(Kép forrása: MTI/EPA)
Kertész Imre barátjaként emlékezett, az európai irodalom jeles alakjai pedig példaképként, óriásként méltatták a hétfőn 87 éves korában elhunyt Günter Grass Nobel-díjas német írót.
„Nem egyazon témával foglalkoztunk, de barátok voltunk, egymás tisztelői” – fogalmazott a szintén irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre az MTI-nek. A Nobel-díjas Elfriede Jelinek felidézte: „azt hiszem, A bádogdob első pár oldala olvastán fogalmazódott meg bennem, hogy egy nap én is lehetnék író”. Az osztrák írónő számára Günter Grass 1959-ben megjelent könyve egy új irodalmi nyelv kezdete volt. „Általa rájöttem, hogy az írás nem egyszerűen elbeszélés vagy leírás” – fűzte hozzá.
„Nagyon szomorú. Igazi óriás volt, inspirációt jelentett” – búcsúzott Salman Rushdie a Twitter közösségi portálon. „Dobolj neki, kicsi Oskar!” – írta A bádogdob főhősére, Oskar Matzerath-ra utalva a brit-indiai író, aki barátjának nevezte Günter Grasst. „Számomra ő volt az utolsó nagy írók egyike” – fogalmazott Mircea Cartarescu. A kortárs román irodalom legnagyobbjai között számon tartott író és költő – akit az idei lipcsei könyvvásáron az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíjával tüntettek ki – a modern irodalom hivatkozási pontjaként emlegette a német irodalom hétfőn elhunyt kiemelkedő alakját.
A 20. század csúcspontjaként jellemezte Grass munkásságát Per Wastberg, a Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia tagja. A német író 1999-ben kapta meg a legrangosabb irodalmi kitüntetést, ezzel kapcsolatban Wastberg felelevenítette, hogy egyértelmű döntést hoztak. „Számunkra ő volt az évszázad fénypontja. Ő maga volt a 20. század, legalábbis Thomas Mann után” – emlékezett vissza. A bádogdobról szólva hozzátette, hogy a regény mérföldkő az európai irodalomban.
Joachim Gauck német államfő szerint Günter Grass a német irodalom kiemelkedő alkotója volt, műveiben „több nemzedék nagy reményei és tévedései, félelmei és vágyai mutatkoznak meg”. A szövetségi elnök az író özvegyének küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy Grass nagy művész és politikai gondolkodó volt, aki jelentősen meghatározta az utóbbi évtizedek német politikai vitáit. „Életműve országunk lenyűgöző tükre, és irodalmi és művészeti örökségének maradandó része” – hangsúlyozta Joachim Gauck. Angela Merkel kancellár részvétnyilvánító táviratában azt írta, hogy Günter Grass halálával Németország „elveszített egy művészt, akitől mély tisztelettel búcsúzom”. Günter Grass – aki számos alkalommal bírálta Merkel politikáját – a kancellár távirata szerint igen nagymértékben járult hozzá a második világháború utáni Németország fejlődéséhez művészi, társadalmi és politikai szerepvállalásával.
„A kedvenc íróim egyike volt, olyan összetett ember, és olyan hatalmas inspiráció volt nekem fiatal művészként” – írta Grass halála kapcsán Amanda Palmer zenész-énekes, aki még egy listát is összeállított azoknak, akik esetleg nem olvasták eddig az író műveit. Ezen első helyen A bádogdob szerepel, majd a Macska és egér és a Hagymahántás. Sofi Oksanen finn író felidézte, hogy a louisianai irodalmi fesztiválra akkor látogatott el, amikor Grass és az író kutyája is jelen volt: „Emlékszem, milyen szomorú volt a kutya, amikor Grass felment a színpadra, és a kutyust lent kellett hagynia, elválaszthatatlanok voltak. A kutya pofájáról ezt lehetett leolvasni: 'Günter, miért hagysz itt engem?' El sem tudom képzelni, milyen szomorú lehet most az a kutya. Talán valahol találkoznak megint egyszer, és akkor ő lesz a világegyetem legboldogabb kutyája”.
(Forrás)
Lech Walesa volt lengyel államfő, a Grass szülővárosában, Gdanskban alakult Szolidaritás szakszervezet alapítója, volt vezetője is megemlékezett a város irodalmi Nobel-díjas szülöttéről. Kiemelte, hogy jó emlékeket őriz a német művészről, akit „nagyon szeretnek Gdanskban”. A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) elnöke, Klaus Staeck azt mondta: a világ a szavak egyik legnagyobb mesterét veszítette el, Németország pedig az egyik legelszántabb polgárát. Günter Grass – aki 1983-tól kilépéséig, 1986-ig az AdK elnöke volt – „soha nem tért ki a vita elől, ha úgy érezte, hogy veszélybe került a demokrácia” – mondta Klaus Staeck. A német könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülete (Börsenverein des Deutschen Buchhandels) szerint Günter Grass világirodalmi jelentőségű életművet hozott létre, és halálával a német irodalom az egyik legnagyobb alkotóját veszítette el.
A straeleni Európai Fordító Kollégium (Fordítóház) közleményében kiemelte, hogy Günter Grass „a fordítók nagy barátja” volt. Az író egy szövegét idézve hozzátették, Grass mindig is azt vallotta, hogy „a fordító a legfigyelmesebb olvasó”. Az utóbbi bő 30 évben a straeleni Fordítóházban egy-egy új Grass-kötet megjelenése után konferenciát szerveztek az író műveivel foglalkozó fordítóknak, és a tanácskozásokon a szerző is mindig részt vett.
A háború utáni német irodalom vezéralakjaként, nemzedéke élő lelkiismeretként emlékezett a hétfőn elhunyt Günter Grass német íróra Barna Imre, az Európa Könyvkiadó korábbi vezetője, jelenlegi főmunkatársa. Az Európa adta ki Günter Grass több művét is, és mint Barna Imre visszaemlékezett, nagy élmény volt a német íróval találkozni, aki személyesen is igen mély benyomást tett rá, de a nyilvános szereplései során is brillírozott. „A Nobel-díjjal az egész, A bádogdobbal kezdődő hatalmas életművet ismerték el, ez a kései díj csak megerősítette azt, amit a világ már amúgy is tudott” – fogalmazott Barna Imre. Megjegyezte: nem csoda, hogy mindenki erről a regényéről ismeri Günter Grass művészetét, hiszen későbbi alkotásai is ehhez nyúlnak vissza, példaként említve az állatmotívumok szerepeltetését, valamint az írói látásmódként alkalmazott „múltfeltáró mítoszteremtést”.
Még nem sokkal halála előtt is dolgozott Günter Grass, a hétfőn elhunyt író utolsó műve nyomdakész – közölte kiadója. Gerhard Steidl, a nevét viselő kiadó vezetője szerint a könyv a múlt héten lett kész, már csak apró munkák voltak vele. A kötet „irodalmi kísérletezés, amelyben (Günter Grass) először vegyített prózai és lírai elemeket”. A Vonne Endlichkait című műből június 12-én tartják az első felolvasást Göttingenben. A megjelenés időpontja még nem ismert. Mint mindig, az író ezúttal is ragaszkodott ahhoz, hogy ne csak a kéziratért, hanem a könyv formájáért is feleljen. Utolsó művét tipográfusának ajánlotta.
Gerhard Steidl szenvedélyes irodalmárként jellemezte Günter Grasst. „Hagyatéka generációk számára meghatározó” – fogalmazott. Azt is elmondta, hogy az író a szokások embere volt. „A munka végeztével mindig ittunk egyet.”
Forrás: MTI
