Bodzsár Márk, Krusovszky Dénes és Totth Benedek (fotó: Valuska Gábor)
A tavalyi év egyik meglepetéskönyve volt a Holtverseny (Totth Benedekkel podcastoltunk is), melyről a szerző az azóta eltelt időszakban nagyjából elmondott mindent, amit csak lehetett. Péntek délután a Margó Irodalmi Fesztiválon mégis sikerült egy picit más megvilágításba helyezni a sztorit, köszönhetően annak, hogy jó féléve készül a reménybeli filmadaptáció forgatókönyve, a közös munka kulisszatitkairól, a szöveghez való viszonyról, a filmes és irodalmi előképekről pedig a két forgatókönyvíró, Totth Benedek író-műfordító és Bodzsár Márk rendező beszélgetett. Aki kérdezett: Krusovszky Dénes költő-kritikus; neki köszönhető ennek a cikknek a címe is.
Már közel volt a végleges verzióhoz, amikor Totth Benedek megtalálta a kézirattal – meséli az Y-generáció című rendezvényen Bodzsár Márk (Isteni műszak), eloszlatva ezzel azt az esetleges tévhitet, hogy csak kész, befutott és ronggyá olvasott regényeknek van esélyük filmmé válni. A fiatal rendező már akkor életszerűnek és képszerűnek találta a történetet, olyannak, ami olvastatja magát. Ahogy most fogalmaz: „Inkább a szöveg talált meg engem, és nem én a szöveget”. Mindenesetre a regény alapján íródó forgatókönyvvel saját bevallásuk szerint féléve küzdenek, melyet műfaját tekintve coming-of-age, felnövekedés- és fejlődéstörténetként definiált Bodzsár Márk, de elhangzottak a sportfilm és a kamaszfilm szavak is.
A regényről annak idején azt írtuk, hogy hősei „légüres térben, társadalmi vákuumban lebegő tizenévesek”, narrátoráról pedig „biztosan annyit tudunk, hogy versenyszerűen úszik, az anyja egyedül neveli, és nem Gergőnek hívják”. Bodzsár Márk szerint két hónapig próbálták megkerülni a névtelen mesélő okozta problémahalmazt, végül munkanevet kapott a főhős, aki innentől Balázs. Totth Benedek ugyanakkor sietett leszögezni, hogy nem biztos, hogy ez a név marad, a dialógusok miatt azonban egyszerűen muszáj volt nevet választaniuk. Jelen állapotában a filmes sztori amúgy inkább a dráma irányába mozdul el; Totth Benedek szerint forgatókönyv formájában sokkal homogénebb lett a történet, hiszen míg a könyvben elkalandozhat az ember, „a filmnél nem lehet alibizni”.
Bodzsár Márktól megtudtuk azt is, hogy a csilivel bekent vibrátor jelenetét nagyjából harmincszor próbálták betenni a forgatókönyvbe, és még tesznek egy kísérletet, de jelen állapotában az ikonikus jelenet bizony ki fog maradni a filmből. Totth Benedek elárulta, hogy ő nagyon szerette volna, ha ez bekerül, de aztán feladta, és belátta, hogy el kell engednie a csilis vibrátort. Krusovszky Dénes ezen a ponton megjegyezte, hogy már látja a beszélgetésről készült beszámolók címét, amelyek arról szólnak, hogy Totth Benedek elengedte a csilis vibrátort, és a magunk részéről igazán nem akartunk a címadással csalódást okozni.
Az irodalmi előképekről szólva Krusovszky Dénes amúgy elsőként Brest Easton Ellist emlegeti fel, ezen a ponton pedig Bodzsár Márk bevallja, hogy bár a könyveit nagyon szereti (akárcsak Totth), de az azokból készült filmek már kevésbé fogták meg. Hozzátette, hogy írás közben sokszor eszébe jutott Cormac McCarthy Nem vénnek való vidék című műve, ahogy A nagy Lebowski „pszichedelikus noir-őrülete” is. Kiderült az is, hogy Bodzsár nagy Pynchon-rajongó, és alig várta a Beépített hiba (kritikánk róla ITT) filmverzióját, ami azonban annyira nem nyerte el a tetszését. Ennek talán az volt az oka, hogy Paul Thomas Anderson túlságosan hű akart maradni a szöveghez, így a film nem tudott élővé válni. Totth Benedek szerint eleinte ők is „tapadtak a könyvhöz”, de aztán eljött az a pillanat, amikor rájöttek, hogy a regény szövegét – még a dramaturgiai dolgokban is – el kell engedni.
A beszélgetés során felmerült a kaposvári kamaszgyilkosság ügye: néhány hete az Élet és Irodalomban jelent meg az az olvasói levél, amely a 2008-as brutális gyilkosság ismertetésével teljesen új értelmezési kontextusba helyezte a regényt. A kaposvári születésű Totth Benedek ehhez hozzátette, hogy nagyjából tíz éve, tehát jóval a 2008-as gyilkosság kezdete előtt kezdte el foglalkoztatni a Holtverseny ötlete, és bár megrázta az eset, de személyes érintettsége vagy ismeretsége nem volt. A regény megjelenése óta egyébként a forgatókönyvírás tölti ki a napjait, és azóta csupán egyetlen novellát írt: ezt pénteken este a Hetedik című programon olvasta föl. Itt az írók a hét főbűnről meséltek. Totth Benedek választhatott elsőként, témája a bujaság volt.
