Február 13-án megjelent Az ártatlanság múzeuma a Netflixen, amely Orhan Pamuk Nobel-díjas török író azonos című regényéből készült. Az író, akinek pár éve ünnepeltük 70. születésnapját és 2017-ben járt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, hosszú pereskedés és huzavona árán tudta elérni, hogy méltó módon dolgozzák fel több mint 60 nyelvre lefordított klasszikusát.
Az ártatlanság múzeuma eredetileg 2008-ban jelent meg, és hamar nagy olvasótáborra talált, ugyanis két évvel korábban ítélték oda Pamuk számára az irodalmi Nobel-díjat. Magyarul 2010-ben jelent meg.
A történet Kemal, egy gazdag isztambuli család fiatal fiújának és Füsun titkos szerelmét dolgozza fel, ami során a fiú megszállottan gyűjti azokat a tárgyakat, amik a lánnyal való kapcsolatára emlékeztetik. Miközben a Pamuktól megszokott városi és történelmi távlat is megjelenik a regényben, az 1970-es évek változó, modernséget kereső Isztambulja jelenik meg a háttérben.
A most megjelent feldolgozás teljes egészében követi az eredeti regény cselekményét, kilenc epizódon keresztül mutatja be Kemal és Füsun szerelmét. Korábban több kritika érte az írót, hogy a kötet csak a férfi szempontját mutatja be, így Pamuk a sorozat készítése közben direkt kérte, hogy női rendező (Zeynep Günay) vegye kézbe az adaptációt.
A produkció teljes egészében török stábbal készült, sőt az író minden részében végigkövette a folyamatot. Még színészként is feltűnik egy-egy jelenetben.
Hosszú, perekkel teli út vezetett ide
Az adaptáció viszont nem mindig ment ilyen egyszerűen, ugyanis már korábban készült egy forgatókönyv a regény megfilmesítésére, de az író annyira elégedetlen volt vele, hogy egy peren keresztül visszaszerzete a jogokat. Még 2019-ben keresett meg egy általa meg nem nevezett hollywoodi produkciós céget, hogy készítsék el a sorozatot, de a cég olyan drasztikus változtatásokat akart bevezetni a történetbe, mint például, hogy Füsun essen teherbe Kemaltól, hogy elállt a projekttől.
Ezt követően két és fél évébe telt, illetve rengeteg pénzbe, hogy megsemmisítse az adaptáció szerződését.
Második alkalommal már egy török céget (Ay Yapim) keresett fel. Tanulva előző hibájából, nem írt alá szerződést és nem fogadott el előleget, mielőtt véglegesítették volna a forgatókönyvet. Pamuk tudta, hogy egy dobása van, mert a sorozatnak nem lesz második évada, kilenc részben az egész történet megjelenik:
Miután elkészült a forgatókönyv és mindenki meggyőződött, hogy ha eltérnek tőle, akkor vagy akasztófán vagy Szibériában kötnek ki, végre megnyugodtan”
– mondta a szerző a projekt kapcsán.
Az adaptáció érdekessége, hogy Pamuk saját múzeumában forgattak bizonyos jeleneteket, ugyanis a címben szereplő intézményt valójában is felépítette a szerző, így bárki meglátogathatja, ha Isztambulban jár.
Fotó: Youtube, orhanpamuk.net
