Lassan 2000 éve, hogy 79. augusztus 24-25-én a Vezúv kitörése egy nap alatt elpusztította a 11 ezer fős Pompeji virágzó városát. Most pedig egy új ásatáson ismét műremekek kerültek elő a városban, mely nem fogy ki a kincsekből.
Mitologikus freskók
A régészek szerint a közelmúltban feltárt freskók a legszebbek azok közül, amelyek az ókori lelőhely romjai között találhatók. Egy hatalmas terem magas, fekete falain láthatóak és a görög mitológiából jól ismert alakokat ábrázolnak. Az elveszett város harmadát még meg kell tisztítani a vulkáni törmeléktől, de a most zajló ásatás is azt bizonyítja, hogy Pompejinél jobban semmi sem mutatja meg nekünk, milyen volt a Római Birodalom kultúrája és hogyan éltek a rómaiak.
A feltáráson készült képek megtekinthetők a Pompeji Régészeti park FB-oldalán:
A teremben két alkotás dominál, az egyiken Apollón látható, amint megpróbálja elcsábítani Kasszandrát. A tragikus következményt a második festmény mutatja be, amelyen Párisz herceg találkozik a gyönyörű Helénával – ez az a találkozás, amelyről Kasszandra tudja, hogy a trójai háborúban mindannyiuk végzetét jelenti majd. A trójai háború kirobbanásának oka Homérosz Íliász című eposza szerint Szép Heléna elrablása volt.
Heléna ugyanis a görög Meneláosz felesége volt, akit Parisz, a trójai király Priamosz fia szöktetett meg Spártából.
Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértésért bosszút álljon.
Az eddig véltnél száz évvel korábban lehetett a homéroszi kor és az ókori görög művészet más korai korszakai egy új, radiokarbonos kormeghatározáson alapuló kutatás szerint.
Nyitókép: Wikimedia
(BBC)
