Az 1877-ben alapított budapesti Zsidó Teológiai Szeminárium Európa egyik legnagyobb és legértékesebb zsidó könyvgyűjteményét őrzi, a második világháború vége óta azonban körülbelül 20 ezer könyv és számos értékes kézirat hiányzik a gyűjteményből. Ezek egy részét 1944. március 19-én, Magyarország német megszállása idején foglalta le Adolf Eichmann, az SS alezredese.
Most, több mint 80 évvel később, a könyvek kötetenként visszakerülnek a Szemináriumba.
Ilyen a Chamisha Chumshei Tóra, Mózes öt könyvének 16. századi, velencei miniatűr kiadása is, amelyet
egy könyvkereskedő tavaly 19 ezer dollárért kínált eladásra az interneten.
Miután a magyar hatóságok értesítették a Belbiztonsági Nyomozóirodát, a tisztviselők lefoglalták a kincset érő kötetet.
A könyv egy bélyegzőt tartalmaz, amely bizonyítja, hogy a könyv az 1871-ben elhunyt Lelio Della Torre professzor könyvtárának része volt. A könyvgyűjteményt pedig 1877-ben megvásárolták a szemináriumnak.
A könyvritkaságot a New York-i magyar konzulátuson, ünnepélyes keretek között adják vissza a Szemináriumnak.
Prágából is rengeteg könyv várható
Az 1944-ben lefoglalt könyveket Budapestről valószínűleg Frankfurtba akarták szállítani, de azok egyelőre ismeretlen okokból soha nem jutottak el Németországba. Ehelyett több ezer könyv Prágában rekedt.
A prágai Zsidó Múzeum vált a második világháború alatt a lefoglalt zsidó tárgyak gyűjtőhelyévé. A kelet-európai kommunizmus összeomlásakor az intézmény körülbelül 3000 könyvet adott vissza különféle gyűjteményeknek.
A múzeum származási helyeket kutató projektje
további 1850, a budapesti könyvtárból elrabolt, a 16. és a 20. század között keletkeztt kötetet tárt fel,
amelyek körülbelül fele héber nyelvű. „Most már készek vagyunk tárgyalni a hazaszállításukról” – mondta Michal Busek, a múzeum főkönyvtárosa.
A Heidelbergi Zsidó Tanulmányok Egyeteme még 2023-ban négy ritka, értékes 16. századi nyomtatványt küldött vissza Budapestre, és azóta további hármat talált, amelyeket vissza kíván adni.
Még sok mű kering a használt könyvek piacán
Peresztegi Ágnes, az elrabolt kulturális javakkal foglalkozó ügyvéd elmondta, hogy a könyvekben található tulajdonosi bélyegek, valamint az online archív anyagok egyre nagyobb elérhetősége segít a munkában.
„Ami minket leginkább aggaszt, azok a tárgyak, amelyek a használtkönyv-piacon bukkannak fel” – mondta, hozzátéve, hogy a könyvtár prioritása annak biztosítása, hogy a könyvek nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.
Niytókép: Országos Rabbiképző Intézet, Facebook
