Az ókori világ legrégebbi, ismert térképét Irak területén, az egykori Szippar romjai között tárták fel.
A tízezer tábla városa
Szippar a Krisztus előtti 2. évezredtől Babilónia egyik legfontosabb városának számított. A településen állt egykor a napisten, Samas legnagyobb szentélye, és az itteni ásatások során közel tízezer ékírásos tábla került elő.
Itt találták meg a ma a British Múzeumban őrzött, ugyancsak agyagra készített ősi térképet is,
amely valamikor a Kr. e. 7. században készülhetett.
Korongvilág
Az ősi térkép bepillantást enged abba, hogyan látták a világot a babilóniaiak több ezer évvel ezelőtt. A latinul Imago Mundinak, vagyis a Föld másának hívott lelet korongként ábrázolja a világot, amelyet egy vízgyűrű, a Keserű folyó vesz körül.
A középpontban az Eufrátesz folyó és természetesen Babilon városa található. A térképen ékírásos címkék jelölik az egyes helyszíneket.
Érdekesség, hogy az Imago Mundi készítői némi kreatív szabadságot is megengedtek maguknak az ábrázoláskor. Babilont például az Eufrátesznek csupán az egyik partjánál jelölik, holott történelme nagy részében a folyó mindkét partját benépesítették a város lakói.
Világteremtés és vízözön
A térkép fölött olvasható szöveg a világmindenség Marduk általi teremtésének részleteit írja le. Az ugyancsak ékírással lejegyzett részlet tucatnyi állatot ‒ így hegyi kecskét, oroszlánt, leopárdot, hiénát és farkast ‒, több neves uralkodót is megnevez, köztük Ut-napistimet,
akiről a Gilgames-eposzban is megjelenik, a vízözön túlélőjeként.
A térkép hátoldalán olvasható szöveg a Babiloni birodalom nyolc külső régióját (a nagukat) mutatja be.
A tábla nagyjából akkora, mint egy mobiltelefon (12,2 x 8,2 centiméter), és a British Museum állandó gyűjteményének részét képezi.
Forrás: Livescience
Nyitókép: Wikipedia
