Hírek emily_bronte charlotte_bronte brüsszel regény anglia

A Brontë nővérekről nevezték el Brüsszel egyik terét

A romantikus regényirodalom két fontos szerzőjéről, az angol Brontë nővérekről nevezték el Brüsszel egyik terét, Charlotte és Emily Brontë ugyanis számos szállal kötődött a belga fővároshoz.

Mint a BBC hírportáljának beszámolója felidézte, az írók hosszú ideg éltek a belga fővárosban. Charlotte és Emily 1842-ben érkezett Angliából Brüsszelbe, hogy fejlesszék franciatudásukat, és jobban tudják tanítani a nyelvet.

Találtak egy gyűrűt, benne Charlotte Brontë hajfonatával - Könyves magazin

Előkerült Charlotte Brontë egyik hajtincse, a Brontë Társaság szakértői legalábbis neki tulajdonítják azt a gyűrű köré tekert hajfonatot, amelyet egy walesi ház padlásán találtak a napokban. A gyűrűt a BBC Antiques Roadshow című műsorában mutatták be nemrég, amelyet az észak-walesi Erddingben vettek fel. Egy nő arról számolt be, hogy a különleges ékszer egykor az apósáé volt.

A 19. századi írónők tiszteletére Brüsszel Koekelberg negyedének egy tere kapta most a Place des Soeurs Brontë nevet. A tiszteletadás egyben annak a törekvésnek is megfelel, hogy a negyed utcái és közterei közül több viselje nők nevét.

Hatalmas összeget fizettek Charlotte Brontë kézzel írt, miniatűr könyvéért - Könyves magazin

Több évnyi „üldözés" után a Brontë Társaság végre megszerezte azoknak az apró könyveknek az utolsó darabját, amelyeket Charlotte Brontë 1830-ban, tizennégy éves korában írt. A társaság csaknem 600 000 eurót (~201 millió forintot) adott egy könyves aukción a kiadatlan kéziratért. A pénzt adományok segítségével tudták előteremteni, olyan hírességek támogatták a pénzgyűjtő kampányukat, mint Judi Dench vagy Jacqueline Wilson.

"A Brontë tér az első lépés ebben a kezdeményezésben. Koekelbergben a nővérek a 21. század úttörői lesznek, éppen úgy, ahogy a 19. században azok voltak" - fogalmazott Helen MacEwan, a The Brontës in Brussels (A Brontëk Brüsszelben) című, 2014-ben megjelent könyv szerzője.

Charlotte a várost Villette című regényében örökített meg, amelynek főhőse egy szegény lány, aki egy külföldi bentlakásos iskolában helyezkedik el angoltanárként.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Hatalmas összeget fizettek Charlotte Brontë kézzel írt, miniatűr könyvéért

Hírek

A Brontë-lányok édesanyját tényleg kalózok nevelték fel?

Hírek

Találtak egy gyűrűt, benne Charlotte Brontë hajfonatával

A hét könyve

Kritika

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita, a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni.

Kritika

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

Werner Herzog első regényének hőse a hiábavalóság és a megszállottság hérosza, Onoda Hiroo, aki a második világháború után még 29 évig folytatta a küzdelmet egy szigeten. A Dereng a világ éppúgy szól a narratívák erejéről, mint az idő illúziójáról. Ez a hét könyve.

Szerzőink

Balla Gergely: Ezen a nyelven tudok a legmélyebben kapcsolódni önmagamhoz/ a.dal.szöveg

Karádi Gergő

“Minek kéne bármin is izgulni?” - Mmamt: Okos, hülye

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

Még több olvasnivaló

Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve.

Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.