bookline 10 éve együtt
Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]
Egy kiállítás képe sirokai mátyás luwdig múzeum egy kiállítás képe

Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Sirokai Mátyás írása Csákány István Talpra állítás című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Könyves Magazin |

Emlékmű egy emlékműnek 

Csákány Istvánnak 

 

Madárcsőr koppan homlokunkon, de fejünk

súlyos, mint egy kalapács. Nyisson ajtót,

akinek kilincsből van a keze, én a tízemeletesek

árnyékában heverészek. A szakadékokat

rég benőtte a föld. A természet maradéka,

a tanácstalanul álldogáló fák és a maguk

alá piszkító bokrok csak arra jók,

hogy elrejtsék a verébalakúakat.

Énekeljetek, lámpaoszlopok, biztassátok

a hajnali fűszálak közt vesszőfutást elszenvedőket.

Ha eső esik, eldobált műanyagokba bújunk, de ki az,

aki szatyrot húz fejére, és az utak metszéspontjába

áll, ha a szél fúj. Az égboltra vonalat húz egy toronydaru,

a napfény steril pengéi vágást ejtenek

a városi hosszúnyakúak sima bőrén. A szürke

a legkisebb ellenállás iránya, szürkét bármelyik tájban

képes okádni egy tetszőleges összetételű tömeg.

Tartsatok fejetek fölé egy kosarat, és egyétek azt,

amit estére benne találtok, mondták a növények,

és feltárták, amit addig a föld alatt rejtegettek.

Jó annak, kinek egész korpusza szeméremtestté vált,

mert már egy véső látványától is a gyönyör hullámai

nyaldossák homlokát. Kop-kop, a sárga ék vagyok,

aki fölött a sötétség kalapácsa tornyosul. A fekete

pislantott egyet, majd félrekapta tekintetét.

Az égbolt kitátotta roppant csőrét, együtt

próbálta énekelni a dallamot a konyhában

bekapcsolva felejtett rádióval. Feküdjünk az útszélen

heverésző tehenek közé, hallgassuk dúdolásukat,
sütkérezzünk a sárfoltos motorháztetők maradék melegében.

Az életnagyságúnál kicsit mindig nagyobbak

akarunk lenni. Aki pont akkora, még jó lehet alkatrésznek,

de ahhoz csendben kell maradni. Elfelejtettünk

felejteni, talán ez. Vagy szerszámnak nevezzük,

vagy műalkotásnak, de így sosem fogynak el

a szavak. Azt mondják, az oszlopok tetején,

a fénykörön kívül kellene fészkelni. Csakhogy ez

az építési daruk élettere is. Átörökíteni magunkat,

hátha legközelebb jobban sikerül.

Egy információhalmaz annyiban életképes,

amennyiben olvasóra talál. Aki leszakad az erdőtől,

az kiolvashatatlan lesz, ahogy kiolvashatatlan az érzés:

otthon lenni. A napverte, meleg póznának dőlök,

érzem, hogy érzem. Annyira jó.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Csákány István: Talpra állítás, 2008
fametszet, papír, ed. 1/5, 111 x 160 cm
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Egy kiállítás képe

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Egy kiállítás képe

Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Barnás Ferenc írása Szíj Kamilla: Cím nélkül műve alapján. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

Magyar kutatók két népszerű AI-szoftver verbális intelligenciáját hasonlították össze 9000 emberével.

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

Vajon nem veszítünk el valami létfontosságút azáltal, hogy az életünkben rejtve hagyjuk a halált? Hayley Campbell olyan emberekkel készített éleslátó és őszinte interjúkat, akiknek az elmúlás a mestersége. Olvass bele!

...
Zöld

Ez a könyv bebizonyítja, hogy a szívből jövő nevetéstől leszünk igazán boldogok

Ros Ben-Moshe kiterjedt kutatásokra, a humor- és nevetésterápia gyakorlatára, valamint a pozitív pszichológia és az idegtudományok eredményeire támaszkodva mutatja be, hogy a nevetés tényleg a legjobb orvosság. Olvass el a könyvéből egy részletet!

...
Nagy

K. Varga Bence: Szaradicsné kettéhasad

„A beton dühösen nyújtózkodott. A vas konokul emésztett a műhelyekben. A fa görnyedten szemlélte a mulandóságot.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

Szerzőink

...
vn

Félelmetes és groteszk mesék – 7 kötet a világirodalomból, amit még idén olvasni fogunk

...
Kolozsi Orsolya

Colm Tóibín középkorú hősei az újrakezdés és a kényelmes élet között örlődnek

...
ki

Testvérviszályok, valódi háborúk, macskák és kalapács – A Margó Könyvek 6 kötete 2024-ben

Kiemeltek
...
Hírek

Visszatér a katalán mágia: októberben már olvashatjuk Irene Solà új regényét

Ez a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Irene Solà legfrissebb, harmadik prózakötete.

...
Nagy

Daniel Kehlmann: A cinkosságról akartam írni, ami elpusztítja a lelkedet

Mozgókép című regénye apropóján beszélgettünk Daniel Kehlmann-nal arról, megvalósítható-e a művészi szabadság elnyomó rezsimek idején. Mit tesznek az emberrel az apró kompromisszumok? Interjú.

...
Nagy

Az Utolsó befutók írója ugyanolyan lúzer volt, mint a kémek a könyveiben

Mick Herron, a népszerű tévésorozat alapját képező Utolsó befutók-regények írója elég sokat várt arra egy lélekölő állásban, hogy befussanak a könyvei. De pont a negatív tapasztalataitól olyan jók a regényei.