A héten 70 éve jelent meg A Gyűrűk Ura trilógia első része, amely már J. R. R Tolkien életében is bestsellerré vált. A BBC 1968-ban interjút készített az íróval, amelyben elmagyarázta a regények mélyebb jelentéseit.
A Gyűrűk Ura és a halál
„A történetek mindig egy dologról szólnak, a halálról. A halál elkerülhetetlenségéről” – mondta Tolkien az 1968-as interjúban, majd előhúzott a tárcájából egy újságkivágást és hangosan felolvasta az azon szereplő idézetet Simone de Beauvoir Szelíd halál című művéből.
„»Nincs természetes halál:
semmi nem természetes, ami velünk történik, hiszen jelenlétünk megkérdőjelezi a világot.
Minden ember halandó: de minden ember halála baleset, és még ha az illető tudja és el is fogadja, hogy egyszer meg kell halnia, az elmúlás egy váratlan, erőszakos esemény.« Nos akár egyetértünk az elhangozottakkal, akár nem, ez A Gyűrűk Ura kulcs-forrása” – mondta a szerző. (Az idézet Takács M. József fordítása – a szerk.)
Kezdetek
J.R.R Tolkien hároméves koráig Afrikában nevelkedett, de édesapja halála után a család visszaköltözött az Egyesült Királyságba és a Birmingham melletti Sarehole faluban telepedtek le.
„Visszatérni Angliába egyfajta kettős hazatérés volt, hiszen az angol rét, a vidéki hangulat rendkívül sokat jelentett számomra”
– mondta Tolkien a BBC-nek. A környékbeli táj és az iparosodott Birmingham keveredése A Gyűrűk Ura helyszíneiből is visszaköszön.
A szerző közel állt édesanyjához, neki köszönheti a mesemondás, a mítoszok és a botanika iránti szenvedélyét, sőt ő tanította latinra, franciára és németre is. Tolkien később az Oxfordi Egyetemre járt, ahol klasszikusokat tanult, majd kivételes nyelvérzéke miatt filológiára váltott, de a diploma megszerzése után kénytelen volt részt venni a háborúban és a nyugati frontra vezényelték.
Háborús évek
Tolkien zászlóalja 1916 július elején érkezett Somme-ba, ahol később két barátját is elvesztette. A lövészárokban elszenvedett brutális borzalmak kitörölhetetlen nyomot hagytak benne, ami később az írásaiban is megjelent.
A háború sújtotta francia és belga csatamezők A Gyűrűk Urában Mordor pokoli, kietlen tájában köszönnek vissza,
a mérhetetlen szenvedés és vérontás pedig – amelyet az új, gépesített hadviselés okozott – az orkok harci gépeinek ábrázolásában és a hatalom által megrontott varázsló, Szarumán erdőirtásában jelenik meg Tolkien regényében.
A Gyűrűk Ura traumafeldolgozás
A brit író és újságíró, John Garth, a Tolkien világai – Középfölde helyszíneinek ihletői szerzője 2017-ben azt mondta a BBC-nek, hogy az író vélhetően egyfajta traumafeldolgozási módszerként használta az írást az I. világháborúban látott borzalmakhoz. „Két legkedvesebb barátját is elvesztette Somme-ban, nem csoda, ha belül legalább olyan roncsnak érezte magát, mint fizikailag” – mondta.
Dr. Malcolm Guite költő és teológus a BBC Great Lives podcastjában beszélt Tolkien háborús élményeiről, ugyanis meglátása szerint A Gyűrűk Ura bővelkedik az olyan részletekben, amelyek a csatatérről származnak.
„Trauma érte. A mocsarak pocsolyáiban fekvő holttestek, a szörnyű pusztaság Mordor előtt, a földből felszálló mérgező füst mind a nyugati frontot idézi” – magyarázata Guite. Szerinte a két legfontosabb hobbit, Sam és Frodó közötti rendíthetetlen köteléknek is valós alapja lehet, mégpedig a katonák közti bajtársiasság.
Bár Tolkien háborús élményei mélységet és hitelességet adhattak az általa teremtett mitológiai világnak, az író ennek ellenére azt állította, hogy A Gyűrűk Ura nem az első világháború, vagy bármely más konkrét történelmi esemény allegóriája.
„Egy kritikus egyszer azt mondta, hogy a A Gyűrűk Ura vidám könyv, hiszen a jó fiúk hazatérnek és a végén mindenki boldog. Úgy tűnik nem olvasta a könyvet”
– mondta Tolkien.
Forrás: BBC
Nyitókép: A Gyűrűk Ura - A gyűrű szövetsége / New Line Cinema
