Hamarosan 56 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. A nyertesek nevét ősszel, ünnepélyes díjátadón jelentik be; addig is ismerd meg azokat a 40. évüket még be nem töltött vers- és prózaírókat, akiknek már megjelent legalább egy, legfeljebb két önálló szépirodalmi alkotásuk, és részt vesznek az idei pályázaton. Összegyűjtöttük, mit olvashattál, vagy mi az, amit érdemes lehet elolvasni az idei pályázók korábbi munkái közül!
Bakó Liza Zsófia: Csíííz!
Bakó Liza ifjúsági regénye 2023-ban jelent meg, akkoriban felkerült a Merítés-díj shorlistjére is az ifjúsági irodalom kategóriában. A nyári balatoni történet egy Hanna nevű gimis szereplőről szól, aki Siófokon új gimnáziumba kerül. Imád fényképezni, így nagyon örül, hogy az új suli fotós tábort szervez. De vajon milyenek lesznek az új iskolatársai, sikerül barátokat szereznie? Vajon a szerelem is rátalál?
Biró Kincső: Medúzalány
Leila a legszebb nő a világon. Különleges mágikus képességgel rendelkezik: aki rápillant, a számára ideális nőként látja őt, az igazi arcát pedig senki nem ismeri. A szépség számára azonban inkább átok, mint áldás, mert senki nem kíváncsi arra, mi van a lány külseje mögött. Nehezen tud beilleszkedni, és gyakran éri zaklatás. Egy nap azonban minden megváltozik, amikor egy kávézóban rajtakap egy fiút, aki titokban lerajzolja őt, Olivér ugyanis képes látni a lány igazi arcát – erről az alaphelyzetről szól Biró Kincső Medúzalány című regénye, amivel kritikában és interjúban is foglalkoztunk, itt pedig beleolvashatsz.
Borda Réka: Égig érő csalán
„Mint egy fojtogató inda, úgy vonul végig Borda Réka első regényén a fájdalmat okozó, bőrt felsértő, burjánzó csalán motívuma. Innen ered a könyv címe is, az Égig érő csalán, amely egyszerre idézi meg az ismert mesét, miközben azt is jelzi, hogy ez a hatalmasra növő növény nem egy felhők feletti, izgalmas világba visz el, ahol óriások és aranytojást tojó tyúkok élnek, hanem egy olyan teret nyit meg, ahová egyetlen gyerek sem szeretne eljutni, és ha mégis odakerül, legszívesebben örökre elfelejtené, hogy valaha ott járt” – írtuk Borda Réka gyerekkori abúzusról szóló kötetéről, az Égig érő csalánról. A szerző legutóbbi kötete egyébként egy gyerekkönyv, a Dani és a bodobácsok - Avagy a nagy MRRFFFH kaland.
Bordás Máté: Gnóm
Bordás Máté második kötete, a Gnóm, a Fiatal Írók Szövetségénél jelent meg 2022-ben. Egy időben kezdtek kimerülni számára a papírra nyomtatott szavak, a zene vette át életében a legfőbb esztétikai értékhordozó szerepét. Második kötetének írása közben az első kötethez hasonlóan újra zenei élmények hangulatát, jelenlétét próbálja visszaadni a líra eszközeivel: lírája a zenei munkái indukálta kicsapódás, és nem is akarja, hogy több legyen.
Borcsa Imola: Majd megérted
Borcsa Imola új novelláskötete idén jelent meg a Kalligram Kiadó és az Erdélyi Híradó Kiadó közös gondozásában. A szerző történetei gyermekhangon, mégis éretten szólalnak meg. A kilencvenes évek Romániájában járunk, ahol a szebb jövő, új autók és tágasabb blokklakások ígérete, családtagok és különféle kalandok jönnek-mennek, akár egy kockadobásra. Egy olyan világban járunk, ahol a felnőttek románul beszélnek, hogy a gyerekek ne értsék azt, amit úgyis sejtenek, csak menekülni lehet: mesebeli hajókra szállni, felfedezni távoli bolygókat, kincsesládákat, szeretteink földöntúli búvóhelyét.
Borsi Bálint: Itt majd más lakik
Ha Varró Dánielt kérdezzük, Borsi Bálintot kell olvasni: „Olvassunk Borsi Bálintot? / Én e kérdésre bólintok.” A Babits Mihály- és Móricz Zsigmond-ösztöndíjas költő évek óta publikál rangos folyóiratokban és antológiákban. Az Itt majd másik lakik című kötete izgalmas, egyedi nézőpontból mutatja meg a hétköznapi élet dolgait. Legutóbbi könyve, a Kerge ABC tavaly jelent meg a Csimota Kiadónál, ami a 2008-ban, ugyanezen a címen megjelent ábécéskönyvének újragondolt változata.
Borsik Miklós: Futárlíra
„Borsik Miklós mindenhová magával hordja a fejét, benne látományok és hallományok tömege. Fel-felvillanó képek belülről, cseppkőbarlang, regisztrálja, aminek az árnyképe elsuhan: a Mester utca, a Víg, a Podmaniczky, a Város. Platón örülne. Hallja az ugatást a Tömő utcából, versidézetek suhannak és gabalyodnak, néha megzöttyen, kátyú, teker tovább: biciklis futár. Viszi a csirkeszívet, a lecsót, a bulgurt, viszi az olvasottakat és amit éppen kitalál. Állandóan asszociál, képtelen leállni. Van, amikor történeteket állít össze, ezek ebben a kötetben nincsenek benne, ebben úgynevezett versek vannak, egy tudat cikkanásai. A lelkével nem foglalkozik, elég, hogy lát-hall, a töredékekből atmoszféra támad, villódzik a kint és a bent. Totál realista és teljesen elvont. Ritkán tűnik fel ennyire eredeti tehetség a magyar irodalomban” – írja Borsik Miklós 2024-ben megjelent verseskötetéről Spiró György.
