Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Rangos kiadvány tárgyalja Kondor Vilmos krimijeit
Kondor Vilmos is bekerült a Cambridge Companion to World Crime Fiction című kiadványba, amely átfogó és szisztematikus áttekintést nyújt a világszerte megjelent krimikről.
Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet
Alekszej Navalnij szóvivője, Kira Jarmis regényben írta meg börtönélményeit: a Zárka egy tisztességesen megírt debütáló kötet lett, amelyben a szürreális szálak csak annyira meglepőek, amennyire az lehet, ha egy amúgy törvénytisztelő polgár egyszer csak a rácsok mögött találja magát.
Kira Jarmis: Putyin két hét alatt évtizedekkel vetette vissza Oroszországot
Kira Jarmist a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkáraként ismeri a világ, Budapestre viszont a Zárka című regénye miatt jött, melyet saját börtöntapasztalatai ihlettek. Interjú.
Navalnij sajtótitkára regényben írta meg, hogyan lehet Moszkvában ártatlanul rács mögé kerülni
Kira Jarmis Alekszej Navalnij sajtótitkára. A Zárka című első regényének főszereplője Ánya, akit Moszkvában, egy korrupcióellenes tüntetésen a rendőrség őrizetbe vesz, majd egy alig negyedórás tárgyalás után börtönbe viszik. Olvass bele!
A Családhatározó hiánypótló körkép arról, milyen családok élnek ma Magyarországon
Nem a család típusa határozza meg, hogy jó-e benne a gyereknek, hanem a család működése - mondta a Családhatározó – A sokszínűség pszichológiája könyvbemutatóján Dr. M. Ribiczey Nóra pedagógiai szakpszichológus. A kötetben neves pszichológusok, szociális szakemberek, gyógypedagógusok és családterapeuták elemzik a különböző családtípusokat.
Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek
Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Csányi Vilmos Kíváncsiságom története című új könyvét, a szerzővel Juhász Anna beszélgetett. Szóba került pályakezdés, szakmai áttörés, egy híres hal története, a közösségek szerepe és persze a vírus is.
A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással
Suzanne Simard hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.
