A várt 25-35 ezer euró helyett 2,66 millió euróért (985 millió forint) kelt el árverésen hétfőn Párizsban az egyik leghíresebb soha le nem forgatott film, a chilei kultfilmes, Alejandro Jodorowsky Dűne című tervezett produkciójának forgatókönyve, írja az MTI.
Frank Herbert 1965-ös klasszikus science-fiction regénye nyomán Jodorowsky a hetvenes évek közepén akart 10-15 órás filmet forgatni olyan hírességek részvételével, mint Alain Delon, Orson Welles, Mick Jagger, Salvador Dalí, Peter Gabriel vagy a Pink Floyd.
Szigorúan szöveghű, hivatalos képregényben jelentette meg Frank Herbert fia A Dűnét. Az eredeti regény világa szinte kiáltott a vizuális feldolgozásért, amire igazán kiemelkedően eddig csak három filmes projekt volt vagy várhatóan lesz képes: David Lynch a múltban, Denis Villeneuve a többször halasztott premierrel még mindig a jövőben, és Alejandro Jodorowsky minden idők egyik leggrandiózusabb látomásával. Ezek ismeretében kíváncsian vettem kezembe az új Dűne-képregényt, hogy vajon mit tud vagy akar hozzátenni a herberti univerzumhoz akkor, amikor a regény ismét egyre aktuálisabb.
A képi világ és a karakterek kidolgozását a rendező a Gir és a Moebius művészneveken ismert híres francia képregényszerzőre, Jean Giraud-ra és a később a Nyolcadik utas: a Halál földönkívüli lényeinek megteremtéséért Oscar-díjjal jutalmazott H. R. Giger svájci illusztrátorra bízta. A produkció hamvába holt, a felvevőgép sosem kezdett forogni, ám a filmhez az elejétől a végéig összesen 3000 rajzból álló képes forgatókönyv készült. A projektről nemrég dokumentumfilm is készült:
A képes forgatókönyvet annak idején könyvformába szerkesztve több stúdiónak eljuttatták, de azok hiába találták izgalmasnak az ötletet, a különc Jodorowsky olyan korábbi munkái, mint A vakond vagy A szent hegy, elriasztották őket. A könyvben H.R. Giger és Jean Giraud által vázolt világ azonban önálló életre kelt, és nagy hatással volt későbbi produkciókra.
Jodorowsky tervezett Dűnéjét sokan tartják az Alien- és a Star Wars-filmek és a Szárnyas fejvadász előfutárának. Az elbukott projekt történetéről 2013-ban mozis dokumentumfilm is készült. A Dűnéből végül 1984-ben David Lynch forgatókönyvéből és rendezésében született mozifilm, majd feldolgozta a témát a kanadai Denis Villeneuve, akinek változatát október óta játsszák nagy sikerrel a mozik szerte a világban.
Most, hogy a járvány miatti késés után végre láthattam a Dűnét, sok mindenre számítottam, ám az őszintén meglepett, hogy ennyire untam. Aztán eltelt fél nap, és ahogy itt ülök és ezt írom, érzem, hogy elkezdett dolgozni a film atmoszférája. Mintha Dennis Villeneuve is letette volna a maga dobolóját, amivel a sivatagi fremenek a homok urát hívják. Ahogy a doboló morajló lökései nyomán felemelkedik a mélységből az Arrakis monumentális szörnyetege, a film ezernyi benyomása, hatása is egyre erősödik bennem. Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.
A soha le nem forgatott sci-fi legendás forgatókönyvért két külföldi licitáló vívott ádáz küzdelmet, a legmagasabb ajánlatot végül egy amerikai vevő tette - közölte a hétfői árverést szervező Christie's, amely szerint a leütési árat a vadonatúj feldolgozás keltette érdeklődés hajthatta az égig.
A filmtörténeti relikvia annak ellenére ért el csillagászati árat, hogy nem egyetlen példányban létezik, az aukciósház tudomása szerint tucatnyi vagy talán húsz lehet belőle.
