A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban. Szó esett Mészölyről, hagyományról, intertextuális hálóról és a nagy kimaradókról is.

fk | 2021. május 30. |

Szolláth Dávidnak idén jelent meg a monográfiája Mészöly Miklósról, így Valuska László arról kérdezte őt, hogyan látja Mészölyt mint a magyar irodalom hálózatának egyik csomópontját. Az irodalomtörténész elmondta, bár szeretjük úgy felfogni egy író teljesítményét mint az egyéni zsenialitásának lenyomatát és kiáradását, van olyan szemlélet is az irodalomkutatásban, ami a hálózatosságot komolyan veszi. Egyrészt lehet vizsgálni a személyközeli hálózatokat, hogy az irodalmi élet szereplői hogyan működnek együtt, másrészt érdekes a művek hálózata is, az intertextualitás. Mészölynél is lehet vizsgálni, milyen kapcsolatrendszerek összjátékában alakult ki az a kulturális entitás, akit mi Mészöly Miklósként ismerünk.

Simon Márton szerkesztésében az idén jelent meg a 99 magyar vers című antológia, ő erről a munkáról mesélt sokat a beszélgetésen, azonban saját író tapasztalatai is szóba kerültek. Elmondta például, hogy ő nem érzi magát kész szerzőnek, folyamatos alakulástörténet, hogy az embert milyen hatások érik. Szerinte fontos, hogy amikor valaki íróként elkezd publikálni, dolgozni, gondolkodni, akkor egyből egy hálózatba kerül, az élő hagyomány hálózatába, közben pedig ezzel egyidőben ott van a száz meg kétszáz éves hagyomány is. „A nyelvi közegnek van egy nagyon széles és organikus kiterjedése Mészöly Miklóstól a mosóporreklámig és vissza, mert ezek a mondatok együtt léteznek, egyszerre szűrődnek be a fejünkbe is.”

Szolláth Dávid azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolati hálózatot és a szövegek közötti hálózatot meg kell különböztetni egymástól. Az irodalmi élet kapcsolatairól szóló memoárokból, interjúkból, levelezésekből összeálló kép nem mindig van szinkronban azzal, amit a szövegközi kapcsolatok mutatnak ki. Szóba került például Mészöly, Nádas és Esterházy is, illetve az egymásra gyakorolt hatásuk. Az irodalomtörténész elmondása szerint Nádas és Mészöly közt volt egyfajta műhelykapcsolat, a közös olvasmányok, egymás szövegeinek alapos ismerete, a kísérletezés hasonló iránya összekapcsolta őket. Egy időben volt is hasonlóság a szövegeik közt, de aztán más-más irányokba mentek el. Esterházy és Mészöly közt azonban nem volt kölcsönös a kapcsolat, arra nem nagyon tudunk példát, hogy Esterházy is visszahatott volna Mészölyre. Ráadásul Esterházy viszonya is többrétegű volt Mészölyhöz, a tanítványi tisztelet mellett mindig ott volt a csibészség, a játékosság is. Szolláth Dávid szerint Mészölynek a magyar kritika az intertextuális írásmód kreditjét későn adta meg, mert Esterházynál ez látványosabb, őt társítjuk a posztmodernnel, közben pedig Mészöly művei is tele voltak utalásokkal, erre egy nagyon izgalmas példát is mondott.

Simon Márton a 99 magyar vers összeállításáról elmesélte, nagyon nehéz munka volt, ami mély szakmai alázatra kényszerítette. Éppen azt kísérelte meg, hogy fel lehet-e érvényesen bontani a hálózatokat, a bevett közelítési szempontokat, ilyenek például, hogy miket tanulunk az iskolában, kik a fontos szerzők, a fontos szerzőknek melyek a fontos versei, melyek voltak a fontos lapok, vagy kik voltak a nagy elfeledettek. Mint mondta, felesleges kuriózumgyártásra sem akart törekedni, de azért talált nagyon izgalmas költőket, életműveket. Példaként Újvári Erzsébetet említette, aki szerinte nagyon izgalmas, de sajnos tragikus sorsú költő volt, és mellesleg Kassák Lajos húga. De beszélt Kemenczky Juditról, aki véleménye szerint szintén fantasztikus költő volt, ő kivándorolt Amerikába. A beszélgetés végén az merült fel, hogy vajon mennyire múlik a kapcsolati hálón, hogy mely szerzőket feledünk el, és kik kerülnek be a kánonba. Simon Márton szerint sokszor valószínűleg tényleg a hálózatok döntik el, hogy ki válik kulturális jelenséggé, de szerepe lehet a véletlennek, a nem befolyásolható személyes körülményeknek is.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...
Hírek

A Nyugat működéséből könnyű megérteni, milyenek a művészi hálózatok

A Hálózatok Hetére készült videónkból ezúttal megtudhatod, mire jött rá egy zseniális pillanatában Karinthy, és milyen huzalok mentén épülnek fel valójában a hálózatok a művészet világában.

...
Nagy

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...

Darvasi László nyulat nyúzni is megtanul, ha arról ír egy novellában

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

...
Gyerekirodalom

Petőfi Sanyinak mindig kijön a lépés

A Petőfi-vírus Bánki Éva első ifjúsági regénye, amelynek egyik kulcsfigurája egy nagydumás fiú, Sanyi, aki a tanárok szerint soha semmiben nem tud alulmaradni, és még az is lehet, hogy szuperhős-komplexusa van. Olvass bele a kötetbe!

...
Gyerekirodalom

A zene segíthet előrejelezni az olvasási nehézségeket

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét.