A dokumentumfilm a Kaláka négy tagját követi, akik útnak indul a kolumbiai Cartagenába, hogy életükben először énekeljék el Kányádi Sándor Románc című, a városhoz írt szerelmes versét.

Ahol született

Voltaképpen ez az utazás adta a film ötletét, hiszen Kányádi azt mondta egyszer a költeményről zenekar tagjainak, hogy „Jó lenne, ha visszavinnétek dalban oda, ahol született”.

A Kaláka ‒ a Kárpátoktól a Karib-tengerig jeleneteiben összesen 30 megzenésített vers hangzik el. Pigniczky Réka rendező szerint

a film egy külső és belső lelki utazást mesél el.

Dalokba foglalt összetartozás

Az 1996 óta változatlan felállásban együtt játszik az együttes. Ám Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs mellett megszólal a filmben a Kaláka történetében szintén fontos szerepet betöltő Huzella Péter, Major Gábor és Mikó István is.

Az 55 éve muzsikáló Kaláka mindenütt ugyanazt jelenti a magyaroknak, bárhol is éljenek a világban:

nyelvi és kulturális közösséget, összetartozást a verseken és a dalokon keresztül.

Ezt húzza alá az is, amit a filmben Lackfi János mond: „A Kaláka visszafele megy abba az időbe, amikor a zene és a vers még egyáltalán nem vált külön egymástól”.

Összeillenek

„A film technikai és zenei csúcspontjai közé tartoznak aztán azok a jelenetek, amikor egy-egy Kaláka-szám úgy hangzik el, hogy különböző darabokból illesztették össze a vágószobában: azaz egy-egy sora, részlete a különböző évtizedekből származó felvételekből való” – írtuk a filmről szóló kritikánkban.

A Kaláka ‒ a Kárpátoktól a Karib-tengerig Budapesten, a Puskin Moziban az országos bemutató előtti vetítéseken is látható, de szerepelt a 2024-es Magyar Mozgókép Fesztivál programjában, majd a Balaton körüli kertmozikban is vetítették. Szeptember 26-ától pedig országszerte megtekinthető.

Forrás: MTI

Nyitókép: 56films/Pigniczky Réka