Démonok helyett saját emberségünk ered a nyomunkba a rémálmok sikátorában

Démonok helyett saját emberségünk ered a nyomunkba a rémálmok sikátorában

„Stan a szerző”, olvasható William Lindsay Gresham 1959-ben kelt levelében, és egyben a regény első magyar kiadásának előszavában a vallomás, amely a Rémálmok sikátorát a személyes indíttatású írások sorába emeli. Az önző, gátlástalan és törtető főhős, Stan Carlisle mélyrepülése felér egy szabadeséssel a fóbiák és függőségek mélységeibe. De mit is várunk egy olyan embertől (vagy szörnytől?), aki tudja, hiszi, sőt, vallja, hogy az emberi természet kulcsa a félelem? Nem csoda, hogy a lélek sötét oldalán otthonosan mozgó filmest, Guillermo del Torót is megihlette. A legújabb filmadaptációt négy Oscar-díjra, köztük a legjobb filmre jelölték.

Bányász Attila | 2022. március 21. |
WILLIAM LINDSAY GRESHAM
Rémálmok sikátora
Ford.: Bartók Imre, Athenaeum, 2022, 372 oldal
-

Tartozom egy vallomással: nem szeretem sem a cirkuszt, sem a vurstlit. Ez persze az én szegénységi bizonyítványom, semmiképpen sem e nagy múltú előadóművészet kritikája. És csak azért éreztem szükségét megemlíteni, mert, bár a Rémálmok sikátora jó mélyen megmeríti olvasóit és nézőit a vándormutatványosok világában, minden ellenérzés nélkül ragadott magával engem is. Ezt papíralapon William Lindsay Gresham ma is frissnek ható, noiros prózájának tudható be Bartók Imre fordításában, mozgóképen pedig a közel hasonlóan interpretált, mégis eltérő atmoszférájú adaptációknak. Különösen megkapó Gresham regényének szerkezete, amely a népszerű jóskártya, a tarot lapjai köré építkezik.

A cirkusz egy külön világ, kiváltképp igaz volt ez az 1940-es években. A vándorelőadók egyszerre képviselték a szórakoztatást, a misztikumot és a szabadságot. És persze a menekülőutat a törvény elől vagy az átlagos életből. Kinek-kinek érdemei szerint. Belülről azonban korántsem volt olyan egzotikus; kemény munka, sok gyakorlás és mindenekelőtt kreativitás vezetett a nézők kegyeihez. Utóbbiban nem szenved hiányt a becsvágyó és céltudatos Stan Carlisle sem, aki csupán ugródeszkának tekinti a manézst. És lépcsőnek mások vállait. Sármjával leveszi a lábáról a nőket, érdekei szerint csavarva őket az ujjai köré. Amikor nagyszabású mentalista showja elé akadályokat gördít az élet, könyörtelenül gázol át mindenkin: szíveket tör és embert is öl, ha kell.

-

Jó napot kívánok! A fényt keresem a sikátor végén! (Bradley Cooper) Fotó: Fox Searchlight Pictures

A mentalisták rendhagyó emberismerete valamilyen gyermekkori traumában gyökeredzik: korán meg kell tanulniuk, hogy mindig egy lépéssel mások előtt járjanak. A bennük megnyíló ürességet pedig képtelenek kitölteni. Ezt az örökké éhes szörnyet újra és újra etetni kell.

Stan átkel a határon, amely a mentalizmust elválasztja a spiritualizmustól.

Amíg a mentalizmus a szórakoztatásról szól, addig a szellemidézés a megtévesztésről. Ez akkor is igaz, ha az áldozatok saját magukat verik át. Stan azt mondja, reményt ad (el). A hazugság azonban nem remény. Stan annyira meggyőző tud lenni, hogy saját maszlagját még maga is beveszi. Közben eljátszik mások érzelmeivel. Kihasználja a fájdalmaikat. Elárulja a bizalmukat. Ahogy a vehemens iparmágnás, Ezra Grindle a szemére veti: „Adjon nekem valami mást, mint a bűntudat”. Stannek e végső nagy trükkhöz fausti alkut kell kötnie.

Gresham 1946-os regényére egyből lecsapott Hollywood. Egy év múlva Tyrone Power főszereplésével már mozikba is került A sarlatán, amely elsősorban kiváló színészi alakításai miatt emlékezetes. Power csúcsformáját nyújtja Carlisle pokoljárásában, nem véletlenül lett a filmjei közül pont ez a színész kedvence. A 20th Century Fox filmstúdió azonban nem osztotta a lelkesedését, pedig még a befejezést is megváltoztatták, hogy elkerüljék a regény lehangoló lezárását. Közel 75 évet kellett várni az újrázáshoz. Bár Guillermo del Toro filmje nem remake, csupán a regényt veszi alapul, Gresham történetének mégis közel ugyanazon aspektusait emeli ki, és messze elkerüli Carlisle önjelölt vallási vezetővé avanzsálását. Tény, hogy utóbbi témáról Paul Thomas Anderson a The Master című filmjével már mindent elmondott.

-

Coleen Gray (Molly) és Tyrone Power (Stan) életük alakítását nyújtják A sarlatánban Fotó: 20th Century Fox

Del Toro egy rádióműsorban számolt be filmadaptációja személyes indíttatásáról: amikor az édesapját 1998-ban Mexikóban elrabolták, a családjára rászálltak a regénybeli Carlisle-hoz hasonló, szélhámos médiumok. Éppen ezért nincs is semmi meglepő abban, hogy a rendező értelmezésében

a Rémálmok sikátorának minden szereplője romlott.

Még a látszólag galamblelkű hősnő, Molly figurája is, akit az amerikai „tetovált lány”, Rooney Mara alakításában láthatunk. A mutatványosok közül mindenki tisztában van ugyanis a cirkusz szörnyshowjának mibenlétével. Ebből kiindulva a valódi szörnyek nem a rácsok mögött vannak – ők üzemeltetik a vurstlit.

A szerző Gresham részt vett a spanyol polgárháborúban, ott hallotta először a történetet az iszákos és lezüllött mutatványosról, aki pár korty italért hajlandó volt csirkék és csúszómászók fejét leharapni a műsorban. E visszataszító jelenetből nőtte ki magát a Rémálmok sikátora, és került keretként is a regénybe.

Ahogy Carlisle mind magasabbra emelkedik a társadalmi ranglétrán, erkölcsileg úgy süllyed egyre mélyebbre.

Sorsa kizárólag a bukás lehet, viharos előmenete elé azonban csak saját maga gördíthet akadályt. Vagy a tükörképe. Akit Dr. Lilith Ritternek hívnak.

-

Ki vagy, doki? (Cate Blanchett és Bradley Cooper) Fotó: Fox Searchlight Pictures

E hamisítatlanul noir történetnek a femme fatale karaktere egy pszichiáter, akiben megtestesül a saját démonjaival hadilábon álló szerző pszichoanalízis iránti ellenszenve. Dr. Ritter figurája tulajdonképpen Carlisle, szoknyában. A szerepre tökéletes választásnak bizonyult a kortalan Cate Blanchett, aki szinte ragyog del Toro filmjében. Ugyanez nem mondható el a főhőst alakító Bradley Cooperről, aki csupán külsőségeiben képes megidézni a sármőr Stan Carlisle-t. Pedig a Rémálmok sikátora alapvetően az ő filmje kellene, hogy legyen. A partnerét játszó Rooney Mara szintén távoli és halovány.

A film pazar szereplőgárdája inkább mellékszerepekben remekel: Blanchett mellett Richard Jenkins az indulatos Ezraként, Toni Collette ledér jósként, és David Strathairn a szebb napokat látott, alkoholista Pete-ként említésre méltó. A Rémálmok sikátora fantasztikus korrajzot fest föl az 1940-es évekről; a látvány és a kosztümök kategóriájában a film Oscar-jelölései teljesen megérdemeltek. Del Toro meglehetősen késve, inkább a film második felében építi föl a feszültséget – a drámaibb jeleneteket megfűszerezve a rá jellemző testhorrorral – , addig pedig a Martin Scorsese Viharszigetét megidéző miliővel operál.

A film legjobb pillanatai a visszapillantások a múltba – szintén a rendező zsenijét dicsérik –, amelyek újabb csavart és további mélységet adnak főhősének.

Stan visszatérő álma – egyben a történet fő motívuma –, hogy menekül valami elől egy sötét sikátorban. A legborzalmasabb déjá vu, amikor a regény egy pontján – az adaptációkból ez kimaradt – a rémálom valósággá válik. A férfi halálos rettegésében agyonveri az üldözőjét. „Akár újra megölhetem. És aztán még egyszer. Minden alkalommal, ha utánam ered, megölöm. Az enyém. Az én személyes hullám.” Tette előrevetíti a tragédiáját: lehet, hogy Stan a démonjai elől menekül, de a saját embersége ered a nyomába. Ahogy az iszákos Pete alkoholgőzös bölcsességgel megjegyzi: Isten elől nem futhatsz el!

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

...
Nagy

Miért nincs magyar horrorirodalom?

Írásban kérdeztük a Légszomj című magyar horrorantológia szerkesztőjét, vajon miért nincs még magyar horrorirodalom, és mit lát, miből épülnek éppen az alapjai.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

A páciens című sorozathoz kapcsolódva most öt olyan könyvet mutatunk, amelyekben a pszichológus szemszögén keresztül beleshetünk a terápia zárt ajtaja mögé, és amelyekből kiderül, hogy a szakember is ugyanolyan esendő, mint a páciens.  

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány