A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban. Szó esett Mészölyről, hagyományról, intertextuális hálóról és a nagy kimaradókról is.

fk | 2021. május 30. |

Szolláth Dávidnak idén jelent meg a monográfiája Mészöly Miklósról, így Valuska László arról kérdezte őt, hogyan látja Mészölyt mint a magyar irodalom hálózatának egyik csomópontját. Az irodalomtörténész elmondta, bár szeretjük úgy felfogni egy író teljesítményét mint az egyéni zsenialitásának lenyomatát és kiáradását, van olyan szemlélet is az irodalomkutatásban, ami a hálózatosságot komolyan veszi. Egyrészt lehet vizsgálni a személyközeli hálózatokat, hogy az irodalmi élet szereplői hogyan működnek együtt, másrészt érdekes a művek hálózata is, az intertextualitás. Mészölynél is lehet vizsgálni, milyen kapcsolatrendszerek összjátékában alakult ki az a kulturális entitás, akit mi Mészöly Miklósként ismerünk.

Simon Márton szerkesztésében az idén jelent meg a 99 magyar vers című antológia, ő erről a munkáról mesélt sokat a beszélgetésen, azonban saját író tapasztalatai is szóba kerültek. Elmondta például, hogy ő nem érzi magát kész szerzőnek, folyamatos alakulástörténet, hogy az embert milyen hatások érik. Szerinte fontos, hogy amikor valaki íróként elkezd publikálni, dolgozni, gondolkodni, akkor egyből egy hálózatba kerül, az élő hagyomány hálózatába, közben pedig ezzel egyidőben ott van a száz meg kétszáz éves hagyomány is. „A nyelvi közegnek van egy nagyon széles és organikus kiterjedése Mészöly Miklóstól a mosóporreklámig és vissza, mert ezek a mondatok együtt léteznek, egyszerre szűrődnek be a fejünkbe is.”

Szolláth Dávid azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolati hálózatot és a szövegek közötti hálózatot meg kell különböztetni egymástól. Az irodalmi élet kapcsolatairól szóló memoárokból, interjúkból, levelezésekből összeálló kép nem mindig van szinkronban azzal, amit a szövegközi kapcsolatok mutatnak ki. Szóba került például Mészöly, Nádas és Esterházy is, illetve az egymásra gyakorolt hatásuk. Az irodalomtörténész elmondása szerint Nádas és Mészöly közt volt egyfajta műhelykapcsolat, a közös olvasmányok, egymás szövegeinek alapos ismerete, a kísérletezés hasonló iránya összekapcsolta őket. Egy időben volt is hasonlóság a szövegeik közt, de aztán más-más irányokba mentek el. Esterházy és Mészöly közt azonban nem volt kölcsönös a kapcsolat, arra nem nagyon tudunk példát, hogy Esterházy is visszahatott volna Mészölyre. Ráadásul Esterházy viszonya is többrétegű volt Mészölyhöz, a tanítványi tisztelet mellett mindig ott volt a csibészség, a játékosság is. Szolláth Dávid szerint Mészölynek a magyar kritika az intertextuális írásmód kreditjét későn adta meg, mert Esterházynál ez látványosabb, őt társítjuk a posztmodernnel, közben pedig Mészöly művei is tele voltak utalásokkal, erre egy nagyon izgalmas példát is mondott.

Simon Márton a 99 magyar vers összeállításáról elmesélte, nagyon nehéz munka volt, ami mély szakmai alázatra kényszerítette. Éppen azt kísérelte meg, hogy fel lehet-e érvényesen bontani a hálózatokat, a bevett közelítési szempontokat, ilyenek például, hogy miket tanulunk az iskolában, kik a fontos szerzők, a fontos szerzőknek melyek a fontos versei, melyek voltak a fontos lapok, vagy kik voltak a nagy elfeledettek. Mint mondta, felesleges kuriózumgyártásra sem akart törekedni, de azért talált nagyon izgalmas költőket, életműveket. Példaként Újvári Erzsébetet említette, aki szerinte nagyon izgalmas, de sajnos tragikus sorsú költő volt, és mellesleg Kassák Lajos húga. De beszélt Kemenczky Juditról, aki véleménye szerint szintén fantasztikus költő volt, ő kivándorolt Amerikába. A beszélgetés végén az merült fel, hogy vajon mennyire múlik a kapcsolati hálón, hogy mely szerzőket feledünk el, és kik kerülnek be a kánonba. Simon Márton szerint sokszor valószínűleg tényleg a hálózatok döntik el, hogy ki válik kulturális jelenséggé, de szerepe lehet a véletlennek, a nem befolyásolható személyes körülményeknek is.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...
Hírek

A Nyugat működéséből könnyű megérteni, milyenek a művészi hálózatok

A Hálózatok Hetére készült videónkból ezúttal megtudhatod, mire jött rá egy zseniális pillanatában Karinthy, és milyen huzalok mentén épülnek fel valójában a hálózatok a művészet világában.

...
Nagy

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Gyerekirodalom
...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

Már hetedik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést. Idén hét kategóriában osztottak díjat, a különdíjat pedig ezúttal egy kiadó kapta.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy igazi barátságkönyv lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Erna Sassen Egy indián, mint te meg én című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Agresszív irodalmi műnek gondolta, teljesen beszippantotta a János vitéz

Szabó Borbála ifjúsági regényének matekzseni hőse nem bír megküzdeni a János vitéz elolvasásával, majd rejtélyes módon átlépi a valóság és a fikció határát, és váratlanul Petőfi Sándor klasszikusában találja magát.