A hírmagazin kiadója, a Bertelsmann és a német szövetségi levéltár (Bundesarchiv) hétfői közös közleménye szerint a hamisított naplók a történeti értékük miatt tartósan a levéltár gyűjteményébe kerülnek és kutathatóvá válnak.
A Bertelsmann már tíz éve, 2013-ban - a német sajtótörténet egyik legnagyobb botrányához vezető publikáció után harminc évvel - ígéretet tett arra, hogy a gyűjteményt átadja a levéltárnak.
A közleményben nem adtak magyarázatot a késlekedésre. Thomas Rabe, a kiadóvállalat vezérigazgatója csupán azt emelte ki, hogy az álnaplók átadása az archívumnak újabb lépés a Stern történetének átlátható, tudományos és független feldolgozása felé, amelyre tavaly kérték fel a müncheni jelenkortörténeti intézetet (IfZ).
Tizennégy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 250 ezer euró (90 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezett a kieli tartományi bíróság egy 84 éves német férfit, amiért második világháborús fegyvereket, köztük egy harckocsit, egy légvédelmi gépágyút, puskákat, lőszereket és robbanószereket birtokolt.
Michael Hollmann, a Bundesarchiv elnöke kiemelte, hogy a dokumentumok a korszak német történelmének különleges forrásai, és jó kezekben lesznek a levéltárnál.
A hamis naplók az arra irányuló igyekezetet testesítik meg, hogy "emberi vonásokkal ruházzák fel a nemzetiszocializmus brutális bűneit", és a nyolcvanas évek német társadalmában "visszhangra talált" ez a próbálkozás
- fejtette ki a történész-levéltáros.
A Stern 1983. április 25-én jelentetett meg kivonatokat a világraszóló szenzációnak vélt dokumentumokból, amelyek újraközlési jogát több külföldi lapnak is értékesítette. A naplókról a Bundesarchiv és a német bűnügyi hivatal (BKA) állapította meg, hogy hamisak. A BKA májusban jelentette be, hogy a szövegek egész biztosan a második világháború után gyártott papírra íródtak.
A hírmagazin riportere, Gerd Heidemann egy Konrad Kujau nevű hamisító kelepcéjébe esett. A bűnöző több mint 60 dokumentumot tukmált rá az újságíróra azt állítva, hogy azok Hitler eredeti naplói. A Bertelsmann csoporthoz tartozó Gruner + Jahr kiadó és a Stern szerkesztősége 9,3 millió márkát fizetett a dokumentumokért. A botrány révén az újságíró és a hamisító is börtönbe került.
(MTI)
