Kállay Eszter: Az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat szeretném körbejárni [Alkotótárs]

Kállay Eszter: Az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat szeretném körbejárni [Alkotótárs]

Forgách Kinga |

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Elsőként Kállay Esztert, aki második kötetében, a Vérehulló fecskefűben az anyasághoz és a várandóssághoz kapcsolódó ambivalens érzésekről írna, és saját tapasztalatából kiindulva tenné láthatóvá a nőkre háruló gondoskodási munkát.

Hogyan élted meg az első könyved megjelenése előtti és utáni időszakot, melyik volt a nehezebb/izgalmasabb?

A könyvem az első covid-hullám után, a második legelején jelent meg, így az előtte és az utána lévő időszakban is azt éltem meg, hogy az általam addig megszokott világ teljesen felfordul körülöttem. Utólag könnyebb a covidot a globális kapitalizmus több éve zajló válságba illeszteni, látom, hogy hogyan következik a körülöttünk lévő természet kizsákmányolásából, kialakult róla egy narratívám, de nekem abban az időszakban a közvetlen környezetemre vonatkoztatva leginkább azt jelentette, hogy

 teljesen új megküzdési stratégiákat kell találnom és mélyebb önismeretre van szükségem.

A két időszak tehát nekem kicsit összefolyik, a sok zoomolás maradt meg, több futás, több magány, az óvatosság és a szabadság közötti egyensúlyozás. Ami nehéz volt, hogy a könyvem megjelenése sosem vált igazán közösségi élménnyé, a bemutató, bár nagyon élveztem, szintén a monitoron keresztül zajlott és csak nagyon kis körben tudtam megünnepelni, megélni a megjelenést. 

Kállay Eszter
Kéz a levegőben
Magvető, 2020, 55 oldal
Kállay Eszter: Kéz a levegőben könyv

Hogyan kezdett el formálódni a második kötet terve, mi adta meg a kezdőlökést?

A kezdőlökést egyértelműen az adta meg, hogy elkezdtem várni az első lányom. Kötetterv ekkor egyáltalán nem volt a fejemben, nem sokkal azelőtt jelent meg a Kéz a levegőben. Inkább az történt, hogy egy ilyen horderejű változást valahogyan fel kellett dolgoznom, meg kellett írnom. Rengeteg olyan dolog vált láthatóvá a számomra ezen keresztül, amiről ha tudtam is, nem volt valós tapasztalatom: ilyen például a magyar szülészeti rendszer, amibe a várandósság kezdetén viszonylag készületlenül csöppentem bele, vagy a CSED, GYED, GYES rendszere, ami szerintem jelentős szerepet játszik a társadalmi osztályok és a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelésében. Teljesen új szinten szembesültem ezekkel a nagy horderejű problémákkal, ezzel párhuzamosan pedig egy elemi testi átalakulás is zajlott bennem. Bár a személyes tapasztalatom korlátozott és a körülmények által meghatározott, úgy éreztem, hogy

olyan társadalmi ügyekbe ütközöm, amelyekről nagyon nehezen és keveset beszélünk, pedig alapvetően határozzák meg az életünket.

Az idő előrehaladtával egyre több ilyen ügybe ütköztem, ilyen például a szülés utáni depresszió, a traumák újraélésének folyamata a szülést követően, vagy az a folyamat, ahogyan a kapitalizmus rendszerében a gyereknevelés elszigetelődik a közösségtől és emberfeletti feladattá válik a nukleáris családon belül. 

Kinek a tanácsa a fontos számodra? Megmutatod-e valakinek menet közben a szövegeidet?

A férjemnek szinte mindig megmutatom az új szövegeimet. Ha beküldök verseket folyóiratokhoz, általában a szerkesztők is nagyon hasznos kommenteket, javaslatokat adnak. Barátaimnak is szoktam küldeni belőlük, de az utóbbi időben ritkábban. Mostanában kísérleteket teszek arra, hogy kevésbé függjek a külső visszajelzésektől, ezért inkább egy későbbi szakaszban szoktam megosztani, amit írok. Nekem ez nagy lépés a függetlenség felé. 

Mit hozol magaddal az első köteted írásából, mi volt a legfontosabb tapasztalat, amit szereztél? Másként áll-e szerinted egy író a második könyvéhez?

