Keresés

Keresési találatok „” Kifejezésre

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

Mit tud egy ausztrál, egy japán és egy dán író a gyerekkorról? [Könyvesblokk]

Mit tud egy ausztrál, egy japán és egy dán író a gyerekkorról? [Könyvesblokk]

Eheti könyvesblokkunkban a legújabb világirodalmi megjelenések közül olyan köteteket ajánlunk, melyek mindegyikében, más-más aspektusban ugyan, de szerepet kap a gyerekkor.

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

Az erdélyi kisváros zárt mikrokozmosza fölött átgázol a történelem

Az erdélyi kisváros zárt mikrokozmosza fölött átgázol a történelem

Vida Gábor új regénye eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel mesél azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi. Olvass bele a Senkiházába!

A történelmi regények nemcsak a régmúltról, hanem rólunk is mesélnek

A történelmi regények nemcsak a régmúltról, hanem rólunk is mesélnek

Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye, Az idők jelei az 1530-as évek Münsterébe vezet, a pénteki Margón pedig történelemről, verses nyitányról és a tárgyilagos narráció fontosságáról is mesélt.

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

Grecsó Krisztián apaként tapasztalta meg először, hogy nem az otthonról hozott mintákat követi

Grecsó Krisztián apaként tapasztalta meg először, hogy nem az otthonról hozott mintákat követi

Februárban jelent meg Grecsó Krisztián Lányos apa című kötete, a csütörtöki Margón pedig az apaság sokféleségről beszélgetett Valuska László a szerzővel. Szó esett gyerekkorról, irodalmi apafigurákról, és az is kiderült, hogy mi köze van Grecsónak az MTK focicsapatához.