodalomban hosszú cikkben fejtette ki, hogy mire jutott a kéziratot illetően. Azt írta, a hamisításról szóló viták tudnak szórakoztatóak lenni, de legbenső tartalmuk végtelenül sivár és lehangoló. 

Egy kézirat hamisítása pedig „rosszhiszemű és gyakran nem is önzetlen játszadozás más személyek szellemi tulajdonával”.

A cikkben hangsúlyozta, most már nem fér hozzá kétség, hogy a szöveg nem József Attilától származik. Ám ez nem jelenti azt, hogy a korábbi állapot visszaállítható, mintha mi sem történt volna, mert a hamisítás révén egy olyan szöveg került elénk, amely hiteltelenítette vagy legalábbis megkérdőjelezte azt a képet, amely a költőről eddig kialakult. 

Kiemelte azt is, hogy József Attilának vannak fogalmazványai, töredékei, amelyek, attól függetlenül, hogy a költő nem publikálta őket, magukon viselik szerzőjük zsenialitásának bélyegét, az Edit azonban nem tartozik közéjük. Az irodalomtörténész arra jutott, hogy a hamisító valószínűleg az életrajz fehér foltjait használta ki, amikor és ahogyan a nyolcsoros „verset” papírra vetette. Például azt, hogy Gyömrői Edit és József Attila kapcsolatáról kevés információ maradt fenn. „Ellenőrzés nélkül lehet erre az időszakra datálni egy, de akár tíz váratlanul előkerült dokumentumot is, és azt „odaajándékozni” valakinek, akire ráfoghatjuk, hogy ő közvetítette az utókor számára. Ügyes.”

Az irodalomtörténész érvelt amellett is, hogy milyen problémák merülnek fel a feltételezéssel, hogy Barta István elkobzott noteszében lehetett a kézirat, és hogy miért nem lehet az Editet teljes értékű versnek tekinteni. Elemzése során pedig arra is kitért, hogy miért nem a Számvetés újraírása a szöveg. „A két szöveg összefüggése laposan materiális jellegű. Egy felületi, könnyen hozzáférhető tudással jól felvértezett, de a mélyebb rétegekbe bepillantani nem tudó hamisító a Számvetés kéziratát használta föl arra, hogy alkotóelemeiből létrehozzon egy József Attilának tulajdonított kompozíciót.”

Az irodalomtörténész tehát amellett tette le a voksát, hogy az Edit hamisítvány, amelyben a címen kívül csak olyan szavakat találunk, amelyek a Számvetésben is megtalálhatók. A szöveg pedig azért lett ilyen „idétlen”, mert a hamisítás így sikerült. 

Tverdota György teljes cikke ITT olvasható. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Lehet, hogy hamisítvány az újonnan előkerült József Attila-kézirat?

Újabb fordulat jött a frissen előkerült Edit című nyolcsoros írás. Sárközi Éva szerint hamisítvány lehet a József Attilának tulajdonított kézirat. 

...

Verscsíra lehet az előkerült József Attila-kézirat, a jelentősége nem nagy, állítják irodalomtörténészek

Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke reagált az előkerült kéziratra, kérdéseket vet fel a szöveggel és a szerelemmel kapcsolatban is.

...

Egyelőre visszavonják az aukcióról a József Attilának tulajdonított verset

Fordulat fordulatot követ a frissen előkerült Edit című nyolcsoros vers ügyében. A kéziratot Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész József Attilának tulajdonította, amit mások vitattak. Az Antikvárium.hu egyelőre visszavonja a tételt.

Kiemeltek
...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

...

Meghalt Ferenc pápa, aki Dosztojevszkijt és A Gyűrűk Urát is szerette

Meghalt Ferenc pápa, akinek egyszerűsége és emberszeretete még a nem hívőket is inspirálta. Szenvedélyes olvasó volt, aki az irodalmat a mindennapjai és a hivatása szerves részének tekintette.

...

Hol rontottuk el? 3 könyv, ha foglalkoztat a Föld jövője

A Zöld könyv podcast könyvajánlója.

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

Gyerekirodalom
...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést. 

...

Furcsa rémálmok gyötrik a budapesti kamaszokat Fiala Borcsa új könyvében – Olvass bele! 

Egy diákcsapat bejárja Budapest titokzatos, föld alatti helyszíneit, hogy megküzdjenek egy gonosz Lénnyel.

...

Az esti meseolvasás lehet az apák egyik szuperereje

Az apás mesélésekhez ajánlunk egy nemrégiben megjelent, kortárs antológiát, az Apa olvas című kötetet.