Mircea Cărtărescu: Putyin most nem Ukrajnával háborúzik, hanem velünk, mindannyiunkkal

fk | 2022. március 11. |

„Amikor ilyen reménytelenül nagy a túlerő, előjönnek az emberiség legértékesebb és legritkább vonásai, a hősiesség előfeltételei” – írta publicisztikájában Mircea Cărtărescu román író az oroszok inváziójáról. A Literán közölt írás – amely Koszta Gabriella fordításában jelent meg – központi gondolata, hogy Putyin Ukrajna-ellenes agressziója egységbe kovácsolta Európát, és hogy „ez a csata nem is a harcmezőn vívott háború, hanem mindannyiunk belső konfliktusa”.

Cărtărescu úgy véli, hogy az ilyen helyzetekben előjön az „emberiség fájának” a sima és fényes oldala, amiről Immanuel Kant beszélt „Ma már a thermopülai csata szép mesének tűnik, de valóban megtörtént, és a történelem folyamán többször ismétlődött, hogy hatalmas hadseregek nyers erejét lehetett megtörni az emberi szabadságvággyal” – írja. Putyin szerinte akarata ellenére egyesítette Európát és az egész világot, jobban, mint bármely gazdasági, társadalmi vagy kulturális tényező. Ráadásul Ukrajna elszánt ellenállását kiprovokálva már elvesztette a háborút morális értelemben. „Kijev is eleshet, és Ukrajnát megszállhatják, de nem számít, mert Zelenszkij és harcosai már végleg átlépték a mítosz arany zenitjét. Ezekben a pillanatokban ők az emberiség hősei, akikkel szemben, még ha elesnek is, a zsarnoknak semmi esélye.”

A teljes írás ITT olvasható.

Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Orvos-Tóth Noémi: Hozzászokunk az egyenes adásban közvetített borzalmakhoz

A Szabad akarat szerzőjével szabadságról, háborúról és annak hatásairól beszélgettünk.

...
Hírek

Szergej Lebegyev: Nemcsak Putyin nélküli, hanem birodalmi tudat nélküli Oroszországra van szükség

Szergej Lebegyev orosz író a Nyugatitér blogon közölt egy írást, amelyben rámutat arra, hogy mi a politikai és pszichológiai háttere Putyin háborújának. 

...
Hírek

Óvóhelyet és olvasnivalót kínálnak az ukrán könyvtárak a háború idején

Már két hete tart az oroszok inváziója Ukrajnában, így sokan kényszerülnek arra, hogy óvóhelyen húzzák meg magukat. Ebben a helyzetben fontos szerep jutott a könyvtáraknak, amelyek sok családnak nyújtanak menedéket az oroszok bombázása elől. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.