Milyen szerepe van Magyarországnak a klímaváltozásban? Hogyan kezelhetjük a klímaválság problémáját egyszerre globális és lokális szinten? Bart István Napozószékek a Titanicon című könyve egy könnyen megközelíthető, átfogó és árnyalt szempontot ad Földünk egyre gyorsabban változó körülményeire. Ez a kötet nem egy tudományos írás és nem is tankönyv, hanem egy olyan szöveg, amely a klímaválság társadalmi, gazdasági és politikai következményeire koncentrál a klímaváltozás fizkai alapjaitól egészen a világgazdaság alakulásáig.
Bart István klímapolitikai szakértőként részletesen ismeri az éghajlatváltozás mindenre kiterjedő hatását, előadásai és publikációi pedig segítenek abban, hogy emberi léptékben fogjuk fel a Föld jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A szerző korábban a Zöld podcastunk vendége volt, ahol Litkai Gergellyel beszélgettek a klímaváltozás és a civilizáció kapcsolatáról.
Bart István: Napozószékek a Titanicon (részlet)
Előszó
Az elmúlt öt évben többtucatnyi előadást tartottam a klímaváltozásról és annak hazai vonatkozásairól laikusoknak. Olyanoknak, akiknek a szakterületük, a munkájuk nem kapcsolódik a környezetvédelemhez, ám mint egyszerű Föld-lakók, érintettek a témában. Adtam elő üzleti tanácsadóknak, sportszerkereskedőknek, virágkertészeknek, bankároknak, kisvállalkozóknak, élelmiszerboltok vezetőinek, politikusoknak, újságíróknak, aktivistáknak, egyetemistáknak, gimnazistáknak és általános iskolásoknak. Ezzel párhuzamosan száznál is több alkalommal beszéltem a rádióban, a tévében a klímaváltozásról, néha hosszabban, de nagyon sokszor csak rövid, tízperces blokkokban –
olyan sokszor, hogy idővel már kora reggel az ágyból kikelve is gyakorlott fordulatokkal tudtam felvázolni a ránk váró sötét jövőt egy-egy telefonos rádióinterjúban.
Ez a könyv ennek a sokéves ismeretterjesztő munkának a gyümölcse: közérthető bevezető olyanoknak, akik nem szakemberek, nem akarnak elmélyedni a meteorológiában, a statisztikában, vagy akár a nemzetközi klímatárgyalások útvesztőjében, de átfogó képet szeretnének arról, hogy mit jelent a klímaváltozás az emberi társadalmak, és ezen belül a magyar társadalom számára. A klímaváltozás évtizedek óta alakuló története olyan, mint a Barátok közt: aki csak a századik epizódnál kapcsolódik be, az kapkodja a fejét, és nem érti, ki kicsoda, és mit csinál. Aki elolvassa ezt a könyvet, az tisztában lesz a háttérrel, a főbb szereplőkkel és a cselekmény irányával.
Ez tehát nem egy tankönyv, és nem is tudományos munka.
Nem fogunk módszeresen végigmenni ennek a szerteágazó témának minden egyes ágán-bogán, nem fogunk minden állítást részletesen kifejteni – erre a terjedelem nem is lenne elég, hiszen szinte minden emberi tevékenység hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és az éghajlati körülmények megváltozása életünk szinte minden területére hatással van már most is. A célom nem az, hogy új, soha nem hallott megfejtésekkel traktáljam az olvasót – ígérem, nem az lesz a vége, hogy a klímaváltozást a földönkívüliek okozzák. Épp ellenkezőleg, megpróbálom összefoglalni, hogyan áll most a világ a klímaváltozással, mik a kilátásaink, és hol a helye, mi a teendője Magyarországnak ebben a hatalmas történetben.
Bár a könyvet magyarul, magyar közönségnek írom, és külön fejezetben foglalkozom Magyarország helyzetével, a célom, hogy a klímaváltozás globális képét vázoljam fel – hiszen a klímaváltozás is globális jelenség, nem ismer határokat: az éghajlat és a természet szempontjából Magyarország csak egy véletlenszerűen kikanyarított aprócska földdarab az északi féltekén.
Ahol a magyar szemszög számít, az a politikai és szabályozási helyzet – az, hogy mi, magyarok mit kezdünk a klímaváltozással.
Mielőtt belevágunk, két további szolgálati közleményem van. Először is, a magyar, illetve európai szemszög a számomra elérhető tudást is korlátozza: akármennyire igyekszem globálisan tájékozódni, nyilván sokkal többet tudok arról, hogy mi folyik Európában vagy az Alföldön, mint, mondjuk, Indonéziában. Másodszor: nem klímakutató vagyok, hanem klímapolitikai szakértő – az én munkám ott kezdődik, ahol a klímakutatóké véget ér. Ez tehát nem egy természettudományos mű, hanem a gazdasági, műszaki és társadalmi kérdésekre koncentrál. Csak annyi klímatudomány van benne, amennyi feltétlenül kell ahhoz, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk.
A könyvben azt a menetrendet követjük majd, amit az előadásaimon is szoktam: először végigveszem a klímaváltozás fizikai alapjait, a környezetünkre, továbbá az emberi civilizációra gyakorolt hatását, illetve azt, hogy milyen éghajlati jövőre számíthatunk. Ezután jönnek a kibocsátások forrásai, majd megvizsgáljuk, hogyan lehet csökkenteni ezeket a kibocsátásokat, illetve hogyan készülhetünk fel a megváltozott éghajlatra. Aztán arról lesz szó, milyen nemzetközi, illetve nemzetállami intézkedésekkel lehet a kibocsátások csökkentését elérni, és mi kell ahhoz, hogy ezek megszülessenek. Végül megvizsgáljuk azt is, hogyan áll Magyarország a klímaváltozással és az arra adandó válaszokkal. Mindezt megpróbálom egyszerűen és közérthetően, a laikus olvasó számára is olvasmányosan előadni.
Fotó: Máté Péter / Park kiadó