Versterápia: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!”

Versterápia: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. Mára Babits Mihály Balázsolás című versét ajánljuk, amellyel most az egész világ számára kérünk gyógyulást. 

Forgách Kinga | 2020. április 08. |

A múlt héten elindítottuk Versterápia nevű rovatunkat, amelyben olyan verseket osztunk meg veletek, amik kapaszkodót jelenthetnek ebben az időszakban. Mert bár a koronavírust nem lehet versekkel gyógyítani, a félelmeink megértésében, a szorongásunk kezelésében segíthet az irodalom.  Elsőként Reményik Sándor Egyszer talán majd mégis vége lesz című versét ajánlottuk nektek, amelyben az a vágy jelenik meg, hogy az élet a nehéz időszakok után vissza tud térni a rendes kerékvágásba. Utána Oravecz Imre játékos versét választottuk, amelyben az évszakok beköltöznek a szobába. Majd Szabó Magda Hinni című versét osztottuk meg veletek. A mai napra szánt sorok Babits Mihálytól származnak és most az egész világ nevében szólnak: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!”.

A Balázsolás című versben Babits a gyógyulásért könyörgött. A gégerákkal való küzdelme során írta, nem sokkal a műtétje előtt, amikor egyébként valóban kapott Balázs-áldást. Ezt a verset azért választottam, mert Szent Balázst a keresztény hagyományban a torokbetegségek és mandulaproblémák gyógyítójaként tartják számon, mivel a legenda szerint egyszer megmentett egy fiút, akinek a torkán akadt egy halszálka. A katolikusok minden évben február 3-án meg szoktak emlékezni róla és a vértanúságáról, ilyenkor mindenki részesül a Balázs-áldásban. Ezt a rituálét elevenítette fel Babits, akinek verse maga is egy fohász az egészségért. A Balázsolást legutóbb Grecsó Krisztián idézte meg Magamról többet című kötetében, amelyben egy egész ciklus szerepel ezzel a címmel. Grecsó az Összekötve műsorában ezt mondta a Babits versével való találkozásáról:

„A betegség traumáját prózai megszólalásban egyáltalán nem tudtam feldolgozni. Egyszerűen nem lehetett történetet mesélni. Nem tudtam ezt úgy kibeszélni, hogy minden önsajnálatot lefosszak róla és ott maradjon valami megcsontosodott ügy. Aztán maradtak a versek, de azok se jöttek rögtön, hanem csak amikor rátaláltam Babitsra. Babitsot illik utálni, esetleg dilettánsozni is, bevallom őszintén én sem voltam Babits-rajongó, sőt, nem értettem a Balázsolásnak ezt a könyörgő hangját. Nem értettem a döcögő rímeket, a túlzott csilingelésüket sem szerettem, ha nagyon tiszták voltak. És aztán egyszer csak ebben az állapotban találkozol ezzel a könyörgéssel, ezzel a minden kérkedéstől mentes hihetetlen alázatos hanggal, és egyszer csak érted.”

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mondulák
lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
magasabb szellemek-de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén –
mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
zihál, s mintaki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan olyan megadón
hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
okos felnőtt! Tejól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
olyan nagy dolog a halál.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Hinni szeretnék a kimondott szóban"

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Szabó Magda Hinni című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „A szobában tavasz van”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Oravecz Imre A szobában tavasz van című versét ajánljuk, amelynek a hangulata nagyon illik ehhez a napos, tavaszi karantén-hétvégéhez.

...
Nagy

Versterápia: „Egyszer talán majd mégis vége lesz”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk, ahol verseket osztunk meg, amíg tart a járvány.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.