Hírek műcsarnok fotó simon_márton filmbemutató ms._columbo konferencia programajánló

Salinger, fotóikonok és Ms. Columbo [PROGRAMAJÁNLÓ]

Filmbemutató és fotós tárlatvezetés is szerepel legújabb programajánlónkban, amelyben helyet kapott egy online konferencia, valamint egy kerekasztal-beszélgetés is, amely a kritika nemét vizsgálja majd.

Egy évem Salingerrel

Bemutató: Május 13.

Diploma után, úton élete legnagyobb álma felé, hogy végre igazi, elismert író legyen, Joanna asszisztensi állást vállal J. D. Salinger régimódi és rendkívül vaskalapos irodalmi ügynökénél. Fő feladata Salinger terjedelmes rajongói leveleinek feldolgozása lesz, ám amikor elolvassa a világ minden tájáról érkező szívszorító üzeneteket, vonakodik elküldeni az ügynökség szokásos, személytelen hangvételű válaszát, és lelkesen kezdi el személyre szabni azokat. Az eredmény egyszerre humoros és megindító, hiszen Joanna, miközben a nagy író hangján válaszol, kezdi felfedezni a sajátját. Rendező: Philippe Falardeau, a főbb szerepekben: Margaret Qualley és Sigourney Weaver.

A kritika neme, vagy a női írók és a kritika

Mikor? Május 14. 18 óra

Hol? Ms. Columbo online

Mennyire képes a kritikus megfeledkezni a neméről (a sajátjáról vagy a szerzőéről)? Befolyásolja-e ez a szóhasználatát? Vajon mindig kizárólag az esztétikai minőségre függeszti a tekintetét? Mihez képest van az ahhoz képest? Létezik-e bántalmazó kritika és mennyivel gyakrabban irányul nők ellen, s vajon mennyiben erősítik meg a kritikák éppen azokat a sztereotípiákat, amelyekből a nők nem tudnak kitörni? A kritika neme lesz a Ms. Columbo legújabb kerekasztal-beszélgetésének fő témája. Résztvevők: Forgách Kinga (Könyves Magazin), Lapis József (Alföld), Szendi Nóra; moderátor: Seres Lili Hanna (Prae.hu).

Exkluzív tárlatvezetés Simon Mártonnal a FOTÓIKONOK tárlaton

Mikor? Május 15. 15 óra

Hol? Műcsarnok

Az ötödik éve megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításán 41 fotográfus közel 70 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásban a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak képeit láthatja a közönség. Az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, John Heartfield, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. A képeket május 15-én Simon Márton költő-műfordító tárlatvezetésében lehet megtekinteni.

A Műcsarnok jelenleg csak védettségi igazolvánnyal látogatható, jegyár: 2500 Ft

Eltűnt Írónők Diszkrét Bája 7. - Galgóczi Erzsébet

Hol? Eröművház TV műsorán

Az Eltűnt Írónők Diszkrét Bája című sorozat legutóbb epizódjában Galgóczi Erzsébetről beszélgetett a házigazda Szederkényi Olga szerkesztő-rendező Szécsi Noémi író-nőtörténésszel. Galgóczi Erzsébet annak ellenére vált a Kádár-rendszer elismert és „támogatott” írónőjévé, hogy abban a korban nagyon is kényesnek számító kérdéseket feszegetett (az 50-es évek kommunista diktatúrája, az 1956-os forradalom, és a homoszexualitás). Szabó Magda mellett ő volt a „másik” írónő. Szimbolikusnak látszik, hogy pont a rendszerváltás pillanatában hunyt el és azóta szinte teljesen elfelejtettük. A beszélgetés május 16-ig megtekinthető az Eröművház TV műsorán.

A 20–21. századi elbeszélő próza a magyar és a világirodalomban

Mikor? Május 20. 8:50 - május 21. 13:30

Hol? ELTE BTK online

Az ELTE BTK Tématerületi Kiválósági Pályázat „Hagyomány és újítás az irodalomban” kutatócsoportja május 20-án és 21-én rendezi meg A 20–21. századi elbeszélő próza a magyar és a világirodalomban című online konferenciáját. A részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi e-mail címen lehet: murzsa.timea@btk.elte.hu. Az online konferenciára való belépéshez szükséges Zoom-linket a szervezők a regisztráció után küldik el. A részletes programot itt lehet elolvasni>>

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Ősbemutató, Libri-díj és Attenborough-születésnap [PROGRAMAJÁNLÓ]

Bár lassan már személyesen is részt lehet venni a kulturális programokon, mostani ajánlónkban még az online rendezvények vannak túlsúlyban.

Hírek

Boldog születésnapot, Vígszínház! [PROGRAMAJÁNLÓ]

A születésnapok uralják legújabb programajánlónkat, de a virtuális rendezvények között akad olyan, amely a régmúlt hőseit mutatja be, más az irodalom és a fotók viszonyát kutatja.

Hírek

Történjen már valami! [PROGRAMAJÁNLÓ]

Frankofón Filmnapok, Janikovszky95, Nádasdy Ádám, Volker Kutscher, Mikve és Torkig - itt az e heti programajánlónk.

Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia.

Szerzőink

Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Még több olvasnivaló

Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per.

Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról.

Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra.

Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

A hét könyve

Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.