Varró Dániel varázslatos vikingvilága orkostul, leprikonóstul beszippant

Varró Dániel varázslatos vikingvilága orkostul, leprikonóstul beszippant

Ruff Orsolya | 2018. október 28. |

Varró Dániel saját bevallása szerint is legalább két évig dolgozott A szomjas trollon: legújabb kötete egy skandináv és kelta alapokon nyugvó verses mesefüzér, amelyre nagyban hatottak a költő gyerekkori olvasmányai is. Lapjain az orkok, ogrék, leprikónok mellett megjelenik többek között egy szárnyas vadmalac és egy dullahan nevű lovas figura is, akinek fő jellegzetessége, hogy a hóna alatt hordozza a fejét. A kötete egyik legnagyobb erénye, hogy a kalandok részesévé teszi az olvasót is, aki az utolsó mesében maga dönthet arról, hogy melyik úton induljon el a rejtélyek megoldása felé. Rossz választás nincs, akkor sem, ha véletlenül fű helyett jégbe harapunk, hiszen a varrói viking univerzumban még a hősies halálig vezető út is szórakoztató, arról nem is beszélve, hogy az elkerülhetetlen vég nem feltétlenül jelenti egyben a mese végét is. A szomjas troll a hét könyve.

A Túl a Maszat-hegyent voltaképpen saját szórakoztatására írta, hiszen nem volt még saját gyereke, sőt, a családjában sem voltak kicsik – ezt Varró Dániel nyilatkozta jó két éve egy interjúban. A szomjas trollon ellenben már erősen érezni, hogy a költő időközben háromgyerekes apuka lett; a Margón például elmesélte, hogy a kötete főszereplőit is saját fiairól mintázta:

„a kis hablegényt a legkisebbről, a kíváncsi óratörpét (aki mindent szétszerel, elront, közben pedig lyukat beszél az emberek hasába) a középsőről, a leprikónos-kalandos-vikinges sztori hősét pedig a legnagyobb kisfiáról”.

A szomjas troll összesen négy történetet tartalmaz, de ezek nem teljesen különálló mesék, hiszen van közöttük átjárás: a címadó troll által visszadobott sellő például A kis hablegény című verses mesében bukkan fel újra. Utóbbi egy inverz Andersen-mese, melyben a legkisebb fiút a hat nővére („név szerint Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte”) nem hajlandó magukkal vinni, amikor énekükkel hajósokat veszejtenek el a tengeren. Bonyodalom akkor támad, amikor a nővérek nem térnek haza, és Jespernek, aki még beszélni sem tud rendesen, csak annyit mond, hogy bluggy-bluggy, útra kell kelnie, hogy megkeresse őket. Szintén egy vándorlástörténet a címadó verses mese, amikor a „fjordok, fjellek közt” menetelő troll, miután elcsócsált négy vikinget, erősen megszomjazik. Lakkaszörpöt kíván, de az hiánycikk az ogre kocsmájában, mert egy Mökki névre hallgató mocsári goblin elrabolta mind egy szálig. A troll természetesen nyakába veszi a fjordokat és a fjelleket, hogy felkutassa a goblint.

Varró Dániel: A szomjas troll

Jelenkor Kiadó, 2018, 136 oldal, 3999 HUF

 

A kíváncsi óratörpe ellenben egy olyan mesebeli szóbeszéden alapuló történet („Úgy hallottam én is régen/finnek fagyos fenyvesében,/mohás tóparti tisztáson,/bűvös buszvégállomáson,/sziklák közti szabadstrandon,/strandon álló fagyis standon.”), melynek három éneke magabiztosan vezeti végig az olvasót a konfliktus-bonyodalom-megoldás hármasán. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a kis óratörpe („lébenkanál természetű”) kicsit megpiszkálja az óraszerkezetet, amitől az leáll, és ha még mindez nem lett volna elég, a pótalkatrésznek kapott „bűvös varázsvacakot” is úgy megvizsgálja, hogy az teljesen használhatatlanná válik. Neki sincs más választása, minthogy világgá menjen, és a saját útját járva jusson el a felismerésig, ami segít aztán a gubancok elsimításában.

A kötet legmeghatározóbb története vitán felül A leprikónok átka: ez egy kalandválasztós mese, amelyet Varró a Kaland-Játék-Kockázat kötetek mintájára írt. Ezek olyan lapozgatós könyvek, ahol az olvasók maguk választhatják meg, hogy az író által feldobott lehetőségek közül merre akarják csavarni a történet menetét. Varrónál ez úgy néz ki, hogy van egy hosszabb felvezetés, amelyből kiderül, hogy a békés kis viking falura (amelyre csak néha csap le a sárkány meg a vikingevő troll) különös varázslat száll, amitől a felnőttek elkezdenek infantilizálódni:

„Komor viking faludban a badarság üt tanyát,/idétlenül visongnak a zord viking anyák,/a harcedzett apák meg, a marconák, a bőszek,/nadrágjukat letolva kergülten kergetőznek.”

