A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő. Nem is gondolták, hogy ennyit kivágnak
Podcast promóció

A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő. Nem is gondolták, hogy ennyit kivágnak

Kizöldült minden, ami hatással van szinte mindenkire, nemcsak a természetre, hanem az emberekre is. Ez így volt a régmúltban is. Az ókori népek körében is kiemelt jelentőségűek voltak a növények, a fák, egyes örökzöldek is. Sokan Egyiptomot tekintik a kertkultúra őshazájának, ahol a természetes erdők hiánya miatt szent ligeteket hoztak létre. A kertészek olyan nagy becsben voltak tartva, hogy még a nevüket is felvésték, mint valamiféle reklám, úgy adták vették a neveket egymás közt. Tudunk olyan feliratról, ami szerint közel egy hektáros kertet építettek, amiben komplett vízmedence, lugas, szőlőültetvény is volt. Mezopotámia területén a függőkertek voltak az emberek gyengéi, meg az erdők, ami abból a szempontból érthető is, hogy olyan ritka volt a fa a területen, mint a fehér holló. Már a Gilgames-eposz is odáig meg vissza volt az ápolt erdőkért. A perzsák is építettek maguknak parkokat, amelyek némelyike olyan hatalmas volt, hogy nemcsak vadászatokat tartottak bennük, hanem egész hadseregnek szemlét is. A faültetés olyan nemes hagyománynak számított, hogy még a nemesek, az uralkodó család tagjai is személyesen kivették a részüket benne. Ezzel szemben az ókori indiaiak olyannyira tisztelték a fákat, hogy nemes fémekből és drágakövekből készítettek csodálatos ötvösművészettel 10 m magas fát.

Promóció | 2021. augusztus 24. |

Szemiramisz függőkertje Babilonban

-

Európában is különös tisztelet övezett bizonyos növényeket, és a fákkal is ez volt a helyzet. Ahogy ma az emberek karácsonyfát állítanak, úgy az európai népek örökzöld faágakat aggattak ki otthonaik ajtajára és ablakaira, sokan ugyanis úgy tartották, hogy azok elűzik a boszorkányokat, a szellemeket, a gonosz lelkeket és távol tartják a betegségeket. Télen, a téli napforduló idején nagy tüzeket gyújtottak, hogy megünnepeljék a fény diadalát, az élet megújulását. Több nép is abban hitben volt, hogy a nap valójában egy isten, a tél pedig akkor jön el, amikor ez az isten beteg és gyenge lesz. Az örökzöldek így a növények és a fák virágzására pedig a napisten megerősödésére, a nyárra emlékeztette az embereket. A római világban a Saturnalia a vidámság és az ajándékozás napja volt, míg a kelta druidák a házakra és az imahelyekre kiaggatott örökzöld növényekben az örökkévalóság szimbólumát látták. Az örökzöld növények a viking társadalom hitvilágában is fontos szerepet játszottak: a skandinávok úgy gondolták, hogy az örökzöldek a napisten, Balder különleges növénye.

Kelta szent fa druidákkal

A kereszténység megjelenése átírta a világtörténelmet többszörösen is. Az új vallás viszont mégsem volt annyira új, mert egy sor régi hagyományt, szokást is beolvasztott valamilyen mértékben. Elég, ha arra gondolunk, hogy az ókori Mithrasz kultusz, ami a napisten születésnapja volt, és december 25-én ünnepelték, lett Jézus születésnapja. A korábbi népek növényekkel kapcsolatos egyfajta tisztelete is megmaradt, átalakult, és olyan hagyomány lett belőle, mint pl. a karácsonyfa. Az, hogy ki találta fel a „karácsonyfát” nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy többen is magukénak vallják. Az egyik legenda szerint a vallásalapító Luther Márton 1536-ban egy hideg téli estén hazafelé sétálva arra lett figyelmes, hogy a csillagok milyen csodásan ragyognak keresztül a fenyőerdő ágain, és ezen elcsodálkozva haza is vitt egy fát vagy néhány gallyat, hogy családját megörvendeztesse. Semmi hír nincs a történet igazságával kapcsolatban, de mindenesetre annyi bizonyos, hogy a 16. században kezdődött a karácsonyfaállítás kultusza.

Karácsonyfa az újkorban

-

A karácsonyfát eleinte almával, szenteletlen ostyával díszítették, de idővel újabb díszek is megjelentek, csak a kreativitás szabott határt annak, hogy miből, milyen dísz készüljön. A módosabb polgárok és a nemesek körében kezdett el terjedni leginkább az új hagyomány, amiből a szegények vagy kimaradtak, vagy meg kellett elégedniük a szegények számára felállított városi karácsonyfákkal. Angliába német földről jutott el a karácsonyfa szokása az 1840-es években, amiben nagy szerepe volt Viktória királynőnek, akinek a nevéhez kötik a hagyomány széles körben való elterjedését. Amerikába is a németek, jelen eseten az amerikai függetlenségi háborúban az angolok oldalán zsoldosként harcoló Hesseinek jóvoltából kezdett el terjedni a szokás. A Fehér Ház karácsonyfa-állítását a 14. elnök, Franklin Pierce kezdeményezte, de 1901-ben Theodor Roosevelt környezetvédelmi okokból száműzte a vágott fát az elnöki rezidenciából. A karácsonyfaégők első példányai is Amerikában kerültek forgalomba, méghozzá a híres felfedező Edison egyik segédje, Edward Johnson jóvoltából.

Magyarországra a karácsonyfa a 19. század első felében jelent meg, és az osztrák–német rokonsággal rendelkező arisztokrata szalonokban lehetett találkozni vele. Egyesek szerint Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor felesége „hozta be” az országba 1819-ben, mások szerint, hogy a hazai óvodahálózat alapítója, Brunszvik Teréz grófnő állította az első karácsonyfát az 1820-as években. A 19. század második felében a nagyvárosokban, és vidéken is egyre több hívet hódított meg magának az új szokás, ami a 20. század elejére meghódította az egész országot.

Karácsonyfa a 19. században

-

Napjainkra viszont már ott járunk, hogy minden egyes növény, minden egyes fa számít. Bármilyen szép is egy fenyőfa, a mai világunkban már gondolni kell a fenntartható környezetre, mert különben lassan nem lesz mit védeni. Ha már karácsonyfa kell, akkor inkább legyen egy igazi hangulatos műfenyő. Műfenyővel meg lehet védeni az igazikat, és jövőre se kell fát nézni újat, mindössze csak fel kell díszíteni. Ha mindenképpen szeretné valaki védeni a természetet, akkor itt a megoldás: https://karacsonyfavilag.hu/.

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe.