Fiatal korában Fra Mauro a híres velencei kereskedelmi flotta szolgálatában állt. Beutazta a Földközi-tengert és a Közel-Keletet, és egyre intenzívebben érdeklődött a térképészet iránt. Később a Murano szigetén található San Michele kolostorba vonult vissza, ahol laikus testvérként folytatta az életét a kamalduli rendiek között. És mivel abban az időben Portugália volt a motorja a világ gazdasági innovációinak a Szilícium-völgy helyett, Fra Mauro V. Alfonztól kapott megbízást, hogy készítsen a mai Google Earth-höz hasonló pontosságú
világtérképet a korabeli lehetőségek szerint.
A tűpontos térkép, amit pletykák alapján rajzolt a szerzetes
Ahhoz ugyanis, hogy Portugália továbbra is a világkereskedelem legbefolyásosabb alakítója legyen, a lehető legrészletesebb térképre volt szüksége a birodalom hajósainak. Maurónak ezért elképesztő mennyiségű információt kellett összegyűjtenie.
Ehhez viszont el sem kellett hagynia Velencét, az Adria-parti köztársaság kikötőiben ugyanis számtalan arab kereskedő és világutazó fordult meg, akiket egy-egy kétes kocsma mélyén a szerzetes hosszasan kikérdezett. Ő tehát a korabeli írott források (így Marco Polo könyvei) mellett a pletyka módszerére alapozott a nagy felbontású felvételeket készítő fotós kocsik helyett.
Vagyis a crowdsourcing 15. századi megfelelőjét használta fel.
Japán, Afrika, Szeged és Szalánkemén
Fra Mauro 1459-ben elkészült, közel két és fél méter átmérőjű, kör alakú, déli tájolású (vagyis fejjel lefelé fordítandó) Mappa Mundija szakított a vallási hagyományokkal. Nem Jeruzsálemet tette meg ugyanis a térkép középpontjaként, az Édenkertet pedig nem valós földrajzi koordináták szerint jelenítette meg, hanem külön mezőben ábrázolta.
Ő volt az első, aki szigetként rajzolta meg Japánt, és az első európai, aki rámutatott: Afrika körbehajózható. A Mappa Mundin több Magyarországgal kapcsolatos név is olvasható, így megtalálható rajta tochai (Tokaj), segedin (Szeged), alvareal (Székesfehérvár), valamint zalancheme (Szalánkemén).
Fra Mauro térképe, amelyet ma Biblioteca Marcianában, vagyis a Szent Márk bazilika könyvtárában őriznek, tartalmában is messze felülmúlta a korát, a rajta szereplő szöveges részek között azonban számos képtelen történet is olvasható. Többek között óriásokról szóló mesék.
De vajon megbízhatatlanabbak-e ezek a sztorik egy-egy mai Google-felhasználó megjegyzéseinél?
Forrás: Openculture.com
Fotók: Wikipedia