Évtizedekig tartó munka végére került pont 2024 nyarán, amikor a 2008-ban daganatos betegségben elhunyt író, Michael Crichton (Vészhelyzet, Jurassic Park, West World) félbehagyott kéziratából és az ahhoz készült jegyzeteiből James Patterson (Alex Cross sorozat) befejezte a Kitörés című techno-thrillert. Crichton felesége, Sherri tizenöt évig kereste a megfelelő embert, aki befejezhetné férje munkáját: Crichton több mint húsz éven át szenvedélyesen gyűjtött anyagokat vulkánokról és Hawaiiról, hogy megalkothassa az ökológiai katasztrófa lehetőségét is magában hordozó vulkánkitörés történetét. A különleges együttműködésről mi is beszámoltunk, ahogy arról is, hogy a kötetből filmet is forgatnak.
A regényben a Mauna Loa vulkán kitörésére készülnek Hawaiin, és az előzetes számítások szerint a láva egy katonai bázis felé veszi majd az irányt. A Hawaii Vulkánmegfigyelő Központ vezetőjét, John MacGregort egy kórházban fekvő tábornok a hadsereg egy szörnyű hibájára próbálja figyelmeztetni.
Michael Crichton, James Patterson: Kitörés
1.
Honolii Strand, Hilo, Hawaii
2025. április 24., csütörtök
A kitörésig hátralévő idő: 116 óra 12 perc 13 másodperc
– Dennis! – A parton John MacGregornak kiabálnia kellett, hogy a hullámok zaján át is meghallja őt a szörfös. – Mi lenne, ha nem fullban tolnád a kūkaét?
A gyerekek, akiket MacGregor edzett, hallották már ezt a szót korábban, és pontosan tudták, hogy nem dicséretképpen hangzik el. A kūkae hawaii nyelven azt jelentette, hogy „buggyant, dilis”, és amikor MacGregor használta, az bizony arra utalt, hogy valaki úgy viselkedik a vízben, mintha még életében nem állt volna deszkán. Vagy éppen azt, hogy hamarosan a deszka alatt fogja találni magát.
Mac harminchat éves, elismert szörfös volt, vagy legalábbis fiatalabb korában annak számított, még mielőtt a térde hangosan tiltakozni nem kezdett minden alkalommal, amikor leguggolt a deszkán. Jelenleg a sport iránti szenvedélyét ezeknek a tizennégy, tizenöt és tizenhat éves hilói gyerekeknek a trenírozásába csatornázta, akik közül a csapat fele mostanra már otthagyta az iskolát.
Hetente négy délután jöttek ki erre a partszakaszra, ami csupán három kilométernyire feküdt Hilo belvárosától, és néhány órára ők is részesei lehettek annak, amit a szigetlakók „képeslap Hawaii”-nak hívtak, és amit a legtöbben csak tévéműsorokból, filmekből vagy a kereskedelmi kamara prospektusaiból ismertek.
– Mit csináltam rosszul, Mac bá? – kérdezte a tizennégy éves Dennis, amikor kijött a vízből.
– Kezdjük azzal, hogy az nem is a te hullámod volt, hanem Meléé – felelte Mac.
Egy korallzátony mentén húzódó szabad partszakasz végében álltak. A helyi szörfösök jó partnak tartották Honoliit, különösen azért, mert az erős áramlatok miatt az úszók nem nagyon merészkedtek oda, így az egész part a gyerekeké lehetett.
Utoljára Lono került elő a vízből.
Lono Akani apa nélkül nőtt fel, anyja pedig szobaasszonyként dolgozott a Hilo Hawaiian Hotelben. A tizenhat éves fiú volt Mac kedvence. Olyan természetes tehetsége volt a sporthoz, amelyről Mac csak ábrándozhatott az ő korában.
Mac figyelte, ahogy Lono egy Thurso Surf deszkán guggol, amelyet ő maga vett a gyerekeknek. Még a partról is látta, hogy a fiú mosolyog. Biztos, hogy egy nap majd ez a fiú is megleli a félelmet az óceánban. Vagy a félelem találja meg őt. Erre azonban nem ma fog sor kerülni: Lono hibátlanul lovagolta meg a hullám belső ívét.
Lono kiúszott, hóna alá csapta a deszkáját, és odasétált a parton várakozó Machez.
– Köszönöm – mondta.
– Mit köszönsz?
– Hogy emlékeztetsz arra, hogy mindig figyeljem, amikor a hullámok sorozatban jönnek – felelte a fiú. – Ezért voltam türelmes, ya,* ahogy mindig mondod, és kivártam azt a hullámot, amelyiket akartam.
Mac meglapogatta a fiú vállát.
– Keiki maika‘i.
Jó fiú.
Ekkor hallották meg az égzengést. Érezték is, hogy megremeg a part a lábuk alatt, és mindketten megtántorodtak.
A fiú nem tudta, hogy felfelé vagy lefelé nézzen. De MacGregor megértette, mi történt: fel tudta ismerni a vulkáni rengéseket, amelyeket gyakran a gázkitörésekkel hoztak összefüggésbe. Felnézett a sziget fölötti égboltra. A gyerekek is ugyanezt tették. Erről Macnek eszébe jutott valami, amit az egyik tanára mondott még az egyetemen a vulkánokról és „a veszély szépségéről”.
Amikor a föld lecsendesedett, érezte, hogy rezegni kezd a telefon a zsebében. Felvette, Jenny Kimura pedig így szólt a vonal másik végén:
– Mac, hála az égnek, hogy felvetted!
Jenny tudta, hogy amikor Mac a szörföseit edzi, nem szereti, ha apró-cseprő munkahelyi dolgokkal zavarják. Viszont a sajtótájékoztató csak egy óra múlva kezdődik, így ha Jenny keresi, akkor biztosan nem valami apróságról van szó.
– Mi a baj, Jenny?
– Gázkitörés van – felelte a nő.
Nem, ez egyáltalán nem apróság.
– Hō‘o‘opa‘o‘opa** – szitkozódott Mac, mintha ő is a tizenéves srácok egyike lenne.
* A „ya” gyakran használt szócska a beszélt hawaii pidzsin nyelvben. Funkciója leginkább a magyar „ugye” működéséhez hasonlítható: a beszélő ennek használatával szeretne megbizonyosodni arról, hogy a beszélgetésben részt vevő másik fél egyetért az elhangzottakkal. (A lábjegyzetek a fordító megjegyzései.)
** Nyomorult, béna (hawaii).
2.
Mac tekintete újra és újra a két csúcsra tévedt. A szigeten élők számára a két vulkán olyan volt, mint a mágnes.
– Hol? – kérdezte Jennyt, és érezte, hogy elszorul a mellkasa.
– A csúcsnál.
– Indulok – felelte. Bontotta a hívást, majd odakiáltott a szörfösöknek: – Bocs, fiúk, de tipliznem kell!
Dennis hangosan kurjongatni kezdett.
– Tiplizni? Mac bá, ezt a száján se ejtse ki többet.
– Jó, akkor húznom kell vissza dolgozni. Így már jobb? – kérdezte Mac.
– Rajah dat!* – kiáltott vissza Dennis vigyorogva. – Termelni kell a GDP-t, tesó. – A fiúk időnként a szigeten beszélt pidzsin angolt használták, ez is a tinédzserkori pózolás része volt.
Mac visszaindult zöld furgonja felé, Lono pedig utánaszaladt. A fiú hátrafésülte vizes haját, a deszkát pedig még mindig a hóna alatt szorongatta. A tekintetéből komoly aggodalom sütött.
– Nem a Kīlauea volt az, ugye? – kérdezte Lono halkan, a sziget legkisebb vulkánjára utalva.
– Nem – felelte MacGregor. – Különben is, honnan tudsz erről, Lono?
– A Kīlauea rengései mindig gyorsak és reszketősek, ya? Mint a hullámok, egyik a másik után, aztán meg elhalnak. Ez most a nagy volt, ugye?
MacGregor bólintott.
– Az volt, az iménti rengés a nagyból jött.
Lono közelebb hajolt, és halkan beszélt, bár senki nem volt a közelükben, aki meghallhatta volna:
– Ki fog törni, Mac?
MacGregor a kocsiajtó után nyúlt, amelyen egy fehér kör volt látható, benne a HVO rövidítés, valamint az, amit ezek a betűk jelöltek: Hawaiian Volcano Observatory, azaz Hawaii Vulkánmegfigyelő Központ. De aztán megállt. Lono még aggodalmasabb képpel nézett fel rá, mint előtte, és rettentően igyekezett leplezni, mennyire meg van ijedve. Így folytatta:
– Nekem elmondhatod, ha kitörés várható.
Mac semmi olyasmit nem akart mondani, ami még jobban megrémisztené a fiút, de hazudni sem akart neki.
– Gyere velem a sajtótájékoztatóra! – felelte erőltetett mosollyal. – Még az is lehet, hogy tanulsz valamit.
– Tőled mindig tanulok, Mac – felelte Lono.
Mac az összes gyerek közül Lonót biztatta a legerőteljesebben, hogy jöjjön gyakornoknak a központba, mivel már a kezdetektől felismerte, hogy átlagos iskolai eredményei ellenére is mennyire intelligens a srác. Lono mindig Mac elismerését szerette volna kivívni, amit a saját apjától – aki elhagyta őt és az anyját – soha nem kapott meg. Ezért is olvasott és tudott olyan sokat a vulkánokról.
Most visszanézett a többi fiúra, és megrázta a fejét.
– Á, inkább nem. Majd hívj fel később, és mondd el, hogy mi volt! Holnap jössz?
– Még nem tudom biztosan.
– Gáz a helyzet, ugye? – kérdezte Lono. – Látom, hogy aggódsz, még ha nem is mondod.
– Ha itt lakik az ember, akkor mindig aggódik a nagy vulkán miatt – felelte Mac –, akár ez a munkája, akár nem.
MacGregor beszállt a furgonba, beindította a motort, és elindult a hegyek felé. Eközben mindazokon a dolgokon gondolkodott, amiket nem mondott el Lono Akaninak, elsősorban azt, hogy ő maga mennyire aggódik – és nem is ok nélkül. A Mauna Loa néhány napon belül ki fog törni, méghozzá egy évszázada nem látott erővel, ő pedig a Hawaii Vulkánmegfigyelő Központ vezető geológusaként épp ezt készül bejelenteni a sajtónak. Mindig is tudta, hogy egyszer eljön majd ez a nap, és valószínűleg nem is soká. Most pedig elérkezett.
Mac beletaposott a gázba.
* A „roger that”, azaz „vétel” (rádiós kommunikációban) jelentésű kifejezés pidzsin megfelelője.