Türelmet, kitartást, elfogadást tanultam belőle. Az első kötetem hosszú időszakot ölel fel, csúszott a megjelenése az eredeti elképzelésemhez képest, és azt gondolom, jó, hogy ennyi időt rászántam végül. Azóta is fontosnak tartom az írásnál vagy bármilyen munkánál, hogy merjek magára a munkafolyamatra és annak megélésére koncentrálni, ne kapjon el a termelési, produktivitási kényszer. Ez szerintem hasznomra válik majd a második kötet írásakor is. 

Mit árulhatsz el a nyertes pályázatodról, munkatervedről?

A kötetben a várandóssághoz és az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat és érzéseket szeretném körbejárni. Az írások nemcsak rólam szólnak, hanem az anyaságon keresztül tágabban a nők társadalmi helyzetéről is beszélnek. Bár az anyaságról szoktak beszélni, szokták dicsérni, szoktak róla verset írni, de mégis a legritkább esetben gondolunk rá munkaként, és nem pusztán egy természetes ösztönként.

Verseimben fókuszba kerül a gondoskodás ambivalens mivolta: egyrészt a szépsége, másrészt pedig a meg nem becsültsége és láthatatlansága.

A kötet íve efelől a láthatatlanság felől (szobába bezárva lenni, otthon lenni) halad a láthatóság felé, és a verseken keresztül fokozatosan egyre jobban kirajzolódik benne az anya képe – mind poétikailag, mind tematikusan – míg végül bekerül a köz tereibe és társadalomformáló erővé válik. Az otthon és a közélet terének hagyományos szembeállítását is kritikusan szeretném vizsgálni a könyvben. A személyes sík organikusan kapcsolódik össze a téma társadalmi vetületével, amik az elmúlt években egyre égetőbbek lettek. Egyre többen szólalnak föl a várandós és kisgyerekes nők jogaiért, akik az egyik legsérülékenyebb csoportnak számítanak minden válsághelyzetben. A szülészeti erőszak ellen szerveződő mozgalmak, a gondoskodási válság láthatóbbá válása és a COVID általi elmélyítése azt mutatják, hogy a generációkon keresztül öröklődő női mintákat és szülői szerepeket nemcsak elfogadni, hanem megváltoztatni is lehet. A tapasztalat, amelyből a kötet versei felépülnek a saját várandóságomon túl is nagyon sokrétű. Komoly inspirációt jelentenek számomra azok a női körök, amelyek az elmúlt éveim szerves részét képezték, és ahol nagy szerepet kapott a nők helyzetéről való beszélgetés.  A kötet munkacíme Vérehulló fecskefű, amely évelő gyom-, de egyben gyógynövény is. Jellemző rá, hogy bárhol megsértve narancssárga színű tejnedvet ereszt. Erdők szélein, akácosokban, parlagon, utak, folyók, kerítések mentén, szemetes, törmelékes helyeken, kertekben, lakások körül fordul elő. Erősen gyógyító hatású, de nem megfelelő használata mérgezést okozhat. Úgy gondolom, a vérehulló fecskefű allegóriája jól visszaadja az anyává válás sérülékenységét és ambivalens mivoltát. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíjra 48 pályázat érkezett. 

...
Alkotótárs

„Csak azt érdemes csinálni, amit csak te csinálhatsz - és az írás ilyen” [Alkotótárs]

Vasárnapig lehet jelentkezni a Mastercard-Alkotótárs programra. Az idei zsűritagok videóban mesélnek arról, milyen lehetőségeket rejt egy efféle ösztöndíj.

...
Alkotótárs

„Az nem volt kétséges, hogy megírom” – Első könyveikről vallanak az Alkotótárs zsűritagjai

Első könyvük születéséről és megjelenéséről meséltek az Alkotótárs idei zsűritagjai. Az ösztöndíjprogramra április 3-ig lehet jelentkezni.

Levelezés
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Ginkgo biloba [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: gyanútlan március [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Feltámadtunk [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Armageddon 202x [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Falunap [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

...
Laborczi Dóra

Hová tűnt Fekete István országa?

...
Forgách Kinga

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

A hét könyve
Zöld
Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről