12 írótól, költőtől, műfordítótól, irodalomtörténésztől kellett búcsút vennünk 2015-ben, köztük 1999 és 2011 irodalmi Nobel-díjasától.
Terry Pratchett (1948. április 28. – 2015. március 12.)
66 éves korában hunyt el a nagysikerű Korongvilág-univerzum megalkotója, Terry Pratchett. Pratchett 2007-ben jelentette be, hogy Alzheimer-kórban szenved. A Korongvilág-könyvek első darabja 1983-ban jelent meg, azóta a sorozat számos részét adaptálták tévésorozat, nagyjátékfilm, számítógépes játék formában. Utolsó, regénye, The Shepherd's Crown, már a megjelenése előtt bestseller lett. „Pratchett sosem akarta, hogy befejezetlen könyve megjelenjen, azt szerette volna, hogy az, amin a halála idején dolgozik, egyszerűen az úthenger alá kerül. Szó szerint. Gaiman iszonyúan örült, hogy ez végül nem így történt, és elárulta, hogy jelenleg Pratchett utolsó kívánságán dolgozik: az 1990-ben közösen megjelentetett Elveszett próféciák adaptációján. A kötet, amelyben egy angyal és egy démon próbálja megakadáyozni az apokalipszist, korábban már hallható volt rádiójátékként.”
Tomas Tranströmer (1931. április 15. – 2015. március 26.)
Verseiben sűrű és tiszta képeivel tárja fel előttünk a valóságot 2011 irodalmi Nobel-díjasa, a 83 éves korában elhunyt svéd Tomas Tranströmer. Már 13 éves korában megpróbálkozott az írással, első verseskötete 1954-ben jelent meg. Elvégezte a pszichológiszakot, és elismert pszichológusként praktizált egészen 1990-ig, amikor egy agyvérzés miatt elvesztette beszédkészségét. Az írást betegsége után sem hagyta abba, a hétköznapi életből és a természetből vett, látszólag egyszerű képei mély bepillantást engednek az emberi lélek egyetemes aspektusaiba. 1993-ában publikálta az önéletrajzát Minnena ser mig (Az emlékek látnak) címmel, teljes költészeti termése 1997-ben angolul is megjelent. Tranströmer fordította svédre többek között barátja, Pilinszky János verseit, de fordított Nemes Nagy Ágnestől, Szabő Lőrinctől, Tandori Dezsőtől, és Weöres Sándortól is.
Günter Grass (1927. október 16. – 2015. április 13.)
"Dobolj neki, kicsi Oskar" – búcsúzott 1999 irodalmi Nobel-díjasától Salman Rushdie. A háború utáni német irodalom vezéralakját, Németország lelkiismeretét 87 éves korában érte a halál. Gyermekkorát Hitler és a Szentlélek között töltötte: 2006-ban először beszélt nyilvánosan arról, hogy 17 évesen csatlakozott a Hitlerjugendhez, majd a Waffen-SS-hez. Erről az időszakról mesél Hagymahántás című regénye is. Bár rajzot és szobrászatot tanult, és művei több kiállításon is megfordultak, az ötvenes években mégis az irodalom felé fordult, és 1959-ben publikálta első regényét, a botrányosnak ítélt A bádogdobot, melynek adaptációja húsz évvel később az Arany Pálmát és a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart is megnyerte. Grass aktívan politizált, „soha nem tért ki a vita elől, ha úgy érezte, hogy veszélybe került a demokrácia”, ám megszólalásai gyakran heves indulatokat váltottak ki, Izrael például bíráló szavai miatt nemkívánatosnak minősítette. 2014-ben bejelentette, hogy nem ír több könyvet, posztumusz megjelent utolsó kötetében az idegengyűlöletet bírálja, és beszól Angela Merkelnek is.
Fejes Endre (1923. szeptember 15. – 2015. augusztus 25.)
