Várhatóan 2021-ben kerül a mozikba A feleségem története

Várhatóan 2021-ben kerül a mozikba A feleségem története

Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regényén alapul Enyedi Ildikó készülő szerelmesfilmje, A feleségem történetének. Az utómunka már a végéhez közeledik, a film bemutatója jövőre lesz.

ro | 2020. november 13. |

Végéhez közelednek Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története utómunkálatai. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről  rendezőjének készülő alkotását a koronavírus-járvány kitörése nagyban nehezítette: a pandémia egyrészt lassította az utómunkafolyamatot, másrészt pedig tavasszal Enyedi Ildikó maga is átesett a betegségen. A rendezővel még a tavaszi karantén alatt beszélgettünk, és akkor elmesélte, hogy már a nyolcvanas évek óta foglalkoztatja a történet.

Mindenesetre a film vágása már az év elején megkezdődött, majd az utószinkron több európai városban is zajlott, a fényelést pedig - miután Rév Marcell operatőr a korlátozások miatt nem tudott hazautazni Magyarországra - Berlin és Los Angeles közti távmunkával végezték. A Budapesten, Fóton, Hamburgban és Máltán forgatott film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux francia színésznő. Mellettük olyan ismert színészek szerepelnek a filmben, mint Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Luna Wedler, a magyar színészek közül pedig Funtek Sándor, Rujder Vivien és Hajduk Károly.

A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film gyártását a Nemzeti Filmintézet 1,18 milliárd forinttal támogatta. A bemutatója várhatóan 2021-ben lesz.

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Enyedi Ildikó most készülő filmjében Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozza fel. A rendező most elmesélte, mit jelent számára ez a történet, hogyan határozta meg egész munkásságát az irodalom, sőt beszélt új karanténfilmjéről, a Testről és lélekről sikeréhez kapcsolódó élményeiről és Ulickaja új kötetéről is.

...
Nagy

„A mester én vagyok”: Füst Milán-kiállítás a PIM-ben

...
Nagy

Morcsányi: Soha életemben nem vágytam rá, hogy szerepeljek

A hét könyve
Kritika
Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?
...
Kritika

Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Jacek Dukaj könyvének egy apró részletéből a Netflix készített sorozatot, ami így jócskán eltér az alapanyagtól (úgy hangulatban, mint tartalomban), de izgalomban nem szenved hiányt.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Jane Austen örök, és ezt új podcastsorozatunkban bizonyítjuk

...
Hírek

Kollár Árpád a saját és családja másságát írta meg Facebookon

...
Hírek

Hajós András: Bármit olvashattam. A szüleim azt mondták, úgyis leteszem, ami nem nekem való

...
Nagy

Totth Benedek: “Ha a zsűri a Sun City-t választja, és valaki sorozatot szeretne fejleszteni az ötletemből, nem fogom kéretni magam”

...
Hírek

Boldizsár Ildikó Párizsba viszi a meseterápiát

...
Hírek

Új elnökséget választott a Szépírók társasága

...
Hírek

Félelemről és támogatásról írt a Micsoda család! szerzője a magyar homofób korlátozások miatt

...
Hírek

Berg Judit, Marék Veronika, Szabó T. Anna és még 200 gyerekkönyves tiltakozik a homofób korlátozások ellen

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Wanted, Kick-Ass és Kingsman. Mi bennük a közös nevező? Hát az író, Mark Millar, aki a Netflix-szel kötött egyezség révén új képregény-feldolgozással örvendeztet meg minket, a Jupiter hagyatékával. Millari életútról, egy új világ születéséről, és végül az istenek és emberek alkonyáról olvashattok a cikkünkben. Nemcsak képregény-rajongóknak!

Szerzőink

...
Rezek Bori

Declan Donellan színészetről szóló könyve mindenkit közelebb visz saját szerepeihez

...
Jakobovits Kitti

Kapuzárási pánik pszichoanalitikus szemmel – James Hollis: Az élet második fele

...
Forgách Kinga

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

...
Hírek

Quentin Tarantino Hollywood-regényében a titokzatos kaszkadőr múltja is feltárul

...
Nagy

Vajon a falusi szuperhősök megmenthetik Erdélyt?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Nyáry Krisztián: Curriculum Vitae

Tízéves lett a Margó, amit a hétvégén egy zenés-irodalmi esztrádműsorral ünnepeltek a szervezők és a fesztivállátogatók. Nyáry Krisztián is a fellépők között volt, beszédében pedig kitért a margós kapcsolat kezdetére éppúgy, mint a vízilabda és az irodalom összefüggéseire, de kiderült az is, mit köszönhet a maláj legfőbb szultánnak.

...
Kritika

Pszichedelikus robotálmok az apokalipszis után

Jacek Dukaj könyvének egy apró részletéből a Netflix készített sorozatot, ami így jócskán eltér az alapanyagtól (úgy hangulatban, mint tartalomban), de izgalomban nem szenved hiányt.

...
Nagy

Totth Benedek: Rövid feljegyzés egy hosszú és gyötrelmes évtized margójára

A tízéves Margót ünnepelve Totth Benedek is megosztotta emlékeit és gondolatait a Margóról, írásról, szlengről, cápákról. Olvasd el!

...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.