Mindez vicces úgy két-három napig, aztán a vikinggyerekek arra jutnak, hogy a helyzet tarthatatlan, és valakinek ki kell derítenie, mi okozza a felfordulást. A kis viking vitézre esik a választás, akit elkísér öccse, Tekertagyú Jorik és egy Sigmund nevű szárnyas vadmalac. Pontosabban már az is kérdés, hogy elkísér-e egyáltalán, mert a mese szerint rögtön az elején dönthetünk arról, hogy csatlakozzon-e harmadik útitárs a nagy kalandhoz. A fordulópontokat egy-egy strófa rejti, melyek jellemzően két választási lehetőséget dobnak fel, de van olyan is, hogy az út csak egyirányú lehet (azaz egyetlen lehetőségünk van továbblépni), és olyan is, hogy hat. Előfordul, hogy a viking vitéz rosszul dönt, és heroikus küzdelemben alulmarad, viszont a halál nem feltétlenül jelenti a mese végét, elvégre egy viking sztori hősei vagyunk, így utunk egyenesen a Valhallába vezet.

Fotó: Valuska Gábor

A fentiekből is látszik, hogy Varró ezúttal is nagyon szélesen merített: a kötet alcíme Kis viking legendárium, ám a skandináv mitológia mellett világosan felismerhetők egyéb hatások is. A Margón is beszélt arról, hogy gyerekkora egyik meghatározó olvasmánya volt A Gyűrűk Ura, de A szomjas troll ezenkívül nyomokban Homéroszt, Shakespeare-t, Andersent és Grimm-meséket is tartalmaz. A kis hablegényből megismert hat hableány például itt is felbukkan, és az Odüsszeia szirénjeihez hasonlóan „csengőszavu dallal” csalják halálba a hajósokat. A kis hablegény eleve egy kifordított Andersen-mese, de ugyanez a vers megidézi Dániát is, ahol „rendszerint valami bűzlik”. Az óratörpe kalandozásai során elvetődik az erdőbe, ahol csatlakozik hét másik törpéhez, és ha nem is nagy kedvvel, de beáll ő is bányásznak, hogy aztán annál nagyobb legyen a meglepetése, miután hazatér az erdei házikóba: „Ki ivott a narancslémbe? (…) Ki evett a müzlicskémből,/mikor volt még benne ennyi? Azt még meg akartam enni!”

A fenti idézetből is látszik, hogy Varró bár alapvetően nem bolygatta meg a mesék és a legendák világát, rímeivel, szófordulataival, a hétköznapi szókészletünk mesésítésével mégis teljesen elemelte a figuráit, ettől pedig az egész történet friss lett és eleven. Érezni, hogy a költő gyakorló apuka, és szívesen teszi magáévá a gyerekek szókincsét („bazsalyogni, tudja, hogy tyű,/egy percig se bébikönnyű”), beleszövi a kicsik mindennapi tapasztalatait („Aki állt valaha sorba/kindertojásért a boltba,/állva nyugton, várva csendbe,/hogy a néni lepittyentse”), és szívesen játszik is a szavakkal („Magam minden bajból bátran,/ körmönfontan kidumáltam,/akkor egy kis fókafognyi/vas fog rajtam itt kifogni?”). Varró ráadásul előszeretettel kiszól az olvasókhoz: ő nem egy megközelíthetetlen költő bácsi, hanem egy olyan mesélő, aki felnőttsége ellenére is képes volt valamennyit megőrizni a gyermeki énből. Tőle tudjuk azt is, hogy a trollok nem ragoznak helyesen, és ha a történet úgy hozza, szívesen bevonja a hallgatóságot is („mit gyanítotok, gyerekek?”).

A Margón mesélt arról is, hogy szerette volna megszelídíteni, „gyerekesíteni” a mítoszok, legendák néha bizony ijesztő lényeit. Ebben nagyon sokat segítenek Maros Krisztina kedves, gömbölyded rajzai, akinél a zöld orklány is bájos, a zord viking is joviális lesz. Pedig aztán a varrói bestiárium szereplői csak látszólag cukik, hiszen a troll is rögtön azzal kezdi a történetét, hogy felfal négy viking harcost, a hableányok sportot űznek abból, hogy hajósokat csaljanak a halálba, és hát a kis viking vitéz testi épségét is vadlazacrajok, harcimókusok vagy beste orkok veszélyeztetik. Mégis jó nyakig merülni ebben a világban, melyet átleng egy magabiztos derű és megerősít minket abban, hogy minden veszély dacára a világ rendje azért előbb-utóbb majd helyreáll.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!