Egy kiállítás képe sirokai mátyás luwdig múzeum egy kiállítás képe

Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Sirokai Mátyás írása Csákány István Talpra állítás című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Emlékmű egy emlékműnek

Csákány Istvánnak

Madárcsőr koppan homlokunkon, de fejünk

súlyos, mint egy kalapács. Nyisson ajtót,

akinek kilincsből van a keze, én a tízemeletesek

árnyékában heverészek. A szakadékokat

rég benőtte a föld. A természet maradéka,

a tanácstalanul álldogáló fák és a maguk

alá piszkító bokrok csak arra jók,

hogy elrejtsék a verébalakúakat.

Énekeljetek, lámpaoszlopok, biztassátok

a hajnali fűszálak közt vesszőfutást elszenvedőket.

Ha eső esik, eldobált műanyagokba bújunk, de ki az,

aki szatyrot húz fejére, és az utak metszéspontjába

áll, ha a szél fúj. Az égboltra vonalat húz egy toronydaru,

a napfény steril pengéi vágást ejtenek

a városi hosszúnyakúak sima bőrén. A szürke

a legkisebb ellenállás iránya, szürkét bármelyik tájban

képes okádni egy tetszőleges összetételű tömeg.

Tartsatok fejetek fölé egy kosarat, és egyétek azt,

amit estére benne találtok, mondták a növények,

és feltárták, amit addig a föld alatt rejtegettek.

Jó annak, kinek egész korpusza szeméremtestté vált,

mert már egy véső látványától is a gyönyör hullámai

nyaldossák homlokát. Kop-kop, a sárga ék vagyok,

aki fölött a sötétség kalapácsa tornyosul. A fekete

pislantott egyet, majd félrekapta tekintetét.

Az égbolt kitátotta roppant csőrét, együtt

próbálta énekelni a dallamot a konyhában

bekapcsolva felejtett rádióval. Feküdjünk az útszélen

heverésző tehenek közé, hallgassuk dúdolásukat,
sütkérezzünk a sárfoltos motorháztetők maradék melegében.

Az életnagyságúnál kicsit mindig nagyobbak

akarunk lenni. Aki pont akkora, még jó lehet alkatrésznek,

de ahhoz csendben kell maradni. Elfelejtettünk

felejteni, talán ez. Vagy szerszámnak nevezzük,

vagy műalkotásnak, de így sosem fogynak el

a szavak. Azt mondják, az oszlopok tetején,

a fénykörön kívül kellene fészkelni. Csakhogy ez

az építési daruk élettere is. Átörökíteni magunkat,

hátha legközelebb jobban sikerül.

Egy információhalmaz annyiban életképes,

amennyiben olvasóra talál. Aki leszakad az erdőtől,

az kiolvashatatlan lesz, ahogy kiolvashatatlan az érzés:

otthon lenni. A napverte, meleg póznának dőlök,

érzem, hogy érzem. Annyira jó.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Csákány István: Talpra állítás, 2008
fametszet, papír, ed. 1/5, 111 x 160 cm
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Barnás Ferenc írása Szíj Kamilla: Cím nélkül műve alapján. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

2025 november 15.

Budapest Music Center

Mátyás utca 8.

Jegyvásárlás

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Gege: Nem tudom elképzelni, hogy a rap nélkül érdekes legyek

Sára Gergely, azaz Gege volt a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander

Krasznahorkai úgy teszi fel az élet nagy kérdéseit, hogy azt még a tudósok is elismerik

Borbély Zsuzsa

Tudsz annyira mérges lenni, hogy megváltoztasd a világot? Stephen King szerint igen!

Kiemeltek

Reidar Müller geológus szerint a klímaváltozás nem a vég, hanem egy forradalom kezdete

A norvég geológus új irányból közelíti meg a klímaváltozás kérdését, hogy a szorongás helyett kezdjünk el cselekedni!

„Rettegek, hogy nem fogom tudni gyűlölni az apámat” – Gisèle Pelicot lányának könyvéről

„Borzalmas teher, hogy egyszerre vagyok áldozat és az elkövető gyereke.”

Gyurkó Szilvia: A bántalmazás elkövetői és áldozatai is köztünk járnak

Mik a gyerekkori szexuális bántalmazás jelei? Gyurkó Szilvia legújabb kötetéből kiderül.