Török András szerint, ha néhány mondatba kellene sűrítenie, hogy mit jelent számára Budapest, akkor Závada Péter Budepesmód című slam költeményéből idézné az alábbi részletet: Budapest az önmarcang,/ A hídvám és a sarc./ Egy elmemélyi néma hang./ Egy arc nélküli arc.// Ha szélesebb lenne,/ Lehetne gyúrópad./ Rajta tricepszezne/ Egész Európa. Egyébként a Budapest Nagyregényt író 23 szerző egyike Závada Péter.
Egy asztaltársaságban a Margitszigeten
Május 13-án, szombaton 10:00-15:00 óra között egy asztalhoz ülhet a város. Rendhagyó közösségi élménnyel, kultúrtörténeti ebéddel mutatkozik be a Budapest Nagyregény. Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel. Budapest mindannyiunké, a személyes élményeink teszik olyanná, amilyennek látjuk, szeretjük. A Budapest Nagyregény első nyilvános eseményén a történetmesélés és történetmegosztás mindannyiunk számára ismerős hangulatát teremtjük meg: a közös ebéd körül ülők anekdotáit idézve, az ízeket és emlékeket segítségül hívva civilek, művészek és városkutatók segítségével bontogatjuk a város rétegeit. Az ételek kiválasztásában Cserna-Szabó András, Mautner Zsófia és Saly Noémi segítették a programszervezőket, hogy ezeken keresztül mutassák meg, hogy akár egy ételből is kibontható Budapesti egyik története.
Török könyvének első kiadása óta a város folyamatosan írja magát: megjelentek és sikeresen működnek Budapesten a különböző sétacégek, és ezek, valamint a Fortepan és az Arcanum miatt szexi lett a város múltja. Úgy gondolja, minél többet tudnak a régi dolgokról a budapestiek, annál jobban szeretik a városukat, ugyanakkor cool dolog lett ismerni az új helyeket is. Sokszorosára nőtt a blogoszféra Budapesttel foglalkozó hányada, és
már nemcsak a cikizés a menő, divatba jött lelkesedni.
A rendezvényen a várost is alakítók történetei felől is rátekinthetünk Budapestre: a Hadik Kávéház társtulajdonosa, Bosznai Tibor a csepeli Májuskert sörözőről mesél, Szusza József a Duna hangulatairól mesél, Oláh Krisztián az alkotásba épített endorfinról, a Gólem Színház alapítója, Marcsa Barbara a babkáról mesél.
Budán nem történik semmi?
Mindezek miatt az új kiadásba mintegy két tucat QR-kódot is beépített, azzal a céllal, hogy hidat képezzen a romlandó papírkönyv és az internet közé. Kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy 25 évvel ezelőtt N. Kósa Judit, akit akkor személyesen még nem ismert, nagyon megdicsérte, de azt javasolta az olvasóknak, hogy kizárólag ezzel a könyvvel felszerelkezve ne nagyon merészkedjenek a körúton túlra. Arra is kitér, hogy ma már nem írhatna ilyet, és ünnepélyesen fel kellett adnia azt a sokat hangoztatott nézetét is, hogy „Budán nem történik soha semmi.”
Ha animációs klip-ötletekkel kellene bemutatnia Budapest elmúlt 150 évét, akkor a következőket témákat mutatná meg:
- A Kossuth Lajos tér 150 éves története, attól fogva, hogy nem volt tér, csak sitt-lerakóhely, pláne nem volt Országház, egészen a legújabb változásokig, a szoborkeringővel együtt.
- A leggyakrabban változó utcanévtábla, amely a közhiedelemmel szemben nem az Andrássy út, hanem a Károly körúté. Körülötte változnának a viseletek, a nézések, a csoportosulások.
- Az Eskü téri híd (mai nevén Erzsébet-híd) története, az elvetett első díjas tervtől, a megépült hídon és a vele egyidőben lerombolt pesti Óvároson át az új híd felavatásáig. Mellékszeplő: egy álmélkodó kisfiú, (én), fölé zongoratanárnője tart ernyőt.
- Ráday Mihály egy napja: visszarakatja a Szabó Adorján Szabó táblát a Nagymező utcában és az ERMA neont a Teréz körúton.
- Egy óriási vasrugó, amelyet egy kéz (amelyen két karóra van – gyengéd célzás) összenyomva tart, majd egyszer csak elengedik. „Budapest energiája az elengedett rugó energiája”. (Képzeletbeli idézet)
Budapest sokféleségének bemutatására törekszik a Budapest Nagyregény projekt is, melyet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából indítottak útnak: 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként 2023 novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.
Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára: 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként 2023 novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.
Török András a legnagyobb budapesti közhelyeknek azokat a kijelentéseket tartja, melyek szerint Budapest a legszebb fekvésű város a világon, itt élnek a legszebb nők, és a férfiak többsége télen eljár a Széchenyi fürdő melegvizes medencéjébe sakkozni.
Ha a várost személyként kellene leírnia, akkor
barátságos, nyitott, technikai újdonságokat magáévá tevő, érett, de könnyen lelkesedő, fiatalos, egészséges nyugdíjasnak mutatná, aki belülről fele annyinak érzi magát, mint ami a papírjaiban van.
Mit jelent budapestinek lenni?
Török András válaszaiból az is kiderült, hogy szerinte budapestinek lenni azért érdemes, mert a VIII. kerületi Tavaszmező és Koszorú utca sarkán lévő Pléhkrisztus mellett olajosflakonban tartott művirágok mellől sosem fogy ki a friss virág. De nagyon fontos apróság számára a városmajori Jézus szíve templom harangtornyának légies, kecses kubusokból összeállított szerkezete, melyet a korabeli egyházi sajtó annak idején ellenségesen „Istengarázsnak” csúfolt. Vagy a Gellérthegy növényzete Pest felől tavasztól őszig: egy függőlegesen kiterített park, de ugyanígy jelentős részlet számára a Pozsonyi út elején lévő söröző kirakatában működő Kirakatújság, amelyet még Bächer Iván, a 2013-ban elhunyt hírlapíró-zongorista alapított vagy a pestszentlőrinci kétszintes Zila kávéház, amely valaha Szemere Miklós lövőházának épült, és ma is egy latin mondás virít a homlokzatán: Caput gloriae virtus, azaz legfőbb dicsőség a vitézség.
Ezekről egyébként egy hosszú, 33 pontból álló lista a Budapest könyv új kiadásában, melyről a Margó Irodalmi Fesztiválon is szó esik majd a hétvégén a készülő Budapest Nagyregény projekt különleges kultúrtörténeti ebédjén és a hozzá tartozó beszélgetésen.
Helyszín: Margitsziget, Kristály udvara
Időpont: 2023. május 13. szombat, 10:00-15:00
10:00-12:00: Budapest Nagyregény – hozzávalók
Hogyan írja a benne élők vagy rajta átutazók története a városét?
Beszélgetés Tasnádi Istvánnal, a Nagyregény vezető dramaturgjával és Török Andrással, a Budapest könyv szerzőjével.
11:00-13:30: Terítéken a város
Bográcsozós látványfőzés Cserna-Szabó Andrással, Mautner Zsófiával és Saly Noémivel.
Ha főzni nem is, enni mindannyian szeretünk. Sokszor nem is sejtjük, hogy étkezési szokásaink szertartásai milyen kultúrtörténeti kódokat rejtenek. A közös főzéssel egybekötött beszélgetés során Budapest három jellegzetes fogásából, ízvilágából kiindulva ismerkedünk a város életével, hangulataival.
12:30-13:00: Budapest tálalva
Látványfőzés. Ráadásul felszolgáljuk az elkészült ételeket! Zenés program bárzongoristákkal és színészi improvizációkkal a Magyar Bárzongoristák Egyesületével. Katona László és Scherer Péter a főúr szerepében hozzák játékba a közönséget.
10:30-15:00: Asztali beszélgetések
A Nagyregény alkotói folyamatát civilkutatással készítettük elő. A történeteiket megosztók közül kiválasztott vendégeink mesélnek kerületükről, közösségükről és arról, mit jelent nekik Budapest. A fellépőkkel a civilkutatást vezető Szabó Dominika beszélget.
Helytörténeti gyűjtésekből kiválasztott érdekességeket olvasunk fel, és bárzongoristák játékát élvezhetjük két beszélgetés között.
Részletek az eseményről ITT.
Fotó: Oláh Gábor
