A kelták hite szerint október 31-ének éjjelén visszatérnek sírjukból a holtak. Azzal a szándékkal teszik ezt, hogy az élőkbe költözzenek. A kelták viszont természetesen nem szerették volna, hogy a kísértetek kéretlen albérlőként foglalják el az arcukat, a végtagjaikat és a mindennapjaikat, ezért ijesztő maskarákat öltöttek. Ha jól sikerült az álruha, azt hitték a szellemek, hogy a ravasz szántóvető, kerámiakészítő vagy katona egy közülük,
így az agyafúrt keltáknak sikerült a testükből való kilakoltatást megúszniuk.
A Mindenszentek előestéjén tartott Halloween-hagyományt elszegényedett ír földművesek vitték magukkal az Újvilágba, a 19. század közepén. A kelta halálkultusz samhain nevű ünnepéhez addigra hozzátapadtak az ókori mediterráneumból származó elemeken túl egyes ír népszokások, valamint nyugat-európai, illetve észak-amerikai ijesztgetős-vidám rítusok. Olyanok, mint a töklámpás faragás, a jelmezes kéregetés vagy a hátrakötött kézzel való almahalászat is. Mire tehát a kelta szellemek átszelték az óceánt, nézhettek egy nagyot, hogy mi történt odaát.
Szóval a beöltözős bulik elképesztő régiek, és bármilyen fura, de a folklórban gyökerezik a „Csokit vagy csalunk!” is. A kelták ugyanis egy-két jó falattal szerették volna a szellemek dolgát megkönnyíteni ‒ persze csak azután, hogy sikerült őket a maskarába bújással a palánkon átejteni. Ahol ugyanis nem kaptak eledelt, ott átkokat szórtak tucatszám a kísértetek. (Ez lenne ugyebár a „csalás”.) És ha arra vonatkozó megfejtéseink nincsenek is, mit mondtak a druidák tinédzser korú gyerekei „Trick or treat!” helyett,
mutatunk nektek autentikus halloweeni könyveket.
Elvégre a világirodalom Halloween-referenciáinak vége-hossza nincs. Bret Easton Ellis például remekül kapta el október utolsó éjjelének egyszerre vicces és vérfagyasztó jellegét, amikor Holdparkban arról írt, hogy valaki Patrick Batemannek, vagyis az Amerikai psycho főhősének öltözik október utolsó éjjelén. A Halloween a Harry Potter-univerzumban is többször visszatér, José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklus-sorozatának első részében pedig Halloweenkor nyílik meg az egyetlen fennmaradt kapu, ami összeköti Rocavarancolia királyságát az emberek világával, de mondjuk Szécsi Noémi Mandragóra utca 7. című gyerekkönyvében is olvasunk Mindenszenteket megelőző beöltözős partiról.
Olvass bele José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklus sorozatának első részébe!
Tovább olvasok
Ha már beöltözés, a legjobb talán, ha Bateman után Batman következik. A Tim Sale által rajzolt, és Jeph Loeb írt Hosszú Halloween című izgalmas detektívtörténet eredetileg 1996-ban jelent meg. A Denevérember bűnüldöző pályafutásának a kezdetén játszódik a sztori, és az Ünnep nevű sorozatgyilkos történetét meséli el, aki egy teljes éven át mindig a soron következő ünnepnapon csap le az áldozataira. Batmannek nemcsak az Ünnepet kell megtalálnia, hanem olyan ellenfelekkel is farkasszemet kell néznie, mint a Macskanő vagy Joker. „S itt ismerjük meg Dent arcának és pszichéjének eltorzulását, vagyis Kétarcúvá válását is. Grandiózus, noir-hangulatú képregény, Tim Sale gyönyörűen stilizált képi világával, ami még úgy is a modern Batman-mítosz egyik ékköve” – írtuk róla itt. Amúgy a Hosszú Halloweenből inspirálódott a Christopher Nolan-féle trilógia ‒ különösen A sötét lovag ‒, sőt, a 2022-ben bemutatott,
Matt Reeves rendezte nagyjátékfilmnek is az elsőszámú ihletője volt a képregény.
Halloweenkor a halálból visszatértektől ildomos tartani, James O'Barr kultikus képregénye pedig a menyasszonyával együtt meggyilkolt Eric Draven történetét meséli el, akit egy holló (valójában varjú, de az talán kevésbé misztikus) éleszt fel, hogy bosszút állhasson a gyilkosaikon. A holló tehát alighanem a legtökéletesebb halloweeni olvasnivaló, hiszen akkor is a legsötétebb képregények között lenne a helye, ha sem az előzményeit, sem pedig a filmadaptáció forgatásán történteket nem ismerné valaki. Ezek ugyanis, ha lehet, még félelmetesebbé teszik a sztorit.
O'Barr terápiaként fogott A holló megrajzolásához, ugyanis nem sokkal az esküvőjük előtt egy ittas sofőr gázolta halálra a menyasszonyát. Az 1994-es filmadaptáció forgatása során pedig, egy baleset következtében a főszereplő Brandon Lee kapott halálos lövést. Ezek után már szinte tényleg alig hihető, hogy O'Barr művének első füzetét 1989-ben
egy Caliber Comics nevű kiadó jelentette meg.
2011-ben kijött aztán egy bővített kiadás, ami harminc, korábban nem ismert oldallal gazdagabb, tartalmazza továbbá a szerző előszavát. Magyarul szeptember végén jelent meg, ezért a „feljövök érte a síri világból”-sorral is összeolvasható a hazai premier.
A Roboz Gábor szerkesztésében, a Gabo gondozásában a könyvesboltokba került, Az Usher-ház vége című antológiának is egy premierhez van köze. A Netflixen pár hete bemutatott, Az Usher-ház bukása című sorozat alapjául szolgáló Poe-novella mellett a könyvben a Hitchcock Madarakját, Cronenberg A légy című klasszikusát ihlető, vagy a Stuart Gordon és Brian Yuzna nevéhez köthető kultikus Re-Animator-filmek alapjául szolgáló Lovecraft-kispróza is helyet kapott.
Apropó, antológiák. Mivel a Halloween nem független a fény elfogyásától és a holdsarló elvékonyodásától sem (az ünnepkört meghatározó narancssárga és fekete az aratás, illetve a halál színei), magától értetődően kínálja magát az az ugyancsak a Gabo gondozásában megjelent horrorantológia, aminek nemes egyszerűséggel Sötétség a címe. A címlap egy kiadatlan Iron Maiden-borítóra hajaz, és olyan szerzők riogatnak a kötet lapjain, mint Stephen King, George R. R. Martin, Neil Gaiman, Clive Barker vagy éppen Joyce Carrol Oates. A sci-fi-, a fantasy- és horror-novellairodalom talán legismertebb szerkesztője állította össze a kötetet, ami kétségkívül ínyenceknek való.
Na igen, Neil Gaimannél ‒ akinek a dolgozószobája minden bizonnyal mondakörök kereszteződése fölött található ‒ talán minden hó utolsó napja Halloween, úgyhogy nemigen lehet mellélőni egyik könyvével sem. A Coraline elsősorban az ajtónyitás motívuma miatt passzol leginkább ide. Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van a történet szerint. Utóbbiak közül tizenhárom nyílik és csukható, a tizennegyedik viszont zárva van. Egészen addig, amíg egy nap Coraline kíváncsian ki nem nyitja. Az ajtó mögött egy másik, a sajátjukra kísértetiesen hasonlító ház mására lel. Csakhogy ez a másik ház mégis másmilyen… A Coraline-ból Henry Selick rendezett animációs filmet.
Az Újságoslányok című hatkötetes képregényt Brian K. Vaughan írta és Cliff Chiang rajzolta. A történet 1988-ban indul: négy tizenkét éves újságkihordó lány Halloween másnapján egymással szemben álló időutazók közé keveredik. Hogy kik és mik ezek a csoportok, az talán kevésbé foglalkoztatja a rajzolót, a kisemberek, a lányok személyisége, tettei, döntései viszont annál inkább érdekesek neki. Ahhoz ugyanis, hogy a lányok megússzák ezt a szürreális kalandot, a különbözőségeik ellenére össze kell fogniuk, miközben a jelen, a múlt és a jövő között utaznak. Sőt, saját maguk különböző verzióival is találkoznak.
Megékezett az Újságoslányokból készül sorozat előzetese. A Paper Girls című képregényadaptáció újságkihordó hősei különös időzavarba kerülnek 1988-ban, egy halloweeni este után.
Tovább olvasok
Természetesen Agatha Christie-nek is van egy október 31-én induló sztorija, és az Újságoslányok hőseinél mindössze egy évvel idősebb ennek a kriminek az áldozata. A Halloween és Halál a második világháború után játszódik egy brit kisvárosban, ahol Halloweenkor bulit szerveznek a helyi fiatalok. Mrs. Ariadne Oliver éppen itt vendégeskedik, és találkozik a tizenhárom éves Joyce Reynolds nevű lánnyal, aki arról számol be neki, hogy egy gyilkosság szemtanúja volt. Mrs. Oliver hiszi is ezt meg nem is, egészen addig, amíg holtan nem találják a kislányt. Valaki belefojtotta a vödörbe, amiből hátrakötött kézzel kellett kihalászni az almákat a Halloweenkor megszokott vetélkedőn. Az író végül barátját, Hercule Poirot-t kéri meg, hogy segítsen a gyilkos nyomára akadni. A történetből Kenneth Branagh forgatott filmet, amelynek a cselekményét Angliából Velencébe tette át, és amit szeptemberben mutattak be a magyar mozik.
Míg Poirot egy szeánszon vesz részt az emlegetett filmváltozat szerint, amit egy szellemjárta palazzóban tartanak, a Mexikói rémtörténet főhőse pedig egy öreg ház titkait próbálja felderíteni Mexikóban. Noemí Taboada Magaslakba utazik, miután nyugtalanító levelet kap az unokatestvérétől, aki mérgezésről, szellemekről, továbbá egy titokzatos végzetről ír. Az ifjú hölgyet nem fogadják szívesen, ám Noemí nem adja fel, és megpróbál segíteni a csapdába esett rokonán. A küldetés azonban nem várt nehézségekkel jár: miközben egyre mélyebbre ás az erőszakkal és őrülettel teli múltban, látomások kezdik gyötörni. A napról napra szürreálisabbá váló helyzetben egyetlen szövetségese a család legfiatalabb tagja lesz.
Úgy gondoltuk, tartson sötéttől sötétig a halloweeni összeállítás, aminek az utolsó eleme A sötétség szavai. Az amerikai Valancourt kiadó vezetői pár éve elhatározták: megmutatják az angolul olvasó közönségnek, hogy a horror határtalan. Első kortárs nemzetközi horrorantológiájukban jelent meg angolul Veres Attila Méltósággal viselt című novellája is, aminek sikere nyomán az Agave nemrég idehaza is kiadta a kötetet, ami tavasszal nálunk a hét könyve volt. Akkor azt írtuk róla, hogy „A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról erős és jól megírt történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien.”
