- Szentatyám, nem tudom, valóban biztonságban van-e. Tudja, a sors. Vagy inkább a gondviselés? II. János Pált sem lehetett megvédeni. Pedig a testőrség akkor is vigyázott rá. És mégis. De hát mit tehet az ember a sorsa ellen? Mi sem tudtunk mit tenni, amikor a kis Agnes haldokolt. Pedig elhozhattunk önhöz, ön megáldotta és a fejére tette a kezét. Akkor jobban is lett. Aztán mégis elragadta a halál. A kis Marcus rá másfél évre született, és ma már ő minden reményünk. Tudom, hogy imádkozott értünk. Az Isten áldja meg, Atyám.
- Nem tudom, fiam, mi a biztonság. Ez itt biztosan nem az. Talán ott lenni Isten tenyerén. És ragyogó szemeibe nézni. Emlékszem rád. A kis Agnes. És aztán Marcus. Jézus óvó kegyelme legyen veletek. Ahogy Európával és az egész világgal. Urbi et orbi. Hányszor elhangzott ez az áldás! És mégis. És mégse. Hidd el, fiam, volna miért elvesztenem a hitemet. Mit is tehetek én a világért? A szépen formált szavak gyöngyeit pergetem – hiábavaló olvasót, hisz nem változik semmi, és mégis látom a reményt, hallom a megtérők, a megmenekülők, a gyógyulók, a megújulók hálasóhaját. Örök kettősség, melynek mértéke a mérleg serpenyőjét egyaránt, de nem egyforma mértékben terheli. Néha azt érzem, az Úr legszívesebben elhajítaná az igazság mérlegét, és egybeölelne földet és eget, s vele minket, nyomorult, bűnös embereket. Elvágyom innen. A csend, az ima, az elmélkedés, az olvasás vonz. De mégis, leginkább az ima. Ez az igazi harc, az önzés legyőzése. És a szegények, a kitaszítottak. Lélekben és körülményeikben. Miattuk, hozzájuk, nekik. Talán tudok tenni értük valamit. Ez a remény éltet. A többi a sorsom. Most is. Az Isten áldjon meg Benneteket.
Királynak lenni sosem volt életbiztosítás
Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.
Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában
Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket
Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira
Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!