Meghalt Mécs Imre

Meghalt Mécs Imre

Életének 90. évében elhunyt Mécs Imre villamosmérnök, politikus. Az 1956-os forradalomban betöltött szerepe miatt előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az ebből kialakuló Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja lett. 1990 és 2010 között (két kisebb megszakítással) országgyűlési képviselő. Két házasságából nyolc gyermeke született, köztük Mécs Anna író, aki tavaly kezdte el feldolgozni regény formájában családtörténetét, édesapja ‘56-os szerepvállalását.

ld | 2023. január 19. |

„Szabadság nélkül nem lehet élni.”

Ezzel a Mécs Imre-idézettel adta hírül családja, hogy 2023. január 19-én „Mécs Imre életének 90. évében, otthonában szerető családja körében ma reggel elhunyt.”

Mécs Imre jelen volt a demokratikus ellenzék alakulásánál és fontosabb akcióinál. „Azt hiszem, én vagyok a Közép-európai Egyetem gondolatának a szülőatyja, egyúttal az SZDSZ elődjének számító Hálózat megalakításának az inspirátora is” – emlékezett vissza a kezdetekre a HVG-ben 1996-ban megjelent portréinterjúban. Ebben beszélt arról is, hogy bár apja azt szerette volna, hogy fia hozzá hasonlóan orvosi pályára lépjen, Mécs egyéves villanyszerelősködéssel kompenzálva a katolikus középosztálybeli család adta származási hátrányokat, bejutott a műszaki egyetemre. Ebben az időben megélte azt is, hogy néhány rokonát kitelepítették és 1956 októberében végzős hallgatóként részt vett az egyetemi nemzetőrség szervezésében, november 4. után pedig az ellenállásban.

1957 júniusában letartóztatták, és halálra ítélték „a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért”.

Az ítéletet 1959 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1963-ban az általános amnesztia keretében szabadult, utána villamosmérnökként dolgozott, majd lett 1988-tól a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, később a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. Mécs a börtönben Göncz Árpád rabtársa volt, a későbbi államfő temetésén beszédet is mondott.

Mécs Anna készülő harmadik könyvének, egyben első regényének témája édesapja, szülei története: elbeszélője apja ‘56-os szerepvállalását és börtönéveit szeretné megismerni, személyes hangú regény örökségről és búcsúról. Erről egy korábbi, a Könyvesnek adott interjúban Mécs Anna így beszélt: “Már régóta foglalkoztatott édesapám története, az ötvenhatossága, de leginkább a börtönévek és az elsőfokú súlyos, halálos ítélet. Éreztem, hogy szeretném jobban megismerni és megérteni, hogy mi történt akkor. Amikor 2020 februárjában lezártuk a Kapcsolati hiba kéziratát, akkor egyszerűen azt éreztem, hogy nem lehet másként, minthogy elkezdek ezzel a történettel foglalkozni. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy édesapám akkor már a 87. születésnapjához közeledett.

Úgy éreztem, hogy se előbb, se később nem lehet ennek nekiállni.”

Minderről részletesebben az E/3 sorozatban is beszélt Mécs Anna, aki a családi legendáriumon túl meg akarta ismerni szülei - Mécs Imre és második felesége, Magyar Fruzsina - teljes történetet, ezért kezdett el a szüleivel több órás interjúkat készíteni. Így lettek érthetőek számára is a nem „univerzumban lebegő anekdoták”. Önálló viszonya lett a családtörténethez. Elárulta, hogy voltak nehéz lelki pillanatok, például, amikor a halálsort felidézték együtt.

Borítókép: Mécs Imre a Vissza a forradalom lángját! Vissza '56 becsületét! című megemlékezésen Budapesten, a Kossuth téren 2015. június 16-án. MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Nehéz lelki pillanat, amikor a halálsort felidézzük együtt” – Mécs Anna és a családtörténet

E/3 sorozatunk következő szereplője Mécs Anna, aki a Margó-díjas Gyerekzár és a Kapcsolati hiba című kötetei után saját családjának történetén dolgozik „madártávlatból”. 

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

Kialakult a Mastercard Alkotótárs tízes listája, a zsűri közülük választja majd ki a két győztest. A Könyves oldalán addig is bemutatjuk őket, ezúttal Mécs Anna válaszolt a kérdéseinkre.

Hírek
...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.