Távozik a Móra Kiadó főszerkesztője
ro

Távozik a Móra Kiadó főszerkesztője

Dóka Péter író 18 év után távozik a Móra Kiadótól, ahol 2005-től szerkesztőként, majd 2019-től főszerkesztőként dolgozott.

Dóka Péter neve sok szempontból összeforrt a Móra Kiadóval, ahol az elmúlt négy évben számos klasszikus és kortárs szerző írását gondozta. Nevéhez köthető a Fekete István-sorozat felújítása, és fontos szerepe volt az ifjúságnak szóló, érzékeny témákkal foglalkozó Tabu könyvek megjelentetésében. Tevékenyen részt vett a Janikovszky-hagyaték feldolgozásában, közreműködésével jelent meg a Naplóm, 1938–1944 című kötet, amelyben Janikovszky Éva fiatalkori naplóbejegyzéseit olvashatjuk korabeli fotókkal, családi relikviák képeivel gazdagítva (a kötetről ITT írtunk, ITT beleolvashattok, ITT pedig a margós beszámolónkat olvashatjátok). Szerkesztője volt az egyik legolvasottabb és legtermékenyebb magyar regényírónak, Nógrádi Gábornak. A kortársak közül többek között J. Kovács Judit, Holden Rose (Kovács Attila), Marék Veronika, Mikó Csaba, Nyulász Péter, Pacskovszky Zsolt és Zágoni Balázs könyveit gondozta, szerkesztette. Bolla Eszter szerkesztőtársával részt vett a Móra Kiadó több mint 40 éve futó Már tudok olvasni sorozatának megújítási folyamatában.

Dóka Péter 1974-ben született Budapesten. Szerkesztői, főszerkesztői munkája mellett gyerek- és ifjúsági könyveket, valamint hangjátékokat, színdarabokat és rajzfilmeket is írt. Első regénye, Az ellopott zsiráf (2003) gyerekeknek szóló detektívtörténet, legnagyobb sikert aratott műve, A kék hajú lány (2013) egy kórházban játszódó kisregény (ez a kötet szerepelt az évtized legizgalmasabb gyerekkönyveit felsoroló listánkon, valamint Nagy Boldizsárnak a 2010-es évek gyerekirodalmi trendjeit elemző cikkében is). A Szupermalac és Űrpatkány - Hősök leszünk című kötete 2019-ben a Szívünk rajta egyik kiemelt könyve lett. „A kötet ideális első olvasmány lehet azoknak, akik egyébként már folyékonyan olvasnak, de a hosszabb könyvek még esetleg elijesztik őket” - írtuk annak idején a Szupermalacról. Lila királylány (2014) című meséskönyve Észtországban is megjelent, Sajtkirály című színdarabjáért 2015-ben Csukás István-díjat kapott. Dóka Péter tavaly a wmn-nek adott interjújában beszélt az írók gyermeki énjéről és a gyerekirodalomhoz való viszonyáról, akkor a következőképpen fogalmazott:

„Van, aki a gyerekein keresztül kötődik a gyerekirodalomhoz, és van, aki maga is egy kicsit, hát, infantilis. Volt egy kolléganőm, ő mondta mindig, hogy nekünk, akik itt a gyerekkönyvkiadóban dolgozunk, biztos van valami gyerekkori elakadásunk, ami miatt itt vagyunk, közülünk mindenki még egy kicsit gyerek. És néha, amikor nézünk egy kicsiknek szóló könyvet a szerkesztőségben, körbeadjuk, nyomkodjuk, szagolgatjuk, akkor ezt így érzem én is. Ijesztő lenne szerintem az a gyerekkönyvíró, aki nem ilyen.”

Dóka Péter kötetei több olyan listán is helyet kaptak, amelyek alternatív olvasmányokat kínáltak, javasoltak az iskolai kötelezők helyett vagy mellett - ITT és ITT is találtok tippeket. Legutóbb a klasszikus könyvek átírási gyakorlatát körüljáró cikkünkben szólaltattuk meg a Móra főszerkesztőjeként.

„Hálás vagyok Péternek elkötelezett munkájáért. Meghatározó tagja volt a kiadóban zajló műhelymunkának, szakmai tudásával, nyitottságával és kreativitásával jelentős mértékben segítette a kiadó értékteremtő munkáját. Személyében legrégebbi munkatársunktól válunk el. A jövőben remélem, több ideje lesz már eddig is sikeres írói pályáját folytatni, ambícióit beteljesíteni. A magam és a kiadó munkatársai nevében ehhez kívánok neki sok sikert” – mondta el Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonos-vezérigazgatója.

Dóka Péter a jövőben tervei szerint családja mellett írói és oktatói munkájára szeretne koncentrálni - áll a kiadó közleményében.

Nyitókép: Iliás-Nagy Katalin