Az idén hatodik alkalommal meghirdetett Mastercard - Alkotótárs alkotói ösztöndíjra 56 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló nyílt pályázatra jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete.
A 2021-ben elindított alkotói ösztöndíj első nyertesei André Ferenc és Czakó Zsófia voltak, őket a következő évben Vonnák Diána és Vajna Ádám követték, majd Kerber Balázs és Zilahi Anna vehették át a díjat, ezt követően Mohácsi Balázs és Puskás Panni érdemelték ki az elismerést, tavaly pedig Harag Anita és Biró Zsombor Aurél nyert.
Az idei jelentkezők közül az előzsűri – Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László – választotta ki a tíz legjobb pályázatot. A továbbjutó tíz jelölt közül ezt követően a Szabó T. Anna, Fekete Giorgio, Szendrői Csaba, Ott Anna, valamint korábbi nyertesként Zilahi Anna alkotta szakmai zsűri választja ki azt a két szerzőt, akik a Mastercard–Alkotótárs díj nyerteseként fejenként 3 millió forint támogatásban részesülnek kötettervük megvalósítására.
A nyertesek nevét ünnepélyes keretek között, 2026 szeptember 24-én jelentik be a Jurányi Házban.
Mutatjuk a Mastercard - Alkotótárs 10 idei döntősét!
- Borda Réka
- Borsik Miklós
- Fehér Gáspár
- Ferenczi Mónika
- Kali Ágnes
- Kovács Dominik és Kovács Viktor
- Kustos Júlia
- Németh Gábor Dávid
- Rékai Anett
- Veszprémi Szilveszter
Borda Réka Minden anyám című munkaterve egy asztalfióknak szánt várandósnaplóból indult, amely bár a szerző saját megélésére alapul, minden nő történetévé válik. A várandósság nem egyedülálló, önmagába záródó tapasztalat, hanem szorosan összefonódik egyfajta identitásválsággal, ezzel összefüggésben pedig az irodalmi útkeresés kérdései is hangsúlyosan megjelennek a készülő műben. A szerző célja egyúttal, hogy tágabb kritikát fogalmazzon meg az irodalmi hagyományokkal szemben. Ennek során pedig megmutatja azt is, hogy az irodalmi hagyományokban helye van a nők mentális-fizikai konfliktusainak, valamint a tradicionálisan a nőkhöz társított naplóírásnak is, és hogy lehet mélyen, univerzálisan, de szofisztikált nyelvezettel beszélni a terhességről, továbbá hogy a nők igenis írhatnak őszintén az anyasággal kapcsolatos kétségeikről.
Borsik Miklós A dob nem hangszer munkacímű verseskötete a betegség hatástörténetének groteszk képeit-epizódjait mutatja meg, gyakran a családi oral history mondataira építve, és „egy fél élet alatt” megváltozott jelentéseikre. Nem költői bildungsroman, de az abszurditás neveltetésére figyel, mert a tiltások, tabuk, tagadások közegében egy, a képtelenséget kitüntető világlátás fejlődik. Közben a rák inspiráció a halál, a gyász, a hiánytapasztalat „rákfüggetlen” megközelítéséhez is. Mindez különböző tanárok, ismerősök, családtagok nézőpontjából, az eltérő életszakaszok mozaikjainak felvillantásával történik.
Fehér Gáspár Sitz a hegyen című munkaterve egy bűnügyi regény. A tervezett kötet egy klasszikus krimi minden jellegzetes vonásával együtt: a régivágású hangulata, a zárt szituáció atmoszférája, a karakterek titkos életének feltérképezése mind-mind ilyen kulcsmotívumok. A történet egy alpesi síparadicsomban játszódik, ahol Sitz Ernő magándetektív vakációja izgalmas fordulatot vesz, amikor a szálloda egyik törzsvendége azt állítja, ellopták a hotelszobájából a milliókat érő nyakláncát. Megkéri Sitzet, nézzen utána a dolognak. A nyomozás során pedig az olvasó is megismerheti a hotel lakóinak életét, gondolatait, sőt titkait is.
Ferenczi Mónika Az Éjszaka feljegyzései című munkaterve azt az állapotot jeleníti meg, amibe lefekvéskor kerülünk, amikor elcsendesedik körülöttünk a világ, és a figyelmünk máshogy kezd működni. Ami nappal csak háttérzaj, éjszaka előtűnik. Kevesebb az inger, több lehetőség van befelé figyelni, így könnyebben megtalálják az embert szorító gondolatok.
