Meghalt Mo Hayder krimiíró

59 éves korában elhunyt a félelem királynőjeként emlegetett brit bűnügyi regényíró, Mo Hayder. Az írónál decemberben diagnosztizálták motonos neuronbetegséget , amely a központi idegrendszerét támadta meg. Clare Dunkel tíz regényt publikált Mo Hayder álnéven, halálát a Transworld jelentette be. A kiadó elmondása szerint a decemberi diagnózis óta az író ádáz küzdelmet folytatott a betegséggel, de az állapota riasztó ütemben romlott.

Simon Eszter | 2021. július 30. |

Dunkel 15 éves korában hátat fordított az iskolának és pultosként kezdett dolgozni. Később biztonsági őrnek állt, de kipróbálta magát a filmes szakmában is. Hostessként dolgozott a Tokyo-clubban, majd Ázsiába ment, ahol angoltanítással kereste a kenyerét.   

Az irodalmi életbe 1999-ben tört be első regényével, a Birdmannel, amelyben DI Jack Caffery londoni nyomozását követhetjük végig, ahol öt fiatal nő esett áldozatául egy szörnyű rituális gyilkosságnak. A The Guardian úgy írt az szerzőről, mint „feltörekvő tehetségről, akinek átjárása van a sötét oldalra”. 

2001-ben jelent meg a The Treatment című kötete, amelyben szintén DI Jack Caffery nyomoz. A detektívnek egy olyan gyilkosságot kell felgöngyölítenie, ahol egy brutális módon megvert házaspárra bukkannak az otthonukban, a kifiúknak pedig nyoma veszett. Az Observer „sivár és erőteljes” történetnek nevezte a gyermekbántalmazásról szóló krimit. 

Az író 2011-ben megkapta a Krimiírók Egyesületének Tőrét, majd a hetedik, Gone című regényével 2012-ben elnyerte az Edgar Allan Poe-díjat. A 2014-ben megjelent Wolf című kötetéből filmes adaptációt készített a BBC. 

Dunkel elismertségét nemcsak díjainak köszönheti, szerzőtársai is úgy beszéltek róla, mint aki a félelmetes thrillereivel a krimi műfajának határait feszegeti. 

„Mo rendkívül fantáziadús író volt, aki a műfaj konvencióit inkább kihívásnak tekintette, mint korlátozásnak – mondta Val McDermid. – Emlékszem, milyen valódi izgalommal olvastam a Birdmant. A könyvnek friss, jellegzetes hangja volt, gondoltam, hogy Mo még tartogat számunkra meglepetéseket. Ezt a későbbi munkáival be is bizonyította. Nagyon szomorú vagyok, mert a halálával nemcsak Mo lenyűgöző személyiségét veszítettük el, de azokat a meg nem született történeteket is, amelyek a fejében voltak”. 

„Elképesztő, hogy Mo mennyire egyedi volt – mondta Mark Billingham. – A horror és a bűnügy keveredése az írásban most már bevett dolog, de Mo felbukkanásakor nagyon kevesen dolgoztak így ebben a műfajban. Volt egy olyan képessége, amivel az olvasó előtt úgy tudta megjeleníteni a képeket, hogy azok szinte kitörölhetetlenné váljanak. Nekem is van néhány ilyen kép, amire máig emlékszem, főleg a The Treatmentből, pedig 20 évvel ezelőtt olvastam. A könyvei felkavaróak és ijesztőek voltak.” 

Jenny Colgan a Twitter-oldalán így írt a szerzőről: „Soha nem végzett félmunkát. A könyvei fojtogatóan erősek voltak. Mo lángoló tehetség volt.” 

Harlan Coben „hatalmas tehetségnek, igazinak és eredetinek, egyszerűen nagyon coolnak nevezte” az írót. 

Jane Gregory, a David Highman Associates munkatársa, egyben Dunkel ügynöke úgy beszélt az íróról „mint egy ragyogó és csodálatos emberről, aki egyben rendkívüli író volt. A könyvei lenyűgöztek, elképesztően innovatívak voltak – mondta Gregory – Clare bájos, szórakoztató és mindig nagyszerű társaság volt. Megtisztelésnek érzem, hogy vele dolgozhattam és a barátja lehettem”

Mo szerkesztője, Selina Walker a Century-nek úgy nyilatkozott, hogy „Dunkel soha nem félt túllépni a krimi hagyományos határain. A legjobb jeleneteit olvasva mindig féltem – mondta Walker – Ő volt a legbátrabb író, akit valaha ismertem. Mindig szórakoztató és vicces volt, akinek mindig szerettem a társaságában lenni. Szomorú vagyok, hogy ilyen hamar itt hagyott minket.”

Kiadója, a Transworld bejelentette, hogy Dunkel egy új sorozaton dolgozott, amit ezúttal Theo Sand néven akart publikálni. Az alternatív univerzumban játszódó történet a The Book of Sand címmel jelenik meg 2022-ben. Dunkel négy évig dolgozott a regényen, a szöveg írása közben így nyilatkozott: „olyan boldog vagyok, hogy szépirodalmat írhatok, a saját alkotásom teljesen őrületes univerzumában vagyok.” 

Forrás: The Guardian

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.