Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Sirokai Mátyás írása Csákány István Talpra állítás című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Könyves Magazin |

Emlékmű egy emlékműnek 

Csákány Istvánnak 

 

Madárcsőr koppan homlokunkon, de fejünk

súlyos, mint egy kalapács. Nyisson ajtót,

akinek kilincsből van a keze, én a tízemeletesek

árnyékában heverészek. A szakadékokat

rég benőtte a föld. A természet maradéka,

a tanácstalanul álldogáló fák és a maguk

alá piszkító bokrok csak arra jók,

hogy elrejtsék a verébalakúakat.

Énekeljetek, lámpaoszlopok, biztassátok

a hajnali fűszálak közt vesszőfutást elszenvedőket.

Ha eső esik, eldobált műanyagokba bújunk, de ki az,

aki szatyrot húz fejére, és az utak metszéspontjába

áll, ha a szél fúj. Az égboltra vonalat húz egy toronydaru,

a napfény steril pengéi vágást ejtenek

a városi hosszúnyakúak sima bőrén. A szürke

a legkisebb ellenállás iránya, szürkét bármelyik tájban

képes okádni egy tetszőleges összetételű tömeg.

Tartsatok fejetek fölé egy kosarat, és egyétek azt,

amit estére benne találtok, mondták a növények,

és feltárták, amit addig a föld alatt rejtegettek.

Jó annak, kinek egész korpusza szeméremtestté vált,

mert már egy véső látványától is a gyönyör hullámai

nyaldossák homlokát. Kop-kop, a sárga ék vagyok,

aki fölött a sötétség kalapácsa tornyosul. A fekete

pislantott egyet, majd félrekapta tekintetét.

Az égbolt kitátotta roppant csőrét, együtt

próbálta énekelni a dallamot a konyhában

bekapcsolva felejtett rádióval. Feküdjünk az útszélen

heverésző tehenek közé, hallgassuk dúdolásukat,
sütkérezzünk a sárfoltos motorháztetők maradék melegében.

Az életnagyságúnál kicsit mindig nagyobbak

akarunk lenni. Aki pont akkora, még jó lehet alkatrésznek,

de ahhoz csendben kell maradni. Elfelejtettünk

felejteni, talán ez. Vagy szerszámnak nevezzük,

vagy műalkotásnak, de így sosem fogynak el

a szavak. Azt mondják, az oszlopok tetején,

a fénykörön kívül kellene fészkelni. Csakhogy ez

az építési daruk élettere is. Átörökíteni magunkat,

hátha legközelebb jobban sikerül.

Egy információhalmaz annyiban életképes,

amennyiben olvasóra talál. Aki leszakad az erdőtől,

az kiolvashatatlan lesz, ahogy kiolvashatatlan az érzés:

otthon lenni. A napverte, meleg póznának dőlök,

érzem, hogy érzem. Annyira jó.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Csákány István: Talpra állítás, 2008
fametszet, papír, ed. 1/5, 111 x 160 cm
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

 

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Egy kiállítás képe

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Egy kiállítás képe

Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Barnás Ferenc írása Szíj Kamilla: Cím nélkül műve alapján. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.