Kali Ágnes Tigristej című munkaterve a radikális szeretet és a radikális gondoskodás nyelvét keresi. A hegemón diszkurzív rend által kizsákmányolt anyaság fogalmát foglalja vissza, keretezi újra. Ha társadalmunknak egy vigyázó, gondoskodó anyja lenne, a bántások és igazságtalanságok kimondásra kerülnének, a gyógyulás elkezdődhetne. A versek a szubjektív anyai tapasztalatból kiindulva érkeznek meg az általános és a társadalmi felé, mely a tervezett kötetben ciklusról ciklusra bontakozik ki, a szoptatás intim szimbiózisától a politikai gondoskodásig.
Kovács Dominik és Kovács Viktor Egy kis senki című munkaterve a megfelelési kényszer lélektana köré épülő regény. 2024-ben játszódik, elbeszélője a harmincéves Olti Krisztián, aki a fiatal kora ellenére bukott intézményvezető. Az olvasó előtt kibontakozik egy sajátos pálya íve, a felemelkedés és a bukás. Az elbeszélő intrikák sorát indítja el, feszültséget generál, információkat ad tovább, szerepeket játszik − ha kell, szerelmes lovag, udvari bolond vagy cselszövő. A legtöbbször a három egyszerre. A világ, amiben érvényesülni kényszerül, meglehetősen patriarchális, ő viszont tehetséggel kutatja fel a férfiközpontú rend női működtetőit, rendszeresen a függőjükké válik. Az Egy kis senki abszurd−ironikus tükör az egyén jelentőségkereséséről, a hatalomgyakorlás érdekében meghozott kompromisszumairól, az elhúzódó gyermeki tudat, a bizonyításvágy kényszeréről.
Kustos Júlia A Harmadik / Királyság verses elbeszélés középpontjában egy idősödő királyi pár és három lányuk, Isolde, Lies és Margareta állnak. A nővérek különböző utakat járnak be, miközben megpróbálják tisztázni belső világukhoz és autonómiájukhoz fűződő viszonyukat. Mindegyiküknek szembe kell néznie valamivel, ami megakasztja őket életükben: a mások feletti uralkodás vágyával, a titkok terhével, a szégyennel vagy éppen a depresszióval. A történet egyik központi kérdése, hogy lehetséges-e kilépni azokból a szerepekből és narratívákból, amelyeket a család, a közösség vagy a hagyomány (tágabb értelemben: társadalom) kijelöl számunkra.
Németh Gábor Dávid a készülő, Arc hiányában kegyelem munkacímű verseskötetének célja a bipoláris zavarhoz, a pszichózishoz és a depresszióhoz kapcsolódó tapasztalatok nyelvi feltérképezése, valamint a mentális betegségekről folytatott társadalmi párbeszéd árnyalása. A pszichotikus összeomlás történetén keresztül nemcsak az érintett személy, hanem a hozzátartozók és családtagok nézőpontja is láthatóvá válik, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a mentális krízisek hatása mindig túlmutat az egyénen. A versek arra tesznek kísérletet, hogy emberközeli módon jelenítsék meg azokat a tapasztalatokat – például a pszichiátriai kezelés, a hallucinációk, a depresszió, a gondoskodás és a tehetetlenség élményét –, amelyek gyakran tabusítottak vagy félreértések övezik őket.
Rékai Anett Akinek mindene megvan című lélektani regénytervének főszereplője és elbeszélője egy fiatal nő, aki a regény idején egy érzelmileg megterhelő, turbulens időszakon megy keresztül, ami több szempontból fordulópontot jelent az életében. A regény fókuszában tulajdonképpen az a kérdés áll, hogy hogy tudja egy fiatal nő érzelmileg és intellektuálisan is felszabadítani magát a férfitekintet alól, felépíteni önképét, független önértékelését egy olyan szakmában, amiben sokszor férfiak dominálnak (legalábbis az olyan szerepekben, mint a szerkesztő, kritikus, jóval gyakoribbak), és ahol hozzászokott ahhoz, hogy egy bizonyos férfinak kell megfelelnie.
Veszprémi Szilveszter Nem kell hazamennünk, de itt már nem maradhatunk című készülő anyaga tematikusan épül az életművet eddig meghatározó dilemmákra, de már nem szűken a személyes identitás kérdéseit vizsgálja, hanem rendszerszintű működéseket mutat fel és kérdőjelez meg. Az eddig elkészült versekben például az anya megjelenése nem pusztán az anya-gyerek viszonyában tematizál, hanem a kezeletlen depresszióról és a mélyszegénységről vagy az anya egyéb társadalmi szerepeiről vall, a queer téma nem személyes krízis, hanem társadalmilag érzékeny művészeti program, a Helyek, ahol rám öröm vár hívószó nem pusztán a személyes felemelkedés története az alkotáson keresztül, hanem egy diszfunkcionális irodalmi rendszer működésének kritikája, a bunkiépítés is már nagy lázadó társadalmi praxisként jelenik meg ismét.
