Az OSZK hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően nagy példányszámú, régi és modern műveket egyaránt tartalmazó ex libris-gyűjteménnyel rendelkezik. Az OSZK most útnak indított Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatása elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában megtalálható, közel 1100 darabos régi ex libris-állományt, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex librisei gyűjtők neve szerint rendezett, tízezer darabos gyűjteményének 3400 dokumentumát és ezek variánsait teszi szabadon hozzáférhetővé.
Mi is az az ex libris?
Az ex libris egy olyan kis grafikai alkotás, amin szerepel az adott könyv tulajdonosának a neve vagy monogramja (vagy valahogy máshogy egyértelműen beazonosíthatóvá teszi). Gyakran az ex librisek egészen művészi kidolgozottságúak, így önmagukban is érdekesek, izgalmasak. Magyarul általában könyvjegynek vagy ritkább esetben könyvcímernek is hívják őket.
Többnyire sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készítik őket papírból, és a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztották őket. Szerepelhet rajtuk művészi rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum vagy egyéb ábrázolás a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban. Az ex libris egy változatának tekintendő a supralibros (super ex libris), amely annyiban különbözik az ex libristől, hogy nem a könyv belsejében helyezkedik el, hanem a könyv elülső táblájába nyomják, illetve rajzolják bele.
Egy kis könyvjegy-történelem
Az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, így többnyire birtokosának címerét ábrázolta. Az első két magyar ex libris a 16. századból való: a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek. Utóbbi az OSZK állományában is megtalálható, hasonlóan számos 17–18. századi főúri, főpapi ex librishez, köztük a Batthyányak, a Grassalkovichok, az Illésházyak, a Telekiek és a Széchényiek jórészt heraldikus könyvjegyeihez.
A 19. században a polgárosodás folyamata az egyént előtérbe helyezve magával hozta a címeres mellett a szimbolikus, témás, a megrendelő személyét jellemző ex librisek széles körű elterjedését; immár tudós levéltárosok, könyvtárosok, jogászok, orvosok is készíttettek ex librist. A 19–20. század fordulójától napjainkig a könyvjegy egyre inkább elszakadt a könyvtől, és önálló gyűjtés tárgyává vált. E kisgrafikák már tematikai sokszínűséget mutatnak, gyakran utalnak a megrendelő foglalkozására, érdeklődési körére, ily módon gazdag kultúrtörténeti forrásul szolgálnak a képi anyagot kutatók számára.
A most közzétett anyag modern, 20–21. századi ex librisei között
olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula.
A jelesebb ex libris-gyűjtők közül kiemelhető Arady Kálmán orvos, művészettörténész, a régi magyar ex librisek szakértője; Csatkai Endre Kossuth-díjas művészettörténész, múzeumigazgató; Ebergényi Tibor egri könyvtárigazgató; Galambos Ferenc jogtanácsos, bibliográfus és Bélley Pál irodalomtörténész, aki hosszú ideig az OSZK osztályvezetője volt.
Ex libriseket neves művészek is készíthetnek, így láthatjuk Fery Antal, Stettner Béla, Andruskó Károly, Kertes-Kollmann Jenő, Haranghy Jenő, Menyhárt József és Kós Károly munkáit is.
Így igazodj el az oldalon!
A Könyvjegytár nyitólapja három fő kategóriában nyújt keresési lehetőséget: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek kapcsán híres grafikusok, metszők; híres gyűjtők, megrendelők és a grafikákon bemutatott személyek szerint csoportosítva szerepelnek grafikák. Utóbbi részben külön hangsúlyt kapnak az idén évfordulós jeles költőink, íróink, köztük a Petőfi- és Madách-bicentenárium alkalmából
a Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.
A 110 éve született Weöres Sándor és a 140 éve született Babits Mihály maga is készíttetett könyvjegyet, emellett az utókor is számos ex librist alkotott az emlékükre, akárcsak a Babitscsal egy évben született Juhász Gyulára emlékezve. Az idén 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályra és a 40 éve elhunyt Illyés Gyulára vonatkozóan is több ex libris szerepel a Könyvjegytárban.
A modern ex librisek tematikai változatosságát a népszerű tematikák közt fellelhető 12 témacsoport szemlélteti, amelyek közt mindenki megtalálhatja a neki tetsző motívumkincset: betűgrafika; könyv, olvasás; foglalkozás; zene, tánc; néprajz; mitológia; vallás, egyház; közlekedés; épület, szobor; címer; növény; állat. A régi ex librisek jellegüknél fogva a címeresek között képviseltetik magukat nagy számban. A földrajzi helyek külön, három fő alkategóriában szerepelnek: domborzati formák, felszíni vizek, települések.
A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső is biztosítja. A gyűjteményről menüben Régi és modern ex librisek az OSZK gyűjteményében címmel a műfaj történetét és a nevesebb gyűjtőket, alkotókat ismertető tanulmány segíti az ex librisek világában való eligazodást.
