Krusovszky Dénes: Negyvenegy [Egy kiállítás képe]

Krusovszky Dénes: Negyvenegy [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Krusovszky Dénes írása Benczúr Emese Ha száz évig élek is  című képére készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Könyves Magazin |

Krusovszky Dénes: Negyvenegy

(Ha száz évig élek is)

 

A gyerekek fognak felébreszteni, kinyitom majd a szemem, és bezúdul rajta a fény.

Még nem leszek magamnál, amikor felhúzzák a sötételőket.

Nevetések és sikolyok, elfordulnék, de nincs hova.

Vajon a nevetésbe bele lehet fulladni?

Felkönyökölnék, de nem lesz erőm, aztán mégis csak összeszedem magam.

A takaró, amit le fogok magamról rúgni, nyirkos lesz.

Valamiért minden éjjel verejtékben úszom.

Régen nem így volt, de most így van, és már így is marad, alighanem.

Miközben a ruháikat válogatom majd, folyton ki kell hajtanom a címkéket, hogy lássam, melyik kié.

Úgy összenőttek, hogy szinte megkülönböztetni sem lehet egyik pulóvert a másiktól.

Végül mégis megoldom majd valahogy, meg amúgy sem számít.

Volt már, hogy a nagyobbra adtam a kisebb nadrágját, és csak az utcán vettem észre, hogy minden lépésnél a lábszára közepéig felcsúszik rajta.

Tél volt, ezt elfelejtettem hozzátenni.

Igaz, őt nem zavarta, soha nem zavarja, megteheti, hogy ne foglalkozzon ilyenekkel.

Ezúttal mindenesetre igyekszem majd pontosabban válogatni.

Miközben hajtogatom a címkéket, fejben számolni fogok megint.

Ha nem tehetek mást, mindig számolok.

Az elalvás ellen és az elalvásért is, hogy teljen az idő, és hogy ne teljen olyan gyorsan, azért is. Biztosan van, aki imádkozik ilyenkor, de az nem én vagyok.

Azt számolom majd megint, hogy mennyi évem lehet még hátra.

Néha a húsz is beláthatatlanul soknak tűnik, máskor meg sírni tudnék, ha eszembe jut, hogy már túl vagyok a felén.

A felén, de minek?

Napról napra itt válogatom a ruhákat, miközben a gyerekek fulladozva nevetnek, és én magamban számolok.

Soha sem lesz vége, de aztán amikor mégis, annak a gondolata is elviselhetetlen.

Reggelit legalább már nem egyedül kell csinálnom.

Mire a konyhába érek majd, elő lesz véve a müzli meg a tej is.

A kanalat viszont én fogom odaadni, az valahogy nekem esik kézre.

Néha úgy fogom meg a hideg fémet, hogy a hüvelykujjammal rögtön dörzsölök is rajta egyet.

Nem tehetek róla, gyerekkoromban láttam azt a kanálhajlítót, és azóta ezt csinálom.

Mi is volt a neve?

Nem mintha számítana, de azért néha igyekszem odafigyelni, hogy ne dörzsöljek túl sokat.

Vagy legalább ne a gyerekek előtt.

Ha befejezték majd a reggelit, egy nedves ronggyal át fogom törölni az asztalt, mert folyton összecsepegtetik.

Legközelebb az előszobában látom majd őket.

Már kabát van rajtuk, a cipőt kötik, ha nem szólnék rájuk külön, köszönés nélkül mennének el.

Aztán megint ott lesz az a hirtelen üresség, szinte beleszédül az ember.

Még mindig számolni fogok, direkt lassan, hogy ne jöjjön ki túl sok, de ha túl kevés, belegyorsítok.

Közben nekem is el kell majd készülnöm, de az nem tart semeddig.

Még negyvenegy, úristen, az már túl sok lenne.

Újrakezdem inkább.

Aztán elfelejtem majd, hol tartok.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Benczúr Emese: Ha száz évig élek is (Should I live to be a hundred), 1997–
ruhacímke, hímzés, változó méretek
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Grecsó Krisztián: Hommage [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Grecsó Krisztián írása Morley Malcom Lóversenypálya című képére készült. 

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Tóth Krisztina írása Oláh Mara Óvoda című művére készült.

...
Egy kiállítás képe

Háy János: Ablak [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Háy János írása David Hockney Ellenfény francia stílusban című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

Totth Benedek: Rövid feljegyzés egy hosszú és gyötrelmes évtized margójára

A tízéves Margót ünnepelve Totth Benedek is megosztotta emlékeit és gondolatait a Margóról, írásról, szlengről, cápákról. Olvasd el!

Szerzőink

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.