Hamarosan 56 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. A nyertesek nevét ősszel, ünnepélyes díjátadón jelentik be; addig is ismerd meg azokat a 40. évüket még be nem töltött vers- és prózaírókat, akiknek már megjelent legalább egy, legfeljebb két önálló szépirodalmi alkotásuk, és részt vesznek az idei pályázaton. Összegyűjtöttük, mit olvashattál, vagy mi az, amit érdemes lehet elolvasni az idei pályázók korábbi munkái közül! A cikksorozat első részét itt olvashatod el, a másodikat itt találod.
Kovács Bálint
Kovács Bálint novellái többek között az Élet és Irodalomban és antológiákban jelentek meg. Első kötete, a 2021-es Lehetne, hogy csak aludjunk? a magányról, az egyedülléttől való félelemről, a mindennapi szorongásainkról és az elalvás előtt kísértő gondolatainkról mesél. A kötet novellái filmszerű történetek szerelemről, halálról, szorongásokról és elengedésekről szólnak, közben azt is megmutatják, hogyan kapaszkodik bele az ember bármibe, ha egy kis reményre van szüksége. A szerző második kötetét, a Vágták volna le című regényt (itt beleolvashatsz) 2023-ban az Őszi Margón mutatták be. Lidérces, hétköznapi (rém)történet, amelyben a már-már megszokottnak tűnő mindennapi életfélelemre irányul a figyelem.
Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Kovács Dominik és Kovács Viktor, azaz a Kovács Ikrek néven ismert páros novellái több folyóiratban megjelentek már, az alternatív színház iránt érdeklődők pedig a drámáikat ismerhetik (Mintapinty, Bérnász, MILF). 2024-ben ők nyerték a Drámaíró Kerekasztal Prológ-díját. 2024-ben Lesz majd minden című regényükkel lettek a Margó-díj különdíjasai (olvass bele): megkapták az Erste #higgymagadban támogatását. A regény egy évszázados családtörténet, lélektani- és fejlődésregény, mindez egy képzeletbeli, kísértetekkel parolázó magyar paraszti környezetbe ágyazva, ahol az élet harc, a súlyos kérdéseket bosszantó, de nagyon szórakoztató történések sora keretezi. Ebben az interjúban kérdeztük őket és egy podcastben is beszélgettünk velük.
Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötettel lett ismert (beleolvasó itt). A kötet nem beszél félre és nem is rejtegeti a mondanivalóját, a leszbikusok mindennapjait tárja elénk, az egyszerű homlokpusziktól az utcai megalázásokig. A 2024-ben megjelent Petri-díjas kötet szakmai vitákat generált, számos interjú, véleménycikk és kritika jelent meg a könyvvel kapcsolatban. Ennek közepében pedig egy fontos társadalmi és irodalmi kérdés áll: például, hogy mit jelent az áldozatiság, mennyire kell mozgalminak lennie a queer irodalomnak vagy hogy mennyire játszik közre a kötet megítélésében az identitáspolitika. A szerzővel tavaly készítettünk interjút,
Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok
Kustos Júlia Kisgyerekként már írni kezdett, verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik. A Könyves Podcastben is mesélt legújabb versgyűjteményéről: a Tehetetlen bálványok (itt beleolvashatsz) a szerző szerint egy „hangos kiabálás”, megszólalója Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány vagy éppen a magányos nő szerepéből tesz kísérletet arra, hogy kimondja a gondolatait, miközben mégis sokat mond a rejtőzködésről is. A kötet elnyerte a Horváth Péter Irodalmi ösztöndíjat.
Leczo Bence: A falu összes férfija
Leczo Bence első kötete olyan, mint egy vándorcirkusz: an benne freak-show, kifordult sci-fi-ötletek és apró groteszkek, tisztelegve hatalmas mestereknek, mint Kafka vagy Aesopus. A novelláskötet tiszteleg az elődök előtt, az asztalt táncoltató sátrában vár Andersen és Edgar Alan Poe szelleme, találkozunk viktoriánus krimivel, kalapot emelnek a ködlovagok, Krúdy, Cholnoky, a kocsma Rejtőt idézi. Igazi kavalkád, amiben a
szerző Leczo biztos kézzel szövi a mesét.
Locker Dávid: Beszédkényszer
A Beszédkényszer című verseskötete olyan témákat érint, mint az első generációs értelmiségi lét, a kulturális migráció, a „már nem”, az újdonsült pedig „még nem” – otthon. Kemény István szerint kiderül, hogyan válik egy határon túl született, vidéken felnőtt magyar fiú a 21. században Jézus és Platón valódi tanítványává, hány megalázó és torokszorító helyzeten kell túljutnia gyerekként, kamaszként, hány eleve vesztett vitát kell végigküzdenie egyetemen és kocsmában.
Marton Emma: Még nem mehetünk haza
Marton Emma 2012 óta foglalkozik rendszeresen a prózaírással, Még nem mehetünk haza című regénye 2022-ben jelent meg. Regénye a második világháború idejébe repíti az olvasót: a normandiai partraszállás másnapján Heinz, az újonc katona ráébred arra, hogy egy németjuhász az egyetlen életben maradt barátja. Felettesei máris újabb kihívás elé állítják: fel kell kutatnia egy eltűnt bajtársát, mielőtt az az ellenség kezére kerülne. Heinz egyedül bolyong a lebombázott szellemvárosokban, megtapasztal emberséget és embertelenséget egyaránt, és az egykori megszálló katonából üldözötté válik.
Marton Krisztián: Bőgőmasina
Marton Krisztián önéletrajzi ihletésű Bőgőmasina című regénye (olvass bele itt) 2023-ban jelent meg. A elnövéstörténet a ’90-es években játszódik Szegeden. Az autofikciós regény egy színes bőrű, meleg fiú történetét meséli el, aki nem ismeri az édesapját, és ez a hiány újra és újra utánanyúl, felforgatja és megnehezíti az életét. Veszélyes helyekre, önpusztító függőségekbe és egy bántalmazó partner gyűrűjébe sodorja, míg meg nem tanulja átölelni magát, és lemond arról, hogy megváltoztassa a múltat. A kötetet 2024-ben Margó-díjra jelölték, a szerzővel korábban interjúban beszélgettünk, illetve a kötet margós bemutatójáról is részletesen írtunk.
Masszi Bálint: Botrány
Msszi Bálint jogtanácsosként fordult az írás felé, ebben mérföldkő volt a Qubit 2019-es esszépályázatán elért győzelme. A kötetben szereplő novellák egészen közelről, „premier plánban” mutatják a szereplőket, akik általában kisemberek, gyakran idősek, olykor csúnyák és betegek, és akiket a szerző empátiával, mély emberséggel fest le. Nádasdy Ádám azt írta a kötetről, hogy a novellák gyakran az őrület határán táncoló – vagy abba belehulló – embereket mutatnak, de megjelenik egy tanszék életének gyilkos szatírája is, a szélhámos professzorral (Botrány, Az ajtó). A komikum mellett valami „mesterien szorongató, fenyegető érzés lengi át Masszi Bálint világát, mint egy távoli, nyugtalanító dobszó. Mint amilyen most a világ.”
Menyházi Evelin Dana: Fényed tenger tükrén
„Fényed Tenger Tükrén” című kötetéről azt írták, hogy egy szív naplója, melyben a szerelem minden árnyalata visszatükröződik a hajnal első sugarától, a vágyakozás csendjén át, egészen a veszteség fájdalmas felismeréséig. A versekben egyszerre szólal meg a rajongás tisztasága, a hiány fojtogató csendje és a remény halvány fénye. A kötet azonban nem csak szerelmes versek gyűjteménye, hanem egy ember őszinte vallomása arról, hogyan szeret teljes szívvel – és hogyan tanul elengedni.
Nagy Róbert: Csillaghattyú
A szerző első verseskötete, a Csillaghattyú 2018-ban jelent meg. Lét- és társadalomelemző versei életvillanások, személyes pillanatok, érzések és gondolatok sokaságán át képezik le a világot. Szereti három ponttal zárni a sorokat, hogy mindenkinek meglegyen a lehetősége arra, hogy továbbgondolja a leírtakat. Úgy véli, a költészet nem szólhat pusztán a szépelgésről, mert a minket körülvevő világ nem mindig szép. Egy vers mindig legyen olyan, mint az élet maga, hol keserű, hol depressziós, helyenként vidám, vagy épp erotikával átitatott, mert ez mind-mind az életünk része.
Németh Gábor Dávid: Lebegő arborétum
Németh Gábor Dávid közel 10 éve ismert költőként, két verseskötet is publikált már. A 2017-es Banán és kutya című kötetének középpontjában a szégyen áll, ami egy műtét előtt, vagy egy szerelmi kapcsolatban is megjelenik; szégyen a test, a lélek az emberi halandóság. 2022-ben jelent mag a Lebegő arborétum című kötet, amelyben a versek belső tájakra visznek, de az igazi főszereplők a fóbiák, rögeszmék és fantazmák, ugyanakkor számos gyönyörű virág nyílik a szorongás kertjében.
Papp-Sebők Attila: Káté
Papp-Sebők Attila debütkötete, a Káté a tavalyi Margón mutatkozott be. Nádasdy Ádám így fogalmazott a fülszövegben: „Lírai világa az idillikus (bár mindig fájdalomgyanús) vidéki élettől a lélektan igencsak modern vidékéig terjed, a fájdalmas (bár mindig örömgyanús) helyzetekig…Hol falusi hittanórán vagyunk, hol egy urbánus, középpolgári párkapcsolat kusza viszonyait figyeljük. Úgy is felfoghatók ezek a versek, mint amik a költő útját ábrázolják az említett két pont között: a hittanórától a párkapcsolatig. A magánytól a zsúfoltságig”.
Rékai Anett: Menetiránynak háttal
Rékai Anett 2024-es, Menetiránynak háttal című verseskötetével debütált, emellett rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban. Verseskötetében az elszakadás és a felszabadulás állomásait járjuk végig: a kamaszkor lezárását, az önálló élet indulásának fázisait, az újabb illeszkedési kényszerek nehéz és nonszensz szabályait, egy párkapcsolat függő játszmáit és az irodalmi nyilvánosság társas játékait. A kötet utazás, váratlan váltókkal, feltételes megállókkal és szabad jelzésekkel.
Rusvai Mónika: Kígyók országa
Rusvai Mónika író, irodalmár, olyan regények szerzője, mint a Tündöklő vagy a 2023-ban megjelent, Zsoldos Péter-díjas Kígyók országa (itt bele is tudsz olvasni). A regény több generáción át, bűbájos nőkön keresztül mesél arról, milyen ára van a történelmi és lelki traumáknak, amelyeket a világ mögötti világra zárnak az emberek. Rusvai Mónika pedig a margós könyvbemutatón elmondta, hogy a valóságban egy traumát követően gyakran úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, a regényben pedig amit a mágia segítségével elzárnak, az eltűnik a világból, ezért viszont súlyos árat kell fizetni. A szerző Robert Holdstock munkásságával, azon belül is a Mitágó-ciklussal foglalkozik. Utóbbiról beszélgettünk is már vele podcastünkben. A szerző Csontról csontra című novellája tavaly megnyerte a rangos British Science Fiction Association (BSFA) Award díjat.
