Az utóbbi időben olvastam és nagy kedvencem volt Máraitól Az igazi + Judit..és az utóhang, Milan Kundera a lét elviselhetetlen könnyűsége és Szerb Antaltól az Utas és holdvilág. Főként klasszikusokat olvasnék, de szívesen fogadok mást is.
John Updike-tól a Gyere hozzám feleségül egy nagy szerelem története. Jerry Conant szereti Sally Mathiast, – de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, – de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás… A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai – mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt – a sérült lelkiismeret fájdalmát.
Hogy a házasság pokol vagy maga a földi mennyország, s hogy mi a teendő boldogság esetén? Ki tudja… David Foenkinos Boldogság esetén című regényének főhőse Jean-Jacques kálváriájának is ez a “nemtudás” a legfőbb oka. Nyolc év után unni kezdi szépséges feleségét, Claire-t, és szenvedélyes viszonyba bonyolódik munkahelye Sonia nevű gyakornokával. Nem is sejti, hogy Claire átlát ügyefogyott alakoskodásán, és titokban magándetektívvel. Miután kellően megbizonyosodott férje hűtlenségéről, a vasárnapi idill kellős közepén közli vele, hogy elhagyja, amivel hatalmas érzelmi lavinát indít el nem csak Jean-Jacques-ban, de közvetlen környezetének tagjaiban is, mindenki számára váratlan fordulatokkal.
“Vannak csodálatos emberek, akikkel az ember rosszkor találkozik. És vannak emberek, akik azért csodálatosak, mert az ember jókor találkozik velük.”
D.H. Lawrence 1928-ban kiadott irodalomtörténeti jelentőségű könyve, a Lady Chatterley szeretője az elgépiesedett civilizáció, a kiégett racionalizmus tagadásának regénye, ami a modern társadalom bajainak orvosságát az emberi gyöngédségben, az érzelmek és érzékek szabadjára eresztésében látja. Évekig botránykönyvnek számított azzal, hogy tabukat sértett meg és a modern regényirodalomban elsőként ábrázolta kendőzetlenül, szókimondóan a testi szerelmet. Megjelenésekor pornográfia vádjával elkobozták az angol hatóságok, magyar nyelven először 1933-ban látott napvilágot – csonkított formában –, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt.