Czap Zsuzsanna: Benned kezdődik
Czap Zsuzsanna regénye a hazatalálás története, idén jelent meg a Lumia Kiadónál. Egyik főszereplője zenész, a másik szobrász, a szerzőt a kiégéssel együtt járó feszültség ábrázolás érdekelte. Kőrösy Domokos Magyarország egyik legismertebb zenei ikonja: a hangja stadionokat tölt meg, az arca plakátokról néz vissza, mégis egyre nehezebb elviselnie a csendet. Egy nap különös üzenetet talál, és a szálak Németh Alizhoz, egy különös, zárkózott vidéki szobrászhoz vezet. Vajon egymásnak lettek teremtve?
Élő Csenge Enikő: Apám országa
Élő Csenge Enikő első kötetében szereplő versek olykor vidám és szemtelen versei számos témát érintenek, de a végén mindig Istenhez fordulnak. Kemény István így ír róla: „Ennek a könyvnek a címszereplője az apa, de szól az anyáról is, meg a családról, a szerelemről, a halhatatlanságról, a testképzavarról, a szabadságról, sőt még azt is megtudjuk belőle, hogy melyik a világ legnagyobb slágere. De ezek a versek mégis az Istenhez fordulnak. (…) Istennel lehet pörölni, vitatkozni, lehet alkudozni. Megtették már az ószövetségiek is. Élő Csenge versei is pörölnek, vitatkoznak és alkudoznak, mert nála is nagy a tét: az élete.”
Fehér Enikő: Az analóg ember
Fehér Enikő novellái a lét és nemlét peremén játszódnak, egy valószerűtlenné pusztult, előbb fekete-fehérré, majd színtelenné kopott kispolgári világban. „Ahonnan Izsák elrugaszkodna, ha lenne bármi, ahová a sarkát tehetné... de nincsen. Csak egy hosszú, fekete kabát és egy ablaktalan szoba. (…) Ebben a világban bármi megtörténhet. Még a jövő is, ami azelőtt megszakadt, hogy elkezdődhetett volna” – írja a kötetről Bánki Éva.
Fehér Gáspár: Fillenbaum néni hosszú árnyéka
Fehér Gáspár első regényét a Tavaszi Margón mutatták be, majd hét könyve kritikánkban így írtunk róla: „Már az első fejezet végén spriccel a vér Fehér Gáspár első regényében, a Fillenbaum néni hosszú árnyékában, és ez az eddigi év egyik lehető legjobb dologa olvasóként. Egy olyan történetről van szó, amelyben nagyon kevés a szerethető karakter (…) Szemétkednek, hazudnak és ügyeskednek a szereplők, akik nem elégedettek az életükkel, mindenki valami másra vágyik. (…) Az átlagos szereplők életét egyáltalán nem átlagos fordulatok segítségével ismerjük meg: a sokszor vad ötletek így válnak izgalmas beszédhelyzetekké. Rengetg jó párbeszéd születik az olasz gyorsétteremben, egy óvodában vagy éppen kókuszsütizés alkalmával.” (beleolvasó itt)
Ferencz Mónika: Búvárkodás haladóknak
Ferencz Mónika Hátam mögött dél című, a kortárs fiatal költészet és a skandináv kultúra lenyomatait is magán viselő kötete után megrajzolja az új nő alakját, aki éppúgy érzékeny az ökológiai és társadalmi problémákra, mint a párkapcsolati mintázatokra vagy az álmok nyelvezetére. A lényeges szavakat keresi, amik ébredés után is segítségül hívhatók. A felszabadító erejű kötetet áthatja a felelősségvállalás.
Ferentz Anna-Kata: Nyúlcipő
Ferentz Anna-Kata verseskötetének főszereplője Genie, aki már gyerekként bántalmazás áldozata lett, nem tanult meg beszélni. A szerző ehhez előhívta pszichológusként szerzett tapasztalatait is, a kötet négy ciklusra bomlik. „A bántalmazott gyermek hiába keresi Dumbledore-t, úgyis muglik, kviblik és halálfalók karjaiba fut. A képzelet szálfái közt győz, a tények bozótjában: leszirmozzák, idomítják, partiba vágják, aztán kikukázzák. / Mi jut nekünk? Mérgező szülők, megrontott kollégák, megrontó (irodalom)politikus-bűnözők. A módszerváltás nem hozott csodát. A diktatúra nem ért véget. Ki nem volt már ügynök itt? Ki akar itt felébredni?” – olvasható a fülszövegben.
Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem
A Mondass egy misét értem kisprózái modern balladák, melyektől futkos a hideg a hátunkon. Nők vágnak át az erdőn, és olvasóként ránk hárul a visszaszámlálás feladata: látjuk, hogy egyre kevesebben és kevesebben vannak. Majd virágként nyílnak a sebek a testeken, és a megváltó nem más, mint Csöpi, a százötvenkilós nílusi krokodil. A halált pedig itt gyakorolni kell. Hegedüs Vera novellái mind egy jól elkapott helyzetből épített mikrovilágok, különállóak, de hasonló a színezetük: valahogy minden kicsit torzult, összetapadt, szétfolyt. Olvass bele itt!