Felelős-e az ember azért, ha a létfeltételek szorításában beszűkül, és lassan elveszíti értékeit? – tette fel a megválaszolhatatlan kérdést egész életművében, életművével a 92 éves korában elhunyt Fejes Endre. Fejes az ötvenes évek közepe óta az írásból élt, első könyve A hazudós 1958-ban jelent meg. Az áttörést az óriási kritikai visszhangot kiváltó Rozsdatemető (1962) hozta meg számára, a jegyzőkönyvi ridegségű és pontosságú családregényt több mint harminc nyelvre lefordították. A hatvanas évektől a magyar színpadok egyik kedvenc szerzője lett, 1969-ben megjelentette a Jó estét nyár, jó estét szerelmet, 1975-ben pedig a Szerelemről bolond éjszakánt, amelyben külföldi munkáséveit dolgozta fel. Utolsó önálló kötetét a kilencvenes években publikálta. Számos díj és elismerés tulajdonosa, a József Attila-díjtól a Prima Primissimáig.
Juhász Ferenc (1928. augusztus 16. – 2015. december 2.)
„Ő volt a csillagszemű juhász, a zseni, aki mindent tudott, mindent olvasott, sokkal többet, mint én, Spinozát fújta. Nyelveket nem tudott, de azonkívül mindent. Hihetetlen báj volt benne, jóság, kedvesség. Nagy becsvágy is, de az akkor még nem volt ellenszenves”- mesélte barátjáról, Juhász Ferencről Bokáig pezsgőben című hangos memoárjában Réz Pál. A kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, aki miatt Réz egyszer még Papp Lacit is megütötte volna, 88 éves korában hunyt el. Juhász a negyvenes évek végén került irodalmi pályára, első verseskötete, a Szárnyas csikó 1949-ben jelent meg, és rögtön Baumgarten-díjat ért. Dolgozott a Könyvhivatalban, és az Írószövetség lektorátusában, majd szerkesztőként tevékenykedett a Szépirodalmi Kiadóban, de szerkesztette, később főszerkesztette az Új Írást is. Juhász „a centrumban is periférián volt, és a periférián is a centrumban", költészetének nyelvi forradalmát A tékozló ország című, 1954-ben napvilágot látott eposza hozta meg, mely a 85. születésnapjára (beszámolónk az eseményről ITT) új kiadásban is megjelent.
"Ne terítsetek/Ne bontsatok ágyat. Csak/búcsúzni jöttem.” (Beköszönő) 66 éves korában érte a halál a magyar haikuköltészet legjelesebb képviselőjét, Fodor Ákost. 86 évesen hunyt el Hankiss Elemér, aki szerint "a sötét, végtelen és veszélyes univerzumon belül kell teremtenünk magunknak egy kisebb világot, hiszen az emberi kultúra lényege a világteremtés. (…) A saját világunkon belül méltósággal kell leélnünk az életünket, egyik védőrendszerünk pedig nem más, mint a könyv, ami egy nem szabad világban is megvéd bennünket.” 78 évesen meghalt az évek óta Nobel-esélyesként emlegetett algériai Ásszija Dzsebár aki műveiben a muszlim nők életét mutatta be. 74 éves korába elhunyt a Latin-Amerika nyitott erei című kötet szerzője, az antikapitalista nézeteiről ismert író-újságíró, Eduardo Galeano. 95 évesen meghalt Pumukli és Eder mester megalkotója, a német Ellis Kaut, ezzel pedig sokak gyerekkora hivatalosan is véget ért. Búcsúznunk kellett Göncz Árpádtól, aki sokkal több volt, mint legendás könyvek legendás fordítója, mi mégis műfordítói tevékenysége miatt emlékezünk rá. Göncz 94 éves volt. 77 évet élt a Tövismadarak ausztrál szerzője, Colleen McCullough, akinek legnagyobb sikerét épp Göncz ültette magyarra. (Borbás Máriával közösen – a szerk.)
