Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Sirokai Mátyás írása Csákány István Talpra állítás című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Könyves Magazin |

-

Emlékmű egy emlékműnek 

Csákány Istvánnak 

 

Madárcsőr koppan homlokunkon, de fejünk

súlyos, mint egy kalapács. Nyisson ajtót,

akinek kilincsből van a keze, én a tízemeletesek

árnyékában heverészek. A szakadékokat

rég benőtte a föld. A természet maradéka,

a tanácstalanul álldogáló fák és a maguk

alá piszkító bokrok csak arra jók,

hogy elrejtsék a verébalakúakat.

Énekeljetek, lámpaoszlopok, biztassátok

a hajnali fűszálak közt vesszőfutást elszenvedőket.

Ha eső esik, eldobált műanyagokba bújunk, de ki az,

aki szatyrot húz fejére, és az utak metszéspontjába

áll, ha a szél fúj. Az égboltra vonalat húz egy toronydaru,

a napfény steril pengéi vágást ejtenek

a városi hosszúnyakúak sima bőrén. A szürke

a legkisebb ellenállás iránya, szürkét bármelyik tájban

képes okádni egy tetszőleges összetételű tömeg.

Tartsatok fejetek fölé egy kosarat, és egyétek azt,

amit estére benne találtok, mondták a növények,

és feltárták, amit addig a föld alatt rejtegettek.

Jó annak, kinek egész korpusza szeméremtestté vált,

mert már egy véső látványától is a gyönyör hullámai

nyaldossák homlokát. Kop-kop, a sárga ék vagyok,

aki fölött a sötétség kalapácsa tornyosul. A fekete

pislantott egyet, majd félrekapta tekintetét.

Az égbolt kitátotta roppant csőrét, együtt

próbálta énekelni a dallamot a konyhában

bekapcsolva felejtett rádióval. Feküdjünk az útszélen

heverésző tehenek közé, hallgassuk dúdolásukat,
sütkérezzünk a sárfoltos motorháztetők maradék melegében.

Az életnagyságúnál kicsit mindig nagyobbak

akarunk lenni. Aki pont akkora, még jó lehet alkatrésznek,

de ahhoz csendben kell maradni. Elfelejtettünk

felejteni, talán ez. Vagy szerszámnak nevezzük,

vagy műalkotásnak, de így sosem fogynak el

a szavak. Azt mondják, az oszlopok tetején,

a fénykörön kívül kellene fészkelni. Csakhogy ez

az építési daruk élettere is. Átörökíteni magunkat,

hátha legközelebb jobban sikerül.

Egy információhalmaz annyiban életképes,

amennyiben olvasóra talál. Aki leszakad az erdőtől,

az kiolvashatatlan lesz, ahogy kiolvashatatlan az érzés:

otthon lenni. A napverte, meleg póznának dőlök,

érzem, hogy érzem. Annyira jó.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Csákány István: Talpra állítás, 2008
fametszet, papír, ed. 1/5, 111 x 160 cm
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

 

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Egy kiállítás képe

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Egy kiállítás képe

Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Barnás Ferenc írása Szíj Kamilla: Cím nélkül műve alapján. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Kritika

Elena Ferrante hőse hazugsággal lázad a felnőttek képmutató világa ellen

Elena Ferrante új regényének első mondata többszörösen traumatikus a kamasz narrátor számára, aki megtapasztalja, a felnőtté válás útja programszerű hazugságokkal van kikövezve. A felnőttek hazug élete a hét könyve.

Szerzőink

...
Szeder Kata

20 ezer ízlelőbimbó elvesztéséről [zsebró]

...
Németh Róbert

Németh Róbert: Motorcycle Emptiness

...
Valuska László

A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

Még több olvasnivaló
...
Nagy

20 ezer ízlelőbimbó elvesztéséről [zsebró]

A szokás nagy úr. De mi van akkor, ha ezek a szokások sokkal inkább korlátoznak, mintsem támogatnak, segítség helyett csak elvárások és igazából semmi közük ahhoz, aki te vagy?

...
Nagy

Linda Boström Knausgård: Az írás könnyen ment és közben szabadnak éreztem magam

Egy 11 éves gyerek a narrátora Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című kisregényének, amely egyből a svéd szerzőre irányította a figyelmet. Az írót a Harcom-ciklusból amúgy talán az is ismerni véli, aki sosem olvasott még tőle semmit, ám ő érthető módon saját jogán akar érvényesülni. Interjúnkban gyerekkori álmokról és traumákról mesélt, valamint arról, milyen érzések kavarogtak benne a regény megírásakor.

...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

Balaton
...
Beleolvasó

A 80-as évek Balaton-partján minden vad volt és húsbavágóan mulandó

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi nyarak

...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

...
Nagy

Hulahopp [vasárnapi liezon]