Updike a pennsylvaniai Shillingtonban született. Apja matematikát tanított egy középiskolában, anyja íróként próbált boldogulni. Updike tizenegy éves volt, amikor egy tanyára költöztek, ezzel a gyerekkorát beárnyékoló pikkelysömör és dadogás mellé az elszigeteltség érzése is társult. A középiskola után a Harvard Egyetemre iratkozott be, többek közt azért, hogy beszállhasson a világ egyik legrégebbi élclapja, az ott megjelenő Harvard Lampoon szerkesztésébe.
1954-ben summa cum laude minősítéssel diplomázott, a következő évet az eredetileg karikaturistának készülő Updike rajztudásának tökéletesítésével töltötte. Íróként először a rangos The New Yorker hasábjain jelentkezett, 1955-től két évig a lap szerkesztőségi munkatársa volt, majd 1957-ben a massachusettsi Ipswichbe költözött és "főállású" író lett.
Sokoldalú, sok műfajú szerző volt, terjedelmes életművében verseskötetek, esszék, emlékiratok és kritikák is megtalálhatók, de szépprózája révén vált igazán közismertté. Talán legnagyobb sikerét a Nyúl-regénysorozattal aratta, amelyet az "átlag-Amerika" négy évtizedének krónikájaként tartanak számon. 1960-ban jelent meg az első kötet, a Nyúlcipő, amelyben megismerkedhetünk az amerikai átlagpolgár, Harry Angstrom alakjával. Az ő (átlag)életét követhetjük nyomon a Nyúlketrec, a Nyúlháj, a Nyúlszív és a Nyúlfark című kötetekben, műveiért Updike a Pulitzer-díjat is megkapta. Ugyancsak több köteten keresztül követhetjük az alteregójának tekinthető zsidó regényíró, Henry Bech sorsának alakulását is (Bech könyve, Bech bolyong, Bech befut).
Több könyvében is foglalkozott a házastársi hűség és hűtlenség, a szerelmi sokszögek problémakörével, ilyen a Párok, a Gyere hozzám feleségül vagy a Falvak című regénye. Az íróra nézve azonban nem túl hízelgő, hogy 2008 novemberében a brit Literary Review szerkesztői a legrosszabb szexjelenet-leírásoknak járó irodalmi elismerés, a Bad Sex in Fiction Prize "életműdíját" ítélték neki.
Updike írásaiban megjelenik a racionális és a misztikus világkép évezredes küzdelme is. A kentaur című regényéért, amely egy kisvárosi tanár megpróbáltatásainak mitológiai kerettörténetbe ágyazott krónikája, megkapta a legtekintélyesebb amerikai irodalmi kitüntetést, a National Book Award in Fictiont is. A misztikum világába vezet a sok humorral átszőtt, meg is filmesített Az eastwicki boszorkányok és ennek folytatása, Az eastwicki özvegyek című regénye is.
A posztmodern hatására Updike írásművészetében is megjelent a modern irodalmi stílus egynéhány jellegzetessége. Sajátosan posztmodern jegyeket hordoz az Így látta Roger és az S című regénye. Nagy vitákat váltott ki 2006-ban napvilágot látott regénye, A terrorista, amelyben bírálói szerint "megértéssel, majdnem szeretettel" ábrázolta Ahmadot, a vallási fundamentalizmusba menekülő és a terroristák oldalára álló diákot.
Updike tehetségének leginkább a novella műfaji keretei feleltek meg, rövid prózai írásait tartalmazó kötetei közül is kiemelkedik az Ugyanazon az ajtón és a Galambtollak. Tanulmányaiból, esszéiből E gyönyörű zöld planétán címmel jelent meg magyarul válogatás.
Updike tüdőrákban hunyt el 2009. január 27-én.
Forrás: MTVA Sajtóarchívuma
