Krusovszky Dénes: Negyvenegy [Egy kiállítás képe]

Krusovszky Dénes: Negyvenegy [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Krusovszky Dénes írása Benczúr Emese Ha száz évig élek is  című képére készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Könyves Magazin |

Krusovszky Dénes: Negyvenegy

(Ha száz évig élek is)

 

A gyerekek fognak felébreszteni, kinyitom majd a szemem, és bezúdul rajta a fény.

Még nem leszek magamnál, amikor felhúzzák a sötételőket.

Nevetések és sikolyok, elfordulnék, de nincs hova.

Vajon a nevetésbe bele lehet fulladni?

Felkönyökölnék, de nem lesz erőm, aztán mégis csak összeszedem magam.

A takaró, amit le fogok magamról rúgni, nyirkos lesz.

Valamiért minden éjjel verejtékben úszom.

Régen nem így volt, de most így van, és már így is marad, alighanem.

Miközben a ruháikat válogatom majd, folyton ki kell hajtanom a címkéket, hogy lássam, melyik kié.

Úgy összenőttek, hogy szinte megkülönböztetni sem lehet egyik pulóvert a másiktól.

Végül mégis megoldom majd valahogy, meg amúgy sem számít.

Volt már, hogy a nagyobbra adtam a kisebb nadrágját, és csak az utcán vettem észre, hogy minden lépésnél a lábszára közepéig felcsúszik rajta.

Tél volt, ezt elfelejtettem hozzátenni.

Igaz, őt nem zavarta, soha nem zavarja, megteheti, hogy ne foglalkozzon ilyenekkel.

Ezúttal mindenesetre igyekszem majd pontosabban válogatni.

Miközben hajtogatom a címkéket, fejben számolni fogok megint.

Ha nem tehetek mást, mindig számolok.

Az elalvás ellen és az elalvásért is, hogy teljen az idő, és hogy ne teljen olyan gyorsan, azért is. Biztosan van, aki imádkozik ilyenkor, de az nem én vagyok.

Azt számolom majd megint, hogy mennyi évem lehet még hátra.

Néha a húsz is beláthatatlanul soknak tűnik, máskor meg sírni tudnék, ha eszembe jut, hogy már túl vagyok a felén.

A felén, de minek?

Napról napra itt válogatom a ruhákat, miközben a gyerekek fulladozva nevetnek, és én magamban számolok.

Soha sem lesz vége, de aztán amikor mégis, annak a gondolata is elviselhetetlen.

Reggelit legalább már nem egyedül kell csinálnom.

Mire a konyhába érek majd, elő lesz véve a müzli meg a tej is.

A kanalat viszont én fogom odaadni, az valahogy nekem esik kézre.

Néha úgy fogom meg a hideg fémet, hogy a hüvelykujjammal rögtön dörzsölök is rajta egyet.

Nem tehetek róla, gyerekkoromban láttam azt a kanálhajlítót, és azóta ezt csinálom.

Mi is volt a neve?

Nem mintha számítana, de azért néha igyekszem odafigyelni, hogy ne dörzsöljek túl sokat.

Vagy legalább ne a gyerekek előtt.

Ha befejezték majd a reggelit, egy nedves ronggyal át fogom törölni az asztalt, mert folyton összecsepegtetik.

Legközelebb az előszobában látom majd őket.

Már kabát van rajtuk, a cipőt kötik, ha nem szólnék rájuk külön, köszönés nélkül mennének el.

Aztán megint ott lesz az a hirtelen üresség, szinte beleszédül az ember.

Még mindig számolni fogok, direkt lassan, hogy ne jöjjön ki túl sok, de ha túl kevés, belegyorsítok.

Közben nekem is el kell majd készülnöm, de az nem tart semeddig.

Még negyvenegy, úristen, az már túl sok lenne.

Újrakezdem inkább.

Aztán elfelejtem majd, hol tartok.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Benczúr Emese: Ha száz évig élek is (Should I live to be a hundred), 1997–
ruhacímke, hímzés, változó méretek
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Grecsó Krisztián: Hommage [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Grecsó Krisztián írása Morley Malcom Lóversenypálya című képére készült. 

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Tóth Krisztina írása Oláh Mara Óvoda című művére készült.

...
Egy kiállítás képe

Háy János: Ablak [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Háy János írása David Hockney Ellenfény francia stílusban című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.