Lepjen meg minket, kapjuk fel rá a fejünket, és keltse fel bennünk a vágyat, hogy majd a második könyvét is levegyük a polcról - nagyon röviden ezeket vártuk azoktól az elsőkötetes prózaszerzőktől, akiknek a könyvei - mind a negyvenhét - szépen sorjában megérkeztek a Margó-díj felhívására. A leginkább annak örültünk, hogy nagyon sok esetben mind a három feltétel teljesült, és végre-végre összeállt az a tízes lista, melyből majd a Margó zsűrije kiválasztja a legjobbak legjobbját. A tíz esélyes között hat nő és négy férfi szerző található, könyveik pedig hét különböző kiadó gondozásában jelentek meg - feltűnő ugyanakkor, és ebben semmi szándékosság nem volt, bennünk is csak utólag tudatosult, hogy a listán szereplő férfiak mind magvetősök. A jelöltek között vannak, akik más műfajokban már bizonyítottak, és akadnak, akiknek a nevét valószínűleg csak most tanulgatja a szélesebb olvasóközönség. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg. Addig is bemutatjuk a Top10-et!
A Margó-díjról
A Margó Irodalmi Fesztivál első alkalommal osztja ki a legjobb első prózakötet szerzőjének a Margó-díjat. Olyan díjat próbáltunk kitalálni, ami többféleképpen is tud segíteni a győztes szerzőnek: a Főváros 500 ezer forintos összdíja mellett kereskedelmi és médiatámogatást kap a kötet a karácsonyi időszakban a Bookline online és offline felületein, próbafordítást készít belőle a Balassi Intézet, illetve az Aegon-díj győztese mentorként segíti a szerzőt. A díjátadó október 10-én lesz a Toldiban.
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége (Libri)
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége
Libri Könyvkiadó, 2014, 175 oldal, 2392 HUF
A tízes listánk legszórakoztatóbb, egyszerre könnyedén okos és okosan könnyed könyve a szegény hentesfeleség panaszait megíró Bíró Zsófia könyve. A boldog hentes felesége szuper élmény volt, belebújtam a mellőzött feleség szerepébe én is, mert minden párkapcsolatban lévő ember érezheti magát még a nagy szeretet közben is mellőzöttnek. A nőmonológ középpontjában a belek, a disznóvér és a szeretet áll, vagyis a háromból kettő megvan minden történetben, a harmadik általában a hiányával hívja fel magára a figyelmet. Nem tudom, hogy Bíró Zsófia ezt az egy történetet akarta elmesélni, vagy már több regénytervvel nyomasztja a kiadóját, szerkesztőjét. Humoros, árnyalt prózát olvashatunk, hiteles arcokkal és egy pörköltszagú szubkultúrával, ami a szabadkőművesek egyik alcsoportja is lehetne. Ezt a férfivilágot a részeges disznóvágásokkal és a magányos húsünnepekkel remekül építette fel a szerző, ahogy szívszorítóan bontakozik ki a háttérbe szorított nő drámája (borzongató szexuális vágyakkal!). Bíró Zsófia egyébként a menő séf, Takács Lajos felesége. Ettől függetlenül működik remekül a könyv, bár ha valaki evett már Takács konyháján, annak még inkább extra élmény. (vl)
Beszámolónk a könyvbemutatóból>>
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? (Magvető)
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? - Új természetírások
Magvető, 2015, 192 oldal, 2990 HUF
Májusban kisebb sokkot kaphattak azok a férfiak és nők, akik rajongva kedvelik a Kistehén énekesét, Kollár-Klemencz Lászlót. A híres frontember kiadta első prózakötetét Miért távolodnak a dolgok? címmel, aminek a borítóján farönkök között ül görnyedten. Új természeti írásokat kezdett írni, a városi pörgésben a dolgok helyes rendjét nem találó főszereplője, Toszka a lovak és a kecskék között találta meg nyugalmát és számítását. A Miért távolodnak a dolgok? című kötet elbeszéléseiben Kollár-Klemencz egy kezdő író sebezhetőségét cipeli magával, ami jól áll neki. Ahogy zenéjében, úgy írásában is hangsúlyos szerepet kap a flow, akár úgyis, hogy saját hibáit is feltárja. Nyáron a kritikámban ezt írtam, most sem gondolom másképp: "A Miért távolodnak a dolgok? című könyv főszereplője, Toszka végtelenül egyszerű ember, mint egy Cormac McCarthy-regény hőse a vadnyugaton: a város és a természet között él félúton. Olyan lassú folyású próza született, hogy rögtön az első novellában elviszik a kakukkosórát a szerelőhöz, mert Toszka úgy érzi, siet. Ebben a világban olyannyira lelassul az élet, a szerelem, a barátság és a halál, hogy Kollárnak van ideje mindent megfigyelni és megérteni: magához lassította a világot". (vl)
Babiczky Tibor: Magas tenger (Magvető)
Babiczky Tibor: Magas tenger - Egy nyomozó küzdelme a bűnnel és a bűntudattal
Magvető, 2014, 180 oldal, 2490 Ft
A tavalyi év örömteli meglepetése volt Babiczky Tibor prózabemutatkozása, még akkor is, ha rendhagyóan provokatív debütálással rögtön kivette a krimijéből a nyomozást és a tettest. Maradt egy nyomozónak nevezett, napi két szál cigit szívó, piás nyomozó és a bűn. A Magas tenger minden mondatán érezni, hogy egy több verseskötetet publikáló szerző jegyzi, borzasztó jó mondatok és jelenbeli történetek, többek között az árvízzel harcoló miniszterelnökkel és egy Esterházy-színdarab premierjével a háttérben. Például: "A nyomozó félt a testtől. A hústól, a vértől. A sajátjától is. Minden tapasztalata azt bizonyította, hogy nem tudja megmenteni. A test menthetetlen. Egy sikló, egy ember, ő maga. Az ijesztette meg leginkább, hogy ebben a menthetetlen hústömegben kapott otthont a lélek. Az ő munkája akkor kezdődött, amikor a test végképp magára maradt." (33.) (vl)
Év elején a KönyvesMagazinba beválasztottuk az öt legígéretesebb első könyves közé>>
Láng Orsolya: Tejszobor (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége)
Egy szerelem elejét, közepét és végét már sokan, sokféleképpen megfogalmazták, Láng Orsolya első kisregényét mégsem lehet annyival elintézni, hogy itt egy újabb könyv, ami két ember kapcsolatáról mesél. Láng eddig leginkább lírával kísérletezett, ami erősen meg is látszik a kötet fejezetein. Sorai érzékenyek, önreflexívek, és érettek, szövegeit olvasva nem tudok nem arra gondolni, hogy épp a magyar Anne Michaels szárnybontogatásának vagyok szemtanúja. Láng körberajzolja az emlékeket, a csendet és a két egymástól távolodó test közti teret, materizálja a hiányt, és a kapcsolat utórezgéseiről sem felejtkezik el. A Tejfogak című első fejezet kikívánkozik ugyan a könyvből (mint tejfogak a szájból), és szokni kell még ezt a sűrű, intenzív és önmarcangoló prózát, de kíváncsian várom a folytatást. (erreni)
Kapcsolódó cikkek:
Hét könyv, amiről sokat vitatkoztunk a Margó-díj előzsűrizésekor
Sára Júlia: Mamiko nappalai (Noran Libro)
Sára Júlia: Mamiko nappalai
Noran Libro, 2014, 216 oldal, 2800 HUF
Sára Júlia első könyvének története van. Méghozzá nem is akármilyen. Egy telt idomú, nyugdíjazott óvónő bújik benne esténként idegenek ágyába, hogy megtegye, amire a legjobban vágynak. Végighallgassa a hetük, évük, életük történetét, és nagy, puha tenyerével addig simogassa a hátukat, amíg meg nem nyugszanak. Sára Mamikóról E/3.-ban mesél, ám az éjszaka (anti)hősei saját hangot kaptak. Akad itt felajzott fotóművész, kulturális újságíró, két lábon járó Caravaggio-szobor és erotikus showbiznisztől megcsömörlött alak. Hangjuk hiteles, talán csak az egyetlen női kuncsaft, a modell hangja bicsaklik meg néha. A végkifejlet kissé kiszámítható ugyan, de zárójelenet akár a folytatás reményét is magában hordozza, én pedig biztos vagyok benne, hogy Sára magánymeséi megtalálják a saját közönségüket. (erreni)
Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai (Kalligram)
Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai
Kalligram, 2014, 308 oldal, 3000 HUF
Ha egy regény az év könyveit összegyűjtő listák megjelenésének környékén, esetleg után jelenik meg, akkor nem könnyű magára irányítania a figyelmet. Péntek Orsolya első könyvének nem voltak ilyen gondjai. Az Andalúz lányai ugyanis debütáló kötetnek egészen váratlan és kiemelkedő. Péntek érzésekből és érzetekből építi fel benne egy fiatal nő, Szterke, és a nő szűrőjén keresztül ikertestvére, Dork életét. Történetet ne várjon senki, itt kérem élet van, néha egészen nagybetűs. Mielőtt magára vállalná az irányítást, Szterke sokáig hagyja magát sodorni általa, identitásai (a nő, a testvér, a művész, a horvát, az olasz, a magyar) hagymahéjként simulnak egymásra, a tükörből pedig nagyanyái mozdulatai köszönnek vissza. A végeredény egy lírai és nagyon határozott hangon szóló, elképesztően érzékletes regény lett, aminek talán még a helyenkénti túlírtságot és túldíszítettséget is hajlandó megbocsájtani az ember. Péntek személyében egy saját útját járó, egyedi hangon szóló szerzőt köszönthetünk, aki már az első könyvével feladta magának a leckét. Az Andalúz lányai ugyanis egy tervezett trilógia első darabja. A következő részhez felkészül: Dork és a szőke racionalitás. (erreni)
Sirbik Attila: St. Euphemia (Forum-Magvető)
Sirbik Attila: St. Euphemia
Forum-Magvető, 2015, 204 oldal, 2990 HUF
A frontvonalban még a pállott családi nihil is csábítónak látszik. Főleg, ha az embernek minden körülötte lehulló bombával egyre kevesebb esélye lesz nemhogy a normális, de a bármilyen életre. Sirbik Attila debütáló regénye épp annyit árul el a délszláv háborúról és a világról, amennyit egy vajdasági kamasz felfog belőle. Narrátor-hőse (mekkora hős egy kallódó, reményvesztett kamasz?) a fronton szembesül azzal, hogy bármilyen élet jut is végül, úgysincsen semmi értelme. Roadmovie zombikkal, repeszdarabokból összekirakózott valóság, generációs elfojtások és Isten, aki szótlanul tűri, hogy pusztul a világ. De legalább a tenger a helyén marad. A St. Euphemiában végigvegetált kamaszkor ismerős, mint a földszintről felszökő rántotthús vasárnapszaga, és úgy vág mellbe, mint kóbor kutyát a felismerés. A hurok az olvasó nyakát is szorongatja. (erreni)
Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora (JAK-PRAE.HU)
Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora
JAK-PRAE.HU, 2015, 124 oldal, 2490 HUF
Papp-Zakor Ilka nemcsak a shorlist legszebb nevű versenyzője, de az egyik legbátrabb is. Novelláskötetében nyomorék gyerekeket hagy egyedül az erdő közepén, sült angyalokat tálal fel karácsonyi lakomául, és szerelmes lányokat változtat mosómedvévé. Világa kicsit abszurd, kicsit mesei, kicsit mágikus, kicsit realista, és néha egészen hátborzongató. Hősei kiszolgáltatottak, tanulják az egyedüllétet és a megbocsájtást, és közben próbálnak jóban lenni önmagukkal. Papp-Zakor néha belegabalyodik a saját fantáziájába, és néha megfejthetetlenebb, mint egy bölcsészlány lelke, de mindenképpen friss és egyedi hang a legjobb tíz között. (erreni)
Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen (JAK-PRAE.HU)
Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
JAK-PRAE.HU Kft., 2014, 220 oldal
Néha tényleg csak az kell, hogy legyen valaki, aki felkapja a fejét, hogy elsőként és helyettünk is ráfókuszáljon arra, akire érdemes. Ez megvalósulhat díj formájában, vagy lehet néhány dicsérő szó, bármi, ami megadja a kezdő lökést az írónak, és a bátorítást az olvasónak. Valami ilyesmi történt 2013-ban Mán-Várhegyi Rékával is, aki először megnyerte a JAKkendő-díjat, majd 2014-ben a Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat, év elején mi is beválasztottuk a legígéretesebb első prózakötetesek közé, idén pedig ő képviselte Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Mindez persze nem jött magától: kellett hozzá egy sajátos hang és szemlélet, meg persze egy nagy adag hétköznapi boldogtalanság, a mesebelit is felülmúló groteszk helyzetek, amikor a legkisebb királyfi mondjuk csak a bulimiás vagy a depressziós közül választhat, a férj meg törődhet bele, hogy minden reggel egy aranylábú mellett ébred. A Boldogtalanság az Auróra-telepen önálló életét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kezdőnovellából azután kisfilm lett, melyet a Friss Hús fődíjjal ismert el. Mán-Várhegyi Rékánál pedig mintha egy gát szakadt volna át, azóta jelent meg ifjúsági és gyerekkönyve is, de ettől még a Boldogtalanság az Auróra-telepen című könyve az, amelyet nagyon sokáig vele fogunk azonosítani. (Kiss Orsi)
Az öt legígéretesebb elsőkönyves: Mán-Várhegyi Réka >>
Mán-Várhegyi Réka ötszáz kilós férfiakkal torkoskodik >>
Totth Benedek: Holtverseny (Magvető)
Totth Benedek: Holtverseny
Magvető Könyvkiadó, 2014, 248 oldal, 2990 HUF
Totth Benedek debütáló regénye, a Holtverseny úgy vágta fejbe az egyszeri recenzenst, mint szobányi hülyegyereket a felismerés, hogy de igen, a pisztoly mégis töltve volt. Villámgyorsan a hét könyve lett nálunk, például azért mert a "nihil (...) talán még soha nem volt ilyen szórakoztató, ennek kulcsa pedig nem is annyira a sztori, mint inkább a nyelv. Totth Benedek egészen egyszerűen érzi, hogyan kell megszólaltatni hőseit. A Holtverseny kamaszai nem béna utánzatok, szövegeik alapján szembejöhetnének velünk bárhol az utcán. Káromkodásaikban, trágár kiszólásaikban még sincs semmi öncélúság, és szerencsére semmi rosszul értelmezett szépelgés sem. Az itt-ben és a most-ban élnek: ők már a Csillagok háborúján szocializálódtak, a kémiáról a Breaking Bad jut eszükbe, a kihalt belvárosról meg a Walking Dead". A könyvből film is készül, az írónak helye volt a legígéretesebb-listánkon; Totth Benedek a Margón elengedte a csilis vibrátort, ezenfelül pedig bebizonyította, hogy az akkus metszőollóval bizony nem csak bukszusokat lehet formára nyírni. (Kiss Orsi)
