A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő. Nem is gondolták, hogy ennyit kivágnak
Podcast promóció

A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő. Nem is gondolták, hogy ennyit kivágnak

Kizöldült minden, ami hatással van szinte mindenkire, nemcsak a természetre, hanem az emberekre is. Ez így volt a régmúltban is. Az ókori népek körében is kiemelt jelentőségűek voltak a növények, a fák, egyes örökzöldek is. Sokan Egyiptomot tekintik a kertkultúra őshazájának, ahol a természetes erdők hiánya miatt szent ligeteket hoztak létre. A kertészek olyan nagy becsben voltak tartva, hogy még a nevüket is felvésték, mint valamiféle reklám, úgy adták vették a neveket egymás közt. Tudunk olyan feliratról, ami szerint közel egy hektáros kertet építettek, amiben komplett vízmedence, lugas, szőlőültetvény is volt. Mezopotámia területén a függőkertek voltak az emberek gyengéi, meg az erdők, ami abból a szempontból érthető is, hogy olyan ritka volt a fa a területen, mint a fehér holló. Már a Gilgames-eposz is odáig meg vissza volt az ápolt erdőkért. A perzsák is építettek maguknak parkokat, amelyek némelyike olyan hatalmas volt, hogy nemcsak vadászatokat tartottak bennük, hanem egész hadseregnek szemlét is. A faültetés olyan nemes hagyománynak számított, hogy még a nemesek, az uralkodó család tagjai is személyesen kivették a részüket benne. Ezzel szemben az ókori indiaiak olyannyira tisztelték a fákat, hogy nemes fémekből és drágakövekből készítettek csodálatos ötvösművészettel 10 m magas fát.

Promóció | 2021. augusztus 24. |

Szemiramisz függőkertje Babilonban

-

Európában is különös tisztelet övezett bizonyos növényeket, és a fákkal is ez volt a helyzet. Ahogy ma az emberek karácsonyfát állítanak, úgy az európai népek örökzöld faágakat aggattak ki otthonaik ajtajára és ablakaira, sokan ugyanis úgy tartották, hogy azok elűzik a boszorkányokat, a szellemeket, a gonosz lelkeket és távol tartják a betegségeket. Télen, a téli napforduló idején nagy tüzeket gyújtottak, hogy megünnepeljék a fény diadalát, az élet megújulását. Több nép is abban hitben volt, hogy a nap valójában egy isten, a tél pedig akkor jön el, amikor ez az isten beteg és gyenge lesz. Az örökzöldek így a növények és a fák virágzására pedig a napisten megerősödésére, a nyárra emlékeztette az embereket. A római világban a Saturnalia a vidámság és az ajándékozás napja volt, míg a kelta druidák a házakra és az imahelyekre kiaggatott örökzöld növényekben az örökkévalóság szimbólumát látták. Az örökzöld növények a viking társadalom hitvilágában is fontos szerepet játszottak: a skandinávok úgy gondolták, hogy az örökzöldek a napisten, Balder különleges növénye.

Kelta szent fa druidákkal

A kereszténység megjelenése átírta a világtörténelmet többszörösen is. Az új vallás viszont mégsem volt annyira új, mert egy sor régi hagyományt, szokást is beolvasztott valamilyen mértékben. Elég, ha arra gondolunk, hogy az ókori Mithrasz kultusz, ami a napisten születésnapja volt, és december 25-én ünnepelték, lett Jézus születésnapja. A korábbi népek növényekkel kapcsolatos egyfajta tisztelete is megmaradt, átalakult, és olyan hagyomány lett belőle, mint pl. a karácsonyfa. Az, hogy ki találta fel a „karácsonyfát” nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy többen is magukénak vallják. Az egyik legenda szerint a vallásalapító Luther Márton 1536-ban egy hideg téli estén hazafelé sétálva arra lett figyelmes, hogy a csillagok milyen csodásan ragyognak keresztül a fenyőerdő ágain, és ezen elcsodálkozva haza is vitt egy fát vagy néhány gallyat, hogy családját megörvendeztesse. Semmi hír nincs a történet igazságával kapcsolatban, de mindenesetre annyi bizonyos, hogy a 16. században kezdődött a karácsonyfaállítás kultusza.

Karácsonyfa az újkorban

-

A karácsonyfát eleinte almával, szenteletlen ostyával díszítették, de idővel újabb díszek is megjelentek, csak a kreativitás szabott határt annak, hogy miből, milyen dísz készüljön. A módosabb polgárok és a nemesek körében kezdett el terjedni leginkább az új hagyomány, amiből a szegények vagy kimaradtak, vagy meg kellett elégedniük a szegények számára felállított városi karácsonyfákkal. Angliába német földről jutott el a karácsonyfa szokása az 1840-es években, amiben nagy szerepe volt Viktória királynőnek, akinek a nevéhez kötik a hagyomány széles körben való elterjedését. Amerikába is a németek, jelen eseten az amerikai függetlenségi háborúban az angolok oldalán zsoldosként harcoló Hesseinek jóvoltából kezdett el terjedni a szokás. A Fehér Ház karácsonyfa-állítását a 14. elnök, Franklin Pierce kezdeményezte, de 1901-ben Theodor Roosevelt környezetvédelmi okokból száműzte a vágott fát az elnöki rezidenciából. A karácsonyfaégők első példányai is Amerikában kerültek forgalomba, méghozzá a híres felfedező Edison egyik segédje, Edward Johnson jóvoltából.

Magyarországra a karácsonyfa a 19. század első felében jelent meg, és az osztrák–német rokonsággal rendelkező arisztokrata szalonokban lehetett találkozni vele. Egyesek szerint Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor felesége „hozta be” az országba 1819-ben, mások szerint, hogy a hazai óvodahálózat alapítója, Brunszvik Teréz grófnő állította az első karácsonyfát az 1820-as években. A 19. század második felében a nagyvárosokban, és vidéken is egyre több hívet hódított meg magának az új szokás, ami a 20. század elejére meghódította az egész országot.

Karácsonyfa a 19. században

-

Napjainkra viszont már ott járunk, hogy minden egyes növény, minden egyes fa számít. Bármilyen szép is egy fenyőfa, a mai világunkban már gondolni kell a fenntartható környezetre, mert különben lassan nem lesz mit védeni. Ha már karácsonyfa kell, akkor inkább legyen egy igazi hangulatos műfenyő. Műfenyővel meg lehet védeni az igazikat, és jövőre se kell fát nézni újat, mindössze csak fel kell díszíteni. Ha mindenképpen szeretné valaki védeni a természetet, akkor itt a megoldás: https://karacsonyfavilag.hu/.

Hírek
...
Hírek

Franciaország törvénnyel védené a könyvesboltokat az Amazonnal szemben

...
Nagy

Versterápia: „barát? / igen / de/ nem ér rá”

...
Szórakozás

Nézz körül Adele könyvespolcán!

...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

...
Hírek

Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira

...
Hírek

Egy brit könyves magazin nem ír a mega-bestsellerekről

...
Hírek

4 nap irodalom, 70 program, 7000 látogató az őszi Margón

...
Hírek

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

...
Hírek

Egyre kevesebb magyar olvas rendszeresen könyvet

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres