Az idén harmadik alkalommal meghirdetett Mastercard - Alkotótárs alkotói ösztöndíjra csakúgy, mint tavaly idén is közel 50 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete. A pályaművekből az előzsűri kiválasztotta a tíz legjobbat, közülük ketten nyerhetik el idén az alkotói ösztöndíjat.
A 2021-ben elindított alkotói ösztöndíj első nyertesei, André Ferenc és Czakó Zsófia voltak. Czakó Zsófia Szívhang című regényét (kritikánk) a tavalyi Margón ismerhette meg a közönség. Idén pedig André Ferenc Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című frissen megjelent kötetét mutatják be a fesztivál szombati napján 16 órától.
Pár napja jelent meg André Ferenc új verseskötete, amelyben egy 16. századi matematikus-csillagászé az első szó. A slam poetryben is aktív, műfordítással és szerkesztéssel is foglalkozó szerzővel felszabadító formaismeretről, verssorok közé szivárgó életművekről és a kisebbségiség identitásjegyeiről is beszélgettünk. Nagyinterjú a magyar költészet napján.
A Mastercard - Alkotótárs 2022-es díjazottjait, Vonnák Diánát és Vajna Ádámot pedig a díjátadón debütáló, velük készült kisfilmekből ismerhetik meg az érdeklődők.
Az Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László alkotta előzsűri kiválasztotta a legjobb tíz pályázatot. Ők azok, akik az Alkotótárs döntőseiként lehetőséget kapnak arra, hogy augusztus 10-12. között a zalai Margófeszten, a Mastercard támogatásával megvalósuló Alkotótáborban fejlesszék tovább munkatervüket.
A döntősök közül a Babiczky Tibor, Enyedi Ildikó, Mán-Várhegyi Réka, Németh Gábor és Szécsi Noémi alkotta szakmai zsűri választja ki azt a két szerzőt, akik a Mastercard - Alkotótárs Ösztöndíj nyerteseiként 3-3 millió forintot kapnak, hogy kötettervüket megvalósíthassák.
A győzteseket május 12-én, pénteken, 17.15 órakor hirdetik ki a Margó Irodalmi Fesztiválon, a margitszigeti Kristály Színtéren.
Mutatjuk a Mastercard - Alkotótárs 10 döntősét!
Borda Réka A nagy Minka címen kalandregénynek álcázott, a magyar legendákból is merítő szocioprózát ír, melyben korunk társadalmi és környezeti problémái az Y- és Z-generáció egzisztenciális kérdéseivel keverednek.
Böszörményi Márton Pszichothriller munkacímű regényében a szereplők egy távoli, lakható bolygó felé utaznak, a főhősnek pedig az a dolga, hogy megírja ennek a bolygónak a történetét, mitológiáját - a kötetben az író űrben töltött mindennapjai és készülő regényének szövegdarabjai épülnek egymásba.
Kerber Balázs verseskötetében (Számtan a holdas estékre) korábbi versgyűjteményének tapasztalatait szeretné felhasználni, egy narratív struktúrába ágyazva kíván megmutatni egy disztópikus városi teret a benne mozgó alakokkal együtt, akik az egymással való kapcsolódás lehetőségeit keresik.
Kiss Dávid a Terra Mater című kötetben az “anyabolygónkat” kívánja felfedezni, a versekben a vezérmotívumok univerzális jelentőségét, neutralitását szeretné hangsúlyozni. Két főbb ciklust tervez, az elsőben istennők, valós és fiktív nőalakok segítségével szeretne a jelen társadalmi és személyes kihívásaira reflektálni, a másodikat a legtágabban vett „anyának”, az anyatermészetnek szenteli.
Kovács Bálint A madárszelidítő novelláit egy meg nem nevezett háború idejére helyezi, ám azok nem a háborúról, a frontról, a harcról szólnak, hanem a hátországgal foglalkoznak, azzal a világgal, amiben a hétköznapok részévé vált a háború.
Kustos Júlia az Őszinteség, avagy a bálványok tehetetlensége munkacímű verseskötetében az elmondhatóság, a művészi alkotás, valamint a transzcendentális és a rejtély problémáit vizsgálja, megszólalásmódját pedig az irónia és az őszinteség összefüggéseiből kirajzolódó sebezhetőség jellemzi. A szövegek nyelvileg és a vershelyzeteket tekintve profán, mindennapi jelenetek köré szerveződnek– a pátoszt elkerülendő egy hangsúlyozottan amorális lírai én hangján és perspektívájából.
Lukács Flóra verseskötetére a Tatlin-torony terve és egy taorminai utazás is hatott, alkotóként pedig például arra volt kíváncsi, hogyan tud szövegeket létrehozni egy kulturálisan terhelt térben. Terve, hogy különböző képzőművészeti alkotások valós tereibe eljutva, ebben az értelemben egy tér-, időspirálban írhasson.
Mohácsi Balázs Újabb narancsok gurulnak el című munkájának az alapját a költő második verseskötete adja, ezeknek a verseknek egy részét viszont idővel kihúzta, azokat már nem tudta magával vinni. Készülő, vegyes műfajú kötetében ugyanakkor épp azzal kísérletezne, miként találkozhatnának ezek a versek a prózával, és amellett persze az elengedés és az alkotás tapasztalatairól is ír.
Seres Lili Hanna Pénelopé trolija című verseskötetében a görög mitológia alakjai mint különös, outsider figurák jelennének meg a kortárs Budapest urbánus terében: a narratív módon építkező versek mellett kötőanyagként líraibb szövegek is megjelennének, amelyek olyan ókori beszédmódokat elevenítenek fel, mint például a jóslat vagy a sírfelirat.
Zilahi Anna a Fogak című regényében az önként vállalt gyermektelenség és a hiába áhított gyermekáldás nézőpontjait járná körül két fiatal nő egymásra találásán keresztül